A Barázda már ötvenöt éve heti rendszerességgel jelentkezik az Újvidéki Televízió 2-es számú csatornáján, minden vasárnap 13 órától. Az ismétlés ugyanaznap van 19.30-tól. A félórás műsort Bálizs István és Tóth András, a műsor két szerkesztője felváltva készíti. Bemutatják a mezőgazdasági aktualitásokat, a gazdákat szaktanácsokkal látják el, és hírt adnak az agrárvilágban bevezetett új technológiákról. Teszik ezt fáradhatatlanul, hétről hétre. A kétezer adást megélt műsorról és a jubileum alkalmából szervezett ünnepi élő adásról a két szerkesztőt kérdeztük. 

Tóth András és Bálizs István (Ótos András felvétele)

* Hogyan indult annak idején a műsor?

— A Barázda 1968. január 7-én indult, az Újvidéki Televízió magyar műsora pedig egy héttel korábban, január 1-jén, akkor még a belgrádi stúdióból. Kevesen tudják, hogy annak idején a Belgrádi Televízió szervezte meg, hogy magyar nyelvű adás is legyen — mutatott rá Bálizs István, aki 1994-ben kezdett el a televízióban dolgozni, 2000-től pedig a Barázda szerkesztője. — A Barázda tekintetében volt egy kis átalakulás, mert ’72 decemberében egy időre megszűnt, akkor a mezőgazdasági jellegű riportokat a Magazin című műsorba illesztették be. Majd egy közvélemény-kutatás rámutatott, hogy a Barázdának van létjogosultsága, és a nézők igénylik. Ezért 1975-ben, amikor elkezdődött Újvidékről a sugárzás — mert akkor már megalakult ’74-ben az Újvidéki Televízió —, a vezetőség visszaállította a faluműsort, mely azóta is folyamatosan jelentkezik. Az új adást 1975-től Bosznai Győző szerkesztette, Begovics Imre ugyanis, aki elindította annak idején a műsort, ’74-ben sajnos elhunyt.

István- Badacsonyban

Tóth András 2002-ben került az Újvidéki Televízióhoz. Végzettsége szerint kertészmérnök, szakmai tapasztalattal is bírt, ezért célirányosan a Barázda című műsorban szeretett volna dolgozni, ami sikerült is neki. Kezdetben kollégái, Živković Kapitány Éva és Bálizs István segítették munkáját. Másfél évtizede szerkesztője is a műsornak.

— Mindig az aktuális dolgokra koncentrálunk, tudjuk, hogy a búzaaratás merre szokott leghamarabb kezdődni. A terméshozamról a gazdákat, szakértőket kérdezzük, tudjuk, hol, melyik szövetkezetben vagy felvásárlóállomáson tudnak magyarul nyilatkozni. Igyekszünk lefedni Bácskát, Bánságot és lehetőség szerint Szerémséget. Habár ott egyre kevesebb a riportalanyunk, mert azok a gazdák, akik húsz évvel ezelőtt dolgoztak, most már idősek vagy elhunytak, a fiatalok sajnos nem nagyon beszélik már a nyelvet. Igyekszünk szakriportokat készíteni, melyekből új információkat, jó példákat látnak az emberek. Próbáljuk bemutatni, hogy Vajdaság különböző részein hogyan gazdálkodnak az emberek, mekkorák ott a földterületek, milyen a hozam az évben és az időjárás függvényében, hogy milyen volt az év egyik és másik régióban. Forgatunk a szántóföldi növénytermesztésről Közép-Bácskában, északon a zöldség- és gyümölcstermesztésről. Megnézzük, miként boldogulnak a gazdák, szem előtt tartva a vajdasági nézőket, hozunk anyagokat Udvarszállástól Bezdánig, hogy tudjanak egymásról, ki mivel foglalkozik, esetleg megtalálják egymást, ha szükséges az új ötletek kapcsán. Az új technológiákról pedig a szakembereket kérdezzük, bejárunk az egyetemekre, az intézetekbe, amikor erre van szükség. Kísérjük a konferenciákat, próbáljuk követni az új technológiát. Ha tudomásunk van egy termelőről, aki az elsők között vezetett be egy új módszert, akkor elmegyünk hozzá, hogy első kézből mutathassuk be, ez milyen nehézséggel járt, illetve milyen eredményt hozott, hogy megtudjuk, miként vizsgázott az új technológia.

* Bálizs István és Tóth András arca ismerős a vajdasági gazdák körében. Könnyen találnak riportalanyokat, a gazdák szívesen állnak kamera elé, avagy megtiszteltetés nekik, hogy önöknek nyilatkozhatnak?

— Gazdafüggő a dolog — válaszolta meg Bálizs István. Vannak, akik szívesen fogadnak bennünket, és vannak, akik elzárkóznak a nyilatkozattól. Manapság már sokkal nehezebben találunk riportalanyokat, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Annak idején szívesebben beszéltek a kamerák előtt, elmondták, hogy milyen termesztési technológiát alkalmaznak, hogyan érték el az eredményeiket. Manapság nem akarják kiadni a titkaikat. Az is közrejátszik, hogy sok esetben elkeseredettek, és ezért nem akarnak nyilatkozni. Úgy érzik, az állam nem törődik velük, és nincs miről beszélni, mert kilátástalan a helyzet. Sok esetben ilyen alanyokkal találkozunk, de vannak olyanok is, akik eredményesen gazdálkodnak, és hajlandóak is kamera elé állni. Elmondhatjuk, hogy kialakultak meghatározott állomások egész Vajdaságban, hogy kiket tudunk megkérdezni, honnan tudunk információkat begyűjteni. Ebben nagyon nagy segítségünkre vannak egyrészt a mezőgazdasági szaktanácsadó állomások, avagy mezőgazdasági szakszolgálatok, meg a falugazdászok. Vannak kapcsolataink a magyar önkormányzatok területén a községi mezőgazdasági megbízottakkal. De a korábban nyilatkozó gazdák is szoktak segíteni abban, hogy újabb termelőkkel lépjünk kapcsolatba. Vannak, akik számára valóban megtiszteltetés, hogy odaállhatnak a kamera elé, meg hogy a Barázdában szerepelnek, de általánosságban ez már nem mondható el.

* A Barázda 2000. adása január 1-jén volt műsorra tűzve, az ötvenötödik évforduló napján pedig, pontosabban január 8-án 13 órakor kezdődik Topolyán az ünnepi adás, a helyi színházteremből. Milyen lesz ez a műsor?

— Élőben sugározzuk, hívtunk vendégeket, akikkel majd beszélgetünk fönt a színpadon. Remélem, hogy a helyi földművesek is eljönnek, és kitöltik majd a termet. Az ünnepi műsorunk egyszerre lesz szórakoztató, oktató és tájékoztató jellegű — emelte ki István. András hozzátette, a Barázda adása félórás, de az ünnepi kiadás rendhagyó módon egyórás lesz. Lesznek benne bejátszások a beszélgetésekhez kötődően, 3-4 perces riportok arról, hogy a vajdasági mezőgazdaságban milyen változások voltak az elmúlt ötvenöt évben. Jelen lesz többek között Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár, Ótott Róbert tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes és Tomik Nimród, a Topolyai Gazdakör alelnöke. Továbbá meghívást kaptak a községből a gazdakörök képviselői is. Megtudtuk továbbá, hogy bemutatnak egy bajsai családi gazdaságot, mely tejtermeléssel foglalkozik, és ebben látja a jövőjét. Ez azért is érdekes, mert a tejtermeléstől szinte mindenki menekül, ez a család viszont ebben találta meg a lehetőséget a fejlődéshez. Az ünnepi programot a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Egyesület táncosai és citeraegyüttese teszi majd színesebbé.