A szerb—magyar megbékélés jegyében megtartott kegyeletteljes esemény a történelmi egyházak képviselőinek imájával kezdődött, Paskó Csaba plébános, Orosz Attila református esperes és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes közreműködésével.

Az ártatlanul meggyilkolt csúrogi magyarokra emlékezünk — szögezte le köszöntőjében Teleki Júlia, a csúrogiak kálváriájának egyik túlélője. Mint mondta, egy háborúban mindig nagyon sok az ártatlan áldozat, ez történt 1942-ben, viszont 1944-ben nem voltak idegen katonák, akkor a nemzetgyűlölet ölte a fegyvertelen magyarokat.

— Minden magyart, a csecsemőtől az aggastyánokig háborús bűnösnek nyilvánítottak, így lettem én is egyévesen háborús bűnös. Egy bűnöm volt, a többi legyilkolt magyarral együtt, hogy magyarnak születtünk. Kiűztek otthonunkból, mindenünktől megfosztottak, és koncentrációs táborba zártak — emlékezett vissza Teleki Júlia, aki szerint a megbékélés akkor lesz tartós, ha szerbek és magyarok tisztelik egymást, egymás áldozatait.

A II. világháború a történelem legnagyobb világégése volt, az általa okozott károk máig kísértenek bennünket. A jövő generációjának védelme érdekében pedig nem szabad és nem is lehet felejtenünk — összegezte Pálinkás Gábor, Magyarország belgrádi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.

— Tanulni kell a tragédiákból, és emlékezni kell azokra a tragikus eseményekre, amelyek a Sajkás-vidéken és Csúrogon is történtek 1944/45 telén. Emlékeznünk kell az ártatlanul meggyilkolt nemzettársainkra, akiknek földi maradványait emberhez nem méltó módon földelték el a csúrogi tömegsírban. Emlékeznünk kell az ártatlanul elhurcoltakra, az otthonukból elűzöttekre. Az emlékezés fontos, de a sebeknek gyógyulniuk szükséges ahhoz, hogy az élet megmaradjon, márpedig annak meg kell maradnia. A jövő érdekében emlékeznünk kell, és közösen tanulnunk a múltból. Magyarország és Szerbia ezen elvek mentén halad már egy évtizede. Ezáltal vált lehetségessé a történelmi megbékélés és a kollektív bűnösség eltörlése. Ezen elv mentén tud a két ország és a két nemzet a legnehezebb időkben is egymásba kapaszkodva fejlődni, és ezáltal előretekinteni az olyan nehéz időszakokban is, amivel jelenleg szembesülünk.

— Jövőre lesz tíz éve annak, hogy Csúrogon európai jelentőségű megemlékezésre került sor. Ünnepi jelentőségét és fontosságát azóta is érezzük, hiszen szerbek és magyarok, élükön Tomislav Nikolić szerb és Áder János magyar köztársasági elnökkel közösen hajtottak fejet a II. világháborúban a magyar razzia során meggyilkolt szerb és a szerb partizánakciók során meggyilkolt magyar áldozatok előtt — emlékeztetett mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. — Akkor úgy tűnt, hogy a gyászból és a fájdalomból végre megszületett egy új közösségi érzés, amely azonban a várva várt megnyugvás és a béke helyett a felelősség és a kötelezettség terhét hozta magával, hogy ezentúl még inkább felelősek vagyunk egymásért. Azért, hogy megőrizzük a belső kegyelemnek és békének az örökségét, amelynek alapja a történtekre való megemlékezés és a kialakított együttműködő baráti kapcsolat, amelynek megőrzését és ápolását mindannyian fontosnak érezzük.

Az MNT elnöke alkalmi beszédének végén úgy fogalmazott, hogy őrizze meg a hely még sok-sok emberöltőn át a kegyelem és béke nyugalmát, illetve jövőt erősítő gondviselő felelősségét.

Az eseményt Kálló Béla Jászai Mari-díjas színész versmondása és az Óbecsei Schola Cantorum énekkar fellépése tette teljessé. A megemlékezés koszorúzással és gyertyagyújtással végződött.