Az írásban szereplő négy fiatal, magyarcsernyei édesanyában nemcsak az a közös, hogy boldog családi körben élnek, áldozatosan végzik a mindennapi kötelezettségeiket, háztartást vezetnek, gyermekeiket nevelik, hanem ügyes kezűek is. A szabadidejükben készített alkotásaik szemet gyönyörködtetőek, kelendőek, egyediek, és ünnepre készülnek.

Kiss Katalin, Tóth Éva, Sörös Andrea és Bálint Szilvia kézügyességét nemcsak a falubeliek, hanem — a világhálónak köszönhetően — mások is megcsodálhatják. Őket kérdeztem hobbijukról, szabadidős tevékenységükről.

Bálint Szilvia

* Mi mindent készítenek, milyen anyagokból? Honnan jött az ötlet?

K. K.: — Mindenfélét alkotok, párnákat hímzek, és kisebb-nagyobb asztalra való díszeket, továbbá adventi koszorúkat, gipszfigurákat, kitömött, életnagyságú Mikulást, hóembert… Az ötlet közös a fiammal, mindketten kivesszük a részünket a munkából. Ő csinálja a kereteket fából, kiönti az alapfigurát gipszből, én pedig díszítek.

B. Sz.: — Karácsony közeledtével leginkább adventi koszorúkat és kopogtatókat készítek nagy választékban. Alapanyagként természetes és mesterséges anyagokat használok, gömböket, műfenyőt és más dekorációs kellékeket.

S. A.: — Jelenleg szülési szabadságon vagyok, mely, bevallom, néha elég monoton. Főzés, babázás, mosás, babázás, takarítás, babázás, és így tovább. Előtte a mentősöknél dolgoztam, az pörgős munka, s most nagyon furcsa itthon lenni. Szeretek pörögni, amit most nem nagyon tehetek meg, ezért jött egy ötlet, hogy valamit kellene csinálni a mindennapi teendők mellett. Így kezdtem el ékszereket készíteni. Már előtte is gondoltam kipróbálni, de most jött el az a pillanat, az a szikra, amely lendületet adott, hogy bele is vágjak.

T. É.: — Cserepes krizantémokat termesztek, és alkalomhoz illő díszeket készítek húsvétra, mindenszentekre és karácsonyra. Nagyrészt boltban vásárolom meg a kellékeket, de van, amit én készítek. Az ötletet a lányom adta, amikor még kicsi volt. Közelgett a karácsony, és szeretett volna egy saját adventi koszorút. Csináltunk egyet, majd még egyet, és a végén már lett egy tucat. Az idén manókat is sikerült alkotnom, melyek ékes díszei lesznek a szintén saját gyártású kandallónak.

Kiss Katalin

* Eladásra is készülnek a felsorolt alkotások? Mennyire vásárolják őket az emberek?

T. É.: — Amikor a kislányom kérésére elkezdtem készíteni az adventi koszorúkat, egyre több ötletem támadt, így több koszorú is született. Gondoltam, megpróbálom eladni őket, sikerült is. Mindez tíz éve történt. Mára már kialakult a vásárlói köröm, melynek igyekszem minden alkalomra a legszebb díszt megalkotni.

S. A.: — Nem az a célom, hogy meggazdagodjak az ékszerkészítésből, inkább hobbiszinten szeretném művelni. Szívesen elajándékozok egy-két darabot, de ha igény van rá, akkor természetesen megrendelésre, eladásra is készítek.

K. K.: — Főleg saját részre, de van egy-két fajta, melyet árulni is szoktunk. Igen, vásárolják. Némelyből nagyon sokat kell csinálni, de olyan is van, amelyből egy-két darab elég.

B. Sz.: — Igen, veszik, és nagy szeretettel készítem őket. Más falvakból is vannak vevőim, mivel az internet nagy segítség a hirdetésben, ennek köszönhetően több emberhez tud eljutni a munkám. Személyre szabott és egyedi asztaldíszeket is készítettem, mivel mindenkinek más az ízlése.

Sörös Andrea

* Miért szeretnek kézműveskedni?

K. K.: — Hogy is mondhatnám ezt el? Úgy fejezném ki magam, hogy benne van az ember vérében. Nagyon szeretjük csinálni, díszíteni a házat és az udvart is az ünnep idején.

B. Sz.: — Tanulmányaimat a magyarkanizsai MMIK szakközépiskolában végeztem kertésztechnikus szakon. Azért szeretek kézműveskedni, mert kiélhetem a kreativitásomat, és nagyon megnyugtatónak tartom. Csak úgy jut rá időm, hogy a családomtól sok támogatást kapok a hároméves kisfiunk felügyeletében, vigyázásában.

S. A.: — Rengeteg ötletem van, de jelenleg egy kicsit nehéz megvalósítani őket a csöppség mellett. Sokszor csak éjszaka tudok alkotni, amikor a fiúk (az ötéves és a két hónapos gyerekeim meg az apuka) már alszanak. De olyan megnyugtató, szeretem csinálni, sokan támogatnak is, hogy ne hagyjam abba.

T. É.: — A középiskolát Adán fejeztem be, varrónőnek tanultam. Karácsony táján minden ember igyekszik szebbé, meghitté varázsolni az otthonát. És jó érzés, ha saját kezűleg készített díszekkel lesz színesebb a ház. A kisfiam és a lányom is örül, ha díszeket varázsolok számukra.

Nagyon jó, hogy ezek a hölgyek a mai rohanó világban is tudnak időt szentelni kedvenc időtöltésüknek, mely nemcsak hasznos, hanem megnyugtató is számukra.

Tóth Éva