A legkisebbeknek dalos foglalkozásokat tartanak, az általános iskolások pedig rábaközi táncot tanulnak. A koreográfusok az idén is Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs, akik Óbecséről járnak havi egy alkalommal Magyarcsernyére, hogy összeállítsák és megtanítsák az új tánclépéseket. A gyerekekkel hetente egyszer Hódi Judit és Korom Izabella csoportvezetők gyakorolnak.

Hódi Judit

Hódi Judit, aki az egyesület elnöke is, örömét fejezte ki, hogy az idén sok kisgyermek jelentkezett, látogat el a csoportfoglalkozásokra.

— A Pitypang tánccsoportot két részre osztottuk, mert több mint harminc gyermek a tagja. A négyévesek és az ovisok dalos körjátékokat játszanak. De tartottunk már számukra hangszerbemutatót és kézműves-foglalkozásokat is. Az alsós tanulók pedig elkezdték a néptáncot. Lépéseket tanulnak, a ritmust gyakorolják. A Tulipán csoportot alkotó felsős tanulók, akik jelenleg nyolcan vannak, rábaközi táncot sajátítanak el. Bízunk benne, hogy a karácsonyi műsorunkat megtarthatjuk, és a csemeték bemutathatják majd az eddig tanultakat. A Ricsaj Népművészeti Találkozó a tervek szerint november 21-én lesz. E rendezvényen vajdasági néptáncoktatók, néptáncosok, zenészek, kézművesek és mesemondók tartanak bemutatót a gyerekeknek. Immár harmadik alkalommal lesz majd ily módon népművészeti foglalkozás, játszóház, mesemondás, gyermektáncház, táncoktatás, kézműves-foglalkozás a falunkban. Az egyesületünkben a citeraoktatás is folytatódik, melyet a törökbecsei Micsik Béla népzenész, hangszerkészítő, hitoktató tart. Az egyesületünk zenekara is folyamatosan próbál, készülve az alkalmi, ünnepi műsorokra, egyéb felkérésekre, meghívásokra. A színháztermünk felújítása is folyamatban van. Már régóta szerettük volna a nézőtéren levő fapados székeket kicserélni kényelmesebb, melegebb ülőalkalmatosságokra. Ez most sikerült. A magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény ajándékaként kétszáz székkel lettünk gazdagabbak. Köszönet Brezovszki Rolandnak és Sutus Áronnak a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségből, amiért ránk gondoltak, és szóltak, ha igény van rá, elhozhatjuk a székeket. A régi széksorokat a falubelieknek ajándékoztuk, de a Tanyaszínháznak is juttatunk nagyobb mennyiségben. A padlóra szőnyeg került, melyet önerőből sikerült megvásárolnunk, és dr. Tóth László polgármester is a segítségünkre sietett: támogatta a beszerzést és a munkafolyamatokat. A tetőszerkezet sajnos több helyen beázott, ennek javítása is megtörténik Magyarcsernye Község támogatásával. Vannak még felújítási terveink, szeretnénk a színpadon az elöl és hátul levő függönyöket, a mechanikai berendezést is korszerűsíteni, de még az előcsarnok csempéinek kicserélése is vágyunk — tette hozzá Hódi Judit elnök asszony.

Néhány gyermeket is megkérdeztem, hogy mióta és miért jár néptáncra.

Sajti Szabina (hatéves): — Tavaly kezdtem járni néptáncra. Szeretek táncolni, mozogni, s itt sokat játszhatok a barátaimmal. Kedvencem a Bújj, bújj, zöld ág játék, de sok mást is szeretek.

Mészáros Oszkár (negyedikes tanuló): — Elsős koromtól járok néptáncra. Emlékszem, anyu mondta, hogy próbáljam ki, nekem pedig megtetszett. Otthon is szoktam gyakorolni a tánclépéseket. A gyermekjátékok közül nekem legjobban a Sülnek a kenyerek nevű tetszik.

Gyermekfoglalkozás (Forrás: Facebook)

Csányi Alex (harmadikos tanuló): — Tavaly kezdtem a tánctanulást. Azért is örülök, hogy járok táncra, mert ha idősebb leszek, a bálban, lakodalmakban tudok majd táncolni a lányokkal.

