Azt szeretem benne, hogy noha az élettől ő maga is megkapta a saját pofonjait, mindig pozitív. És ráadásul mindig gyönyörű, ápolt és mosolyog. Egy szívből jövő mosoly, egy kedves gesztus, néhány kedves szó varázslatos. Hát varázsolj, hiszen a varázslat benned él — vallja. S eszerint vezeti szabadkai szépségszalonját is. Vállalkozó, anya, egyetemre jár, és tele van ötletekkel. A szépségszakma iránti vonzódása húszévesen modellkedéssel, fotómodellkedéssel kezdődött. Imádta a csodálatos frizurákat, sminkeket, ruhákat — azt, hogy milyen széppé tették. Akkor születtek meg az első tervei.

Szabadka belvárosában nyitotta meg szépségszalonját, jelenleg két embernek ad munkát, ám bízik benne, hogy ez a szám hamarosan bővülni fog. „Varázsműhelyét” is fejlesztené, meglepődtem, amikor megosztotta velem, mit fontolgat, viszont végül is igaza van, hiszen legyen bármennyire elcsépelt is, de a szépség belülről fakad, és kéz a kézben jár az önbizalommal.

* Hogyan kezdted, mi volt az álmod? 

— Az egyetem után úgy döntöttem, eljött az idő a terveim valóra váltására. Előbb Budapestre divat- és stílustanácsadói képzésre, majd Belgrádba fodrászképzésre jelentkeztem azzal a céllal, hogy pontosan tudjam, a hajtól a ruházatig mi az, aminek viselése előnyös egy hölgynek. Ezeknek a szakmaválasztásoknak a legfőbb oka az volt, hogy szeretek emberekkel dolgozni. Azóta több helyen, a többi közt Németországban, Regensburg városában is tehetséges fodrászok keze alatt tanulhattam, sajátíthattam el a szakma rejtelmeit. Ama szerencsés emberek közé tartozom, akiknek a munkájuk egyúttal a hobbijuk. 

* Mit sikerült megvalósítanod, merre mennél tovább? 

— Egy igényes szépségszalon tulajdonosa vagyok, egyénre szabott kozmetikai kezeléseket, szempilla- és műkörömépítést, hajápolást, hajhosszabbítást, sminkelést, illetve ünnepi frizurák és kontyok készítését vállaljuk. Ezen felül elsőéves hallgató vagyok a jogi karon. Tanulmányaim közben bővíteném a szépségszalon kínálatát, pszichológiai és jogi tanácsadással, kurzusokkal segítve a nőket a munkavállalásban, az önéletrajzírásban, illetve csoportos tréningek szervezését is fontolóra vettem. Azt szeretném elérni, hogy minden olyan segítséget megadjunk, amelyre a nőknek szükségük van, a szépészeti szolgáltatással karöltve. 

* Valójában merészen továbbgondoltad a szakmádat, hiszen egy jó fodrász nemcsak a külsővel, hanem a belsővel is foglalkozik, már-már pszichológus. Mik a szakmád szépségei, buktatói?

— A fodrász egy jó frizurával vendégének jó érzést, önbizalmat ad. Pszichológus és társalkodó is egy személyben. Nemcsak a vendég fejével, hanem a lelki világával is foglalkozik, és ez csodálatos. Arra törekszem, hogy a vendégeim olyan külsővel távozzanak a szalonból, amely az egyéniségükhöz illik, és ha ez sikerül, láthatóan jó érzéssel mennek el. A beszélgetések a szalonban nagyon feltöltőek tudnak lenni, nem csak a vendégeim számára, én is rengeteget kapok tőlük. Sokan azért jönnek a szalonba, hogy pihenjenek, kikapcsolódjanak. Törekszem rá, hogy ez sikerüljön is nekik. Manapság túltelített a szakma, szinte minden sarkon fodrászat nyílik — olcsó festékkel, alacsony áron. Egy kissé nehézkes versenyképesnek maradni. Viszont szerencsére vannak még igényes vendégek, akiknek számít, hogy mit kapnak. Egyébként minden szépségszalon más. Fontos, hogy önmagad add — ez az, amiért a vendégeim visszajárnak. Szaktudás és hitelesség, ez a kettő hihetetlenül fontos. 

* Megéri vállalkozni itthon? 

— Van, aki azt mondja, csakis vállalkozóként lehet idehaza boldogulni, az alkalmazotti fizetésből ugyanis nehezen él meg egy család. Én úgy vélem, ha a lehetőség megvan, akkor megéri, viszont mindenképp több lábon kell állni.

* Hogyan csinálod, hogy mindig jó színben vagy?

— Sokszor ébredek duzzadt, táskás szemekkel. Erre van egy nagyon jó módszerem, melyet a megboldogult Bíró mamámtól kaptam: vágj félbe egy meghámozott fehér burgonyát, és helyezd tíz percre a szemedre. Lehűti a szemet és eltünteti a duzzanatot. De a legfontosabb trükk: amikor tükörbe nézel, szeresd azt, aki vagy. Azt tapasztalom, hogy manapság sokan keresik az egyéniségüket, a stílusukat. Vallom, hogy erre már az iskolában fel kellene készíteni a fiatalokat, akik hajlamosak mintákat követni, és nem önmagukat. Az iskolában általában tiltás van, magyarázat nélkül, tanács pedig nincs. A média meg ritkán tájékoztat, inkább hirdetni és eladni akar. Erről beszélni kell! A mai szabados világban segíteni kell abban, hogy a fiatalok megtalálják, mi illik az egyéniségükhöz. Az igényesség nem pénz, hanem ápoltság kérdése. Az ápolt külső magabiztossá és sikeresebbé is tesz. A legszegényebbeknek is joguk van boldognak lenni. Ha pedig a nőkről beszélünk, ehhez az egyik legegyértelműbb út, ha szépnek érezhetik magukat. 

* Nemcsak dolgozol, hanem anya is vagy. 

— Igen. Van két csodálatos gyermekem, egy tizenkét éves kislányom, aki az édesapjával él, és egy nyolcéves kisfiam. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Nőként az én munkám nem csak a sikerről, a pénzkeresésről szól, fontos számomra a különböző szerepek összehangolása, helytállása is. Nem lehet minden területen — a gyereknevelésben, a háztartásban, feleségként és vállalkozóként — ezerszázalékosan megfelelni. Mindig tudni kell alább adni, és ebben is számít a döntés, hogy mikor melyik tevékenységben lehet egy kicsit lazítani. Én elsősorban anya vagyok, igyekszem minden percet kihasználni a gyermekemmel, hiszen a vele eltöltött idő a legértékesebb. Ezekből a pillanatokból táplálkozik a kapcsolatunk, illetve később majd az emlékeink is.