Mindenkinek egy kicsit más jut eszébe az őszről, de talán az iskolakezdés és a levélsöprés mindannyiunk közös élménye. Most szívesen írnék a csodálatos vénasszonyok nyaráról, de az idei ősz a szőlőérlelés mellett leginkább esőt és hűvösebb napokat hozott nekünk. Eső, szél és hideg reggelek. Hogyan hat mindez ránk?
Gyakran úgynevezett hiperszomniát, azaz nagy fokú aluszékonyságot eredményez az évszakváltás. Ám sokszor ennek az alvásnak a minősége és mélysége negatív irányban változik. Ezt leginkább a természetes fény hiányával hozzák összefüggésbe, és éppen ezért a nappali energikusság is alábbhagy. Előfordulhat enyhe lehangoltság, melyet leginkább szezonális affektív zavarnak tudnak be, mely pedig depressziószerű tüneteket mutathat. Ezt leginkább az alacsonyabb D-vitamin-szint (kevesebb napsütés), az alvászavarok, az intenzívebb befelé figyelés és egyéb okok is előidézhetik. A fáradékonyság, az éhség, a koncentrációzavar ugyanis mind az őszi-téli fáradékonyság jelei, melyek szinte mindenkit érintenek. Árulkodó lehet még, ha valaki eleget alszik, mégis mindig fáradtnak érzi magát, ha semmi nem deríti jókedvre, még azok a dolgok sem, amelyektől máskor kiugrik a bőréből, vagy a legapróbb gondokat is óriásinak éli meg, és negatívan látja a világot…
Kathryn A. Roecklein, a Pittsburghi Egyetem munkatársa szerint a nappalok és az éjszakák váltakozása hat a testünk hőmérsékletére, ezáltal pedig arra is, mennyi időbe telik elaludnunk, és hogy mennyi melatonint termelünk — és ez csupán egy biológiai válasz a fény mennyiségének változására, s nem valami olyasmi, amin puszta akaraterővel önmagunk is felül tudnánk emelkedni.
Másrészt a hőmérséklet csökkenésével a koncentrációnk, memóriánk, stresszkezelési képességeink javulhatnak — különösen a nyári hónapokhoz képest. Van, aki különösen kedveli az ősz nyújtotta kirándulási időszakot vagy a természet színes ruháit. Ennek kontrasztja pedig erősen stimulálja az agyat, vagyis ez a fajta vizuális inger kellemes érzést kelt bennünk. Az évszakváltás elkerülhetetlen, egyszersmind remek alkalom arra, hogy önvizsgálatot tartsunk, és megfigyeljük, hogyan vagyunk jelen ebben a változásban. Az ilyenkor megjelenő érzések talán nem függetlenek attól a jelenségtől, hogy az ősz természeténél fogva előhívja a régi emlékeket. Ezek között ott lehet annak az érzése, hogy már sohasem lesz úgy, mint volt, másrészt talán éppen az a jó, hogy már nem kell azokkal az élményekkel újra együtt lennünk.
|
TÓTH Krisztina
Őszi sanszok (részlet) „Teszek-veszek, szőlőt veszek, miegymást, szél kavarog, cibál, ahogy mi egymást:” |
A belső egyensúly helyreállításában sokat segíthet a változatos, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend, a kiadós alvásról nem is beszélve. Fogyasszunk olyan ételeket, amelyek segítik az endorfintermelést szervezetünkben. Ilyenek például a fűszeres, csípős ételek vagy a csokoládé. A hőség elmúltával már kevésbé érezzük szomjasnak magunkat, mégis nagyon fontos a rendszeres folyadékbevitel. Ha vízháztartásunk felborul, szervezetünk kiszárad, ezáltal csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképességünk, de kihat a vérkeringésünkre és az emésztésünkre is. Egy forró fürdő, egy jó könyv, egy rég nem látott kedvenc film segíthet töltekezni, ezzel pedig pluszenergiát adhat a léleknek. Persze, ha alvászavarral küzdünk, akkor a természetben töltött idő vagy valamilyen sporttevékenység, testmozgás is megtámogathatja a feszültség levezetését. Nem véletlen, hogy az erdei sétát, amolyan kiegészítő gyógymódként, terápiás céllal is alkalmazzák. Az erdőt csodálva nem arra gondolunk, hogy mivel kellene éppen megküzdenünk, vagy merre kellene elmenekülnünk egy gond elől, hanem egyszerűen csak valami szépre és élvezetesre fókuszálunk — ott és akkor. Ezekben a pillanatokban gyakran megéljük porszemnyi mivoltunkat, azt, hogy mi magunk is milyen gyengék és jelentéktelenek vagyunk egy hegyhez, vízeséshez képest — így megjelenhet bennünk az az alázat, amelyet a mindennapok terhei gyakran eltörölnek. „Kutatások azt mutatják, hogy amikor szembesülünk valamivel, ami nagyobb nálunk, az csökkentheti az énközpontú gondolkodást, és ezzel párhuzamosan növelheti a kooperatív viselkedésre való hajlandóságot” (Jason Brunt).
Többen talán éppen az otthon melegében találják meg azt a békét és nyugalmat, amely a lelkükben is segít rendet rakni. Ezért az sem mindegy, mi vár ránk otthon. Sokunknak nyújt megoldást, ha újdonságokkal vesszük magunkat körül. Például, ha átrendezzük a lakást vagy az irodát, azzal vidámságot csempészhetünk a mindennapjainkba. Néhány új dekorációs elem, esetleg egy-egy új növény pozitívan hathat a hangulatunkra. Nemcsak a rend és a tisztaság vezérelveiről beszélek, sokkal inkább az otthon nyújtotta érzetekről: illatokról, színekről, hangokról, érintésekről…, de rendet rakhatunk a kapcsolatainkban is, ha úgy érezzük, onnan sem kapunk elegendő energiát. Valahol mindez egyfajta odafigyelés, mellyel saját magunk érdekében tehetünk valamit.
Ha mindennek ellenére krónikus fáradtságot észlelünk, és nem múlnak a tünetek, érdemes lehet orvoshoz fordulni, hiszen több betegség tünete is lehet a fáradékonyság, kimerültség és letörtség.
