home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Örökségturizmus Hódmezővásárhely és Szabadka között
Kartali Róbert
2019.06.27.
LXXIV. évf. 25. szám
Örökségturizmus Hódmezővásárhely és Szabadka között

Közös művészeti örökségünk nyomában címmel valósul meg egy IPA határon átnyúló program a Hódmezővásárhelyi Református Újtemplomi Egyházközség és a Szabadkai Városi Múzeum összefogásával.

A június első hetében megnyitott program által egy turisztikai útvonalat állítanak majd össze, mely az iparművészetet és a reformáció nyomait hivatott bemutatni a térségben, illetve lehetőség nyílik tematikus kiállítások, műhelymunkák és konferenciák megszervezésére, valamint gyerekprogramokat is tartanak majd. A projektum révén továbbá különféle beruházásokat is megvalósíthatnak mindkét városban. A részletekről a Szabadkai Városi Múzeum illetékesei nyilatkoztak lapunknak.

 

Hódmezővásárhelynek és Szabadkának rendkívül nagy potenciálja van az örökségturizmus ágazatában. A projektum célja megerősíteni a két település regionális örökségturisztikai kapcsolódását a művészeti és az iparművészeti hagyományok, illetve az épített örökség megőrzésével. A két város bekapcsolódhat a régió turizmusába, melynek alapja a turisztikai látványosságok fejlesztése mellett a közösség összefogása és a civil aktivitás növelése. A tematikus utak kategóriájában csaknem 600 000 eurós uniós támogatást kapott a két intézmény, ebből 110 000 Szabadkára kerül.

 

A projektummal kapcsolatos tárlat összeállítása és a témához kötődő kutatás dr. Ninkov Kovačev Olgának, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténészének a feladata. Elmondása szerint Hódmezővásárhely és Szabadka művészeti, illetve iparművészeti kapcsolataira épül a program, melyhez vannak korábbi adataik a századfordulóról.


Hulló István, Major István Zoltánné Edit, a Hódmezővásárhelyi Református Újtemplomi Egyházközség lelkipásztora és dr. Ninkov Kovačev Olga
 

Tornyai János hódmezővásárhelyi festő Szabadkán állított ki 1912-ben. Ennek már akkor nagy jelentőséget tulajdonítottak, hiszen az újító festők körébe tartozott, és az újságok úgy írtak róla, hogy az Alföld Petőfije — mondja a művészettörténész. Tornyai az alföldi festészetet művelte, de sajátságos módon, újító, individuális stílusban. Az idén van születésének 150. évfordulója, ezért Hódmezővásárhelyen több kiállítást is rendeztek. Tornyai jól ismerte a népi kultúrát és a hagyományokat. Ő volt a helyi néprajzi gyűjtés és múzeum megalapításának kezdeményezője is. Terepi gyűjtései még ma is megtekinthetőek a róla elnevezett múzeumban.

 

1913. március 15-én a Szabadka Vidéki Takarékpénztár új, Kossuth utcai, 1908-ban átadott, Zsolnay kerámiával gazdagon borított palotájának egyik földszinti termében nyílt meg a hódmezővásárhelyi művészek kerámia- és majolikabemutatója. Az épület, melynek bejárata a kalotaszegi fedeles kapu formáját idézi, annak az eladással egybekötött kiállításnak adott helyet, amelyet a hódmezővásárhelyi művészek által 1912-ben alapított Művészek Majolika- és Agyagipari Telepe termékeiből rendeztek, és amelynek tervezői között olyan neveket találunk, mint Kallós Ede, Medgyessy Ferenc és Pásztor János szobrászművészek, valamint Tornyai János és Endre Béla festőművészek. A tárlatot a Bácskai Hírlap szerint Weisz Mihály ügyvezető szervezésében sikerült megvalósítani. Ez volt az első agyag- és iparművészeti kiállítás Szabadkán.

