Ön is lekapcsol szombaton?

Hatvanperces sötétség borul a világra március 24-én, este 20.30-tól 21.30-ig. A Föld Órája globális megmozdulás alkalmából hunynak ki a fények. Tavaly 187 ország kapcsolódott be a WWF, azaz a Természetvédelmi Világalap akciójába — köztük Szerbia és Magyarország is. Az egyórás sötétség figyelemfelkeltés, ám a lámpaoltáson túlmutató eredményeket is produkál az akció: az elmúlt évek sikerei között szerepel az ugandai erődtelepítés, Indiában és a Fülöp-szigeteken napelem segítségével számos otthon áramellátását oldották meg, Görögországban félmillió aláírás gyűlt össze egy szénerőmű ellen.

Bárki csatlakozhat, lámpát olthat és áramtalaníthat: egyének, szervezetek, (köz)intézmények. Gyertyafényes vacsora, csillagnézés, esti séta, beszélgetés — a tévézés és a netezés helyett.

Itthon kedd estig lehetett regisztrálni, péntek délben még elég szegényes volt a lista a www.wwf.rs/wwf_u_srbiji/sat_za_nasu_planetu/ honlapon, tíz önkormányzat (Vajdaságból Belcsény, Újvidék, Karlóca és Ópáva), tizennyolc iskola, tizenegy civil és öt egyéb szervezet jelezte a részvételét. Az utolsó pillanatosokkal jócskán bővülhet a kör, a szervezők tömeges megmozdulásra számítanak, hiszen jubiláris tizedik alkalommal lesz részese Szerbia a 2007-ben Sydney-ben indult környezetvédelmi happeningnek (az ottaniak nagyon menők, hiszen már az első lámpaoltáshoz 2,2 millió ember és kétezer cég csatlakozott).

Magyarországon nemcsak lekapcsolnak, hanem három héten át egy-egy újabb kihívásra invitálnak a Facebook-oldalukon. Egyszerű, de nagyszerű dolgok ehhez — az viszont már egyáltalán nem biztos, hogy olyan nagyon könnyen betarthatóak, hiszen tudatosan le kell mondanunk a mindennapjaink részévé vált szokásainkról. Bevallom, én sajnos belebuktam: egy kis üveg ásványvíz landolt a kosaramban, és amikor kiürült, az otthoni gyűjtőbe tettem, akkor jöttem rá, mennyire beépültek az életünkbe a palackozott vizek és társaik.

Kíváncsi voltam arra, a rutinosabbaknak, a környezettudatosabbaknak jobban megy-e, és egyáltalán mit gondol egy zöld aktivista az egész megmozdulásról. Íme egy vélemény — Grabovac Dávidot, a szabadkai Riparia Természetbarátok Egyesülete munkatársát, környezetvédőt kérdeztem.

* Március 24-én, 20.30-kor egy órára lekapcsolunk, egy hétig nem nyomtatunk, egy hétig nem vásárolunk PET-palackot, hanem csapvizet iszunk (a negyedik kihívást az interjúig még nem hirdették meg). Bevállaltad mindet?

— Szerintem az igazi ötlet a Föld Órája mozgalom mögött az, hogy megmutassa a széles közegnek, hogy valójában milyen egyszerű egy kis alkalmazkodással sokat segíteni. Ezek a „kihívások” mögött valójában az rejlik, hogy tudