Pedig dehogynem. Mindannyian hitelből élünk öt kemény hónapig a Földön. Az idén július 29-ére esett a globális túlfogyasztás napja — vagyis az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek. Tavaly a járvány okozta korlátozások miatt jobban vizsgáztunk, akkor augusztus végéig kitartott az éves készlet, viszont amint lehetett, újra belehúztunk a pazarló életmódba, vagyis alig hét hónap alatt elhasználtuk a megújulni képes készleteinket. Az 1970-es évek óta drámaian nő a túlfogyasztás, az akkori december 23-ától eljutottunk a nyár derekáig. A Global Footprint Network által közzétett adatok megdöbbentőek: ha az Európai Unió országain múlna, már május 10-ére elfogyna az éves keret. A túlfogyasztó országok listáját Katar vezeti február 9-ével, a végén pedig Indonézia áll december 18-ával. 

Ezeket az adatokat egy brit szervezet számolja ki különféle statisztikák alapján. Elsősorban azt veszik figyelembe, hogy az emberiség életmódja milyen erőforrásokat igényel, illetve milyen erőforrásoknak az elpusztulásához járul hozzá, vagyis hogy mennyire fogynak a Föld természeti javai.

Környezetvédelmi szervezetek százai javasolnak egyszerű megoldásokat arra, miként lehet átváltani a hétköznapokban a hosszú távon fenntartható életmódra. Íme, néhány ötlet: hetente háromszor hagyjuk pihenni az autót, helyette tömegközlekedjünk vagy kerékpározzunk, rollerezzünk, vezessük be a húsmentes hétfőt, annyi ételt vásároljunk, amennyit biztosan megeszünk, komposztáljunk, mondjunk nemet a nejlonzacskóra, igyunk csapvizet a palackozott helyett, vásároljunk helyi termékeket, ültessünk haszonnövényeket akár a balkonra is, és életünk során legalább egy fát is, illetve ünnepeljünk zölden — felesleges ajándékok, díszítések helyett.

Éljünk úgy, hogy holnap is van, sőt holnapután is, meg azután is.