Tóth Tímea (nyolcadikos tanuló): — Én már a megalakulása óta aktív tagja vagyok a Tulipán néptánccsoportnak. Mindig büszkén veszem fel a néptáncos ruhámat a fellépések alkalmával, hiszen ezzel is hozzájárulok Magyarcsernye hagyományainak megőrzéséhez. Szeretném fejleszteni a tudásomat, hogy egyszer én is átadhassam a fiatalabb generációnak az itt tanultakat.

Tóth Viktor (hetedikes tanuló): — Hét éve járok néptáncra. Többféle magyar táncot, éneket tanulunk meg, rengeteget utazunk, kirándulunk, sok helyre eljutunk fellépni, a határon túl is. Fociedzésekre is járok. Mindkét helyen sokat mozgunk, ami jót tesz nekünk, jobb, mintha otthon számítógépeznénk.

Vastag Evelin (hatodikos tanuló): — A néptáncot egyszerűen imádom. 2016-ban kezdtem el járni a próbákra, és azonnal beleszerettem a tánctanulásba. Furcsa, de jó érzés, amikor fellépések előtt izgulunk, hogy mindent jól csináljunk, ne hibázzunk… A próbákon nagyon jó a hangulat, sokat nevetünk. Mindenkinek csak ajánlani tudom, próbálja ki, mert megéri.

Bugyi Réka (hatodikos tanuló): — Én is 2016 óta járok néptáncra. Azért tetszik, mert megismerhetjük az őseink népviseletét és táncait, illetve azért, mert nagyon jó a társaság. A tánc által eljutottam Magyarországra, Erdélybe, ahol új barátokra is találtam.

A szülők véleményére is kíváncsi voltam. Arról érdeklődtem, miért tartják fontosnak ennek a csoportnak a működését.

Tóth Kornélia: — Mindhárom gyermekem jár, járt a csoportba. Itt a kicsik elsajátíthatják a néptáncot, megtanulhatják a magyar népdalokat, gyermekdalokat, megismerhetik a magyar kultúrát. Ezenkívül nemcsak táncolnak, énekelnek, hanem kézműveskednek, játszanak, barátkoznak, szórakoznak, néhány évben pedig külföldi néptánctáborokba is eljutottak.

A felsős táncosok egy csoportja

Juhász Beáta: — Az idősebb csoport legjobban a fellépéseket, az utazásokat és a táborokat élvezi, a kicsiknek pedig szerintem minden érdekes.

Sós Lídia: — Fontosnak tartom, mert a gyerekek közösségben vannak, mozognak, azaz valamilyen szinten sportolnak, barátkoznak, és továbbvihetik a tanultakat. Kevés gyerek van, de ők legalább járjanak össze, ne húzódjanak be az otthonukba a mobil és a számítógép miatt.

Gyermán Szendi: — Fontosnak tartom, hogy a lányom fejlessze a motorikáját, bővítse a szókincsét és ismerje meg a hagyományos népdalokat/táncokat. Lényeges, hogy kialakuljon egy közösség, csoportszellem, baráti kapcsolatok, és táguljon a kicsik látóköre.

Néhány szülő

Sörös Andrea: — Örültem a hírnek, hogy a kisebbek számára is indul csoport a kultúregyesületben. Gyönyörű szép énekeket tanulnak, sőt, még kézműves-foglalkozásokat is szerveznek nekik.

Burai Veronka: — Szerintem a legfontosabb, hogy a kislányom egészségesen fejlődjön, gyerekek közt legyen! Neki eddig minden tetszett a foglalkozáson, de legjobban a közös éneklések és körtáncok.

A közeli faluból, Tóbáról is járnak át kicsik a próbákra. A szülők lelkesek, hogy áthozhatják gyermekeiket.

Helfrih Tímea: — Fontosnak tartom, hogy gyermekem elkezdjen közösségekbe járni, fejlessze magát, ezért is örülök, hogy a közelben, Magyarcsernyén van lehetőség erre. Az első alkalommal a lányom azt mondta, nem akar járni, mert nem szeret szerepelni, de mostanra nagyon jól leküzdötte a szégyenlősségét.

Jójárt Réka: — A lányom elbeszélése alapján leginkább a szórakoztató játékok tetszenek neki. Boldog, hogy már csernyei barátai is vannak, akiket itt ismert meg.

Összegzésként megállapíthatjuk, ajándék a szülőnek, hogy tudja, gyermeke jó helyen, jó közösségben, hasznosan tölti az időt, s ami még fontosabb, boldognak látja őt.

Munkálatok a színházban