Szent Mihály napján nagyszabású emlékműavatóra került sor az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Rangos anyaországi meg Kárpát-medencei politikai és közéleti vezetők, egyházi méltóságok és a világ minden szegletéből összesereglett magyar emberek jelenlétében Orbán Viktor miniszterelnök felavatta a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, amely az Árpád-emlékmű, a Feszty-körkép mellett most már mindannyiunk zarándokhelye lesz a következő időkben.
Az impozáns emlékművet, amely az Emlékpark minden szegletéből látható, Matl Péter kárpátaljai szobrászművész készítette, s kiterjesztett szárnyú szent madarunkat, a turult ábrázolja.
(Már megint a turul!, szisszennek most fel a saját történelmüktől, jelképrendszerüktől és nemzetüktől elbitangoltak — itthon és otthon egyaránt —, akik gyűlölködésükben odáig mentek, hogy erőszakkal próbálták lerombolni a budapesti turul-emlékművet. Pedig aki nemzeti jelképünk ellen acsarkodik, az bizony nagyobb gazságokra is képes, mondta valaki az emlékműavató sokadalomban.)
Turulmadarunk az egyik leghatalmasabb madár, emlékeztette az egybegyűlteket köszöntőjében Kertész Péter, az Emlékpark ügyvezető igazgatója, kiterjesztett szárnyai alatt elfér minden jó szándékú magyar.
Az emlékműavató előtt 98 határon túli magyar — köztük jó néhány délvidéki is — tett állampolgársági esküt az Árpád-emlékmű előtt: a legfiatalabb 7 hónapos, a legidősebb 79 éves volt, majd a szeri monostor romjai között Böjte Csaba ferences szerzetes és Orosz Attila bácsfeketehegyi református esperes közreműködésével ökumenikus istentiszteletre került sor.
Ünnepi beszéde elején Orbán Viktor miniszterelnök köszönetet mondott mindenkinek, akinek a keze munkáját dicséri a szobor.
— A turul őskép, a magyarok ősképe — folytatta ezután —, beleszülettünk, akárcsak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onnantól, hogy magyarként világra jöttünk, a mi hét törzsünk köt vele szövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi seregeink vesztenek csatát Mo-hácsnál, a turulmadár pedig a mi, most élő, a már meghalt és az ezután megszülető magyarok nemzeti azonosságának jelképe...
— Ez az emlékmű azt üzeni: egy anyaország létezik, amely képes minden magyart a trianoni határokon innen és túl egyetlen közösségbe egyesíteni...
— Szent Mihály napján szólok önökhöz, amely napon a régi szokás szerint a pásztorok számot adnak a rájuk bízott jószágról. Kihajtáskor mindenki lehet pásztor, de behajtáskor csak az, aki elszámol. A szobor a Nemzeti Összetartozás Emlékműve: minden magyar elszámolással tartozik a többi magyarnak...
Ezután a miniszterelnök szólt arról, hogy ma két felfogás, kétféle szív él a magyar politikában. Az egyik elutasítja a nemzeti összetartozást, a másik ezt tekinti kiindulópontnak. Az egyik megtagadta testvéreit 2004. december 5-én, a másik kiállt mellettük. 2010-ben a magyarok elsöprő többséggel igent mondtak a nemzeti együttműködésre...
— Elszámolni jöttem ma önökhöz, s elszámolni jöttünk ma össze mindannyian. Elszámolni a ránk bízottakkal. Nyugodtan vethetünk számot magunkkal, mondhatjuk egymásnak: örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat.
Ezután Orbán Viktor B. Nagy László kormánymegbízottal és Matl Péter szobrászművésszel leleplezte az emlékművet.
Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött és a Székely himnusz eléneklésével ért véget.