 

A projektum keretében megvalósuló kutatások eredményét publikálni is fogják. Tornyai Jánosnak a művészete mellett egy további kapcsolódási pontja van Szabadkával, ez pedig nem más, mint az Oláh Sándor szabadkai festőművésszel való barátsága. Mindketten tagjai voltak a szegedi Alföldi Képzőművészek Egyesületének, levelezésük több helyen is megjelent.


Oláh Sándor festménye, melyen egy hódmezővásárhelyi kerámia is szerepel
 

— Oláh Sándornak van egy festménye egy olyan csendélettel, amelyen van egy kerámia, mely egy kicsit népies, de mintha volna rajta valami művészi beavatkozás. A Vásárhelyen kapott szakirodalomból pedig kiderült, hogy a festményen egy vásárhelyi kerámia szerepel. A további kutatás során találtam egy adatot egy 1913-ban kiadott újságban, hogy Oláh Sándor is vett vásárhelyi kerámiát a szabadkai kiállítás alkalmával. A ’80-as években Magyarkanizsán a kerámiagyárban létrejött a majolika részleg. A vásárhelyi majolika licenszét vették meg, és oda jártak a mesterek tanulni. A vajdasági mesterek (gölöncsérek, fazekasok, festőasszonyok) közül korábban is sokan oda jártak, hiszen ez volt a legközelebbi nagy gölöncsérközpont. A hódmezővásárhelyi kapcsolódás így nemcsak Szabadkának, hanem Magyarkanizsának is fontos, és ezt szeretnénk még Bácskossuthfalvával kibővíteni, mivel a projektum fontos része lesz egy kulturális-turisztikai térkép, mely bemutatja a közös értékeket — emelte ki a művészettörténész. Mint mondta, Moravicán van egy nagyon jó művésztelep, a 9 + 1, mely kiépített magának egy művészházat, és ott van a felújított református templom is, mely ebben a projektumban fontos lehet. Ezek olyan dolgok, amelyeket szívesen néznek meg az emberek, és eljön majd annak az ideje, amikor jobban össze lesznek kötve ezek a települések, hiszen Hódmezővásárhely felől már épül a tram-train, azaz a villamosvasút.

Az IPA-projektumnak köszönhetően mindkét városban lesznek beruházások. Szabadkán a városi múzeumban beépítenek egy liftet a már meglevő liftaknába, illetve egyéb eszközök beszerzésével az épület akadálymentesítése is megkezdődik, Hódmezővásárhelyen pedig a református újtemplom épületén történnek majd állagmegőrzési, illetve felújítási munkálatok — tudtuk meg Hulló Istvántól, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatójától.


Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója a hódmezővásárhelyi projektmegnyitón (a képeket a Szabadkai Városi Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre)
 

— Tíz évvel ezelőtt, amikor ide átköltöztünk, akkor a liftakna megmaradt a régi lift helyén, azóta üresen tátong, de most végre be tudjuk szerelni, ami bár nem old meg mindent, hiszen nagyon sok a szintkülönbség, de egyéb kiegészítő emelők segítségével megindul az épület akadálymentesítése. Az intézmény nyitott kell hogy legyen, illetve mindenki számára elérhető.

A múzeum a projektum műhelymunkáin a tematikus turisztikai útvonalakhoz kötődő szakembereket szeretné megszólítani, az igazgató szerint ugyanis sok az önjelölt idegenvezető, aki autodidakta módon mesél történeteket a városról, melyek nem mindig igazak, sőt, néha félrevezetik a hallgatóságot. A belgrádi vendégeknek a szerb változatot mondják, majd a budapestieknek ugyanannak az eseménynek a magyar verzióját. Nincs rendjén, hogy az idegenvezetők különböző történeteket mesélnek, erre a gondra szeretnék ráirányítani a figyelmet ezeken a műhelymunkákon. 

 

A két város egy másik projektum révén is összekapcsolódik, hiszen mindkét település neve szerepel abban a magyarországi tervezetben, amely szerint egy új vasútvonal épülne ki Pécs és Debrecen között Baja, Szabadka, Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Nagyszalonta és Nagyvárad érintésével.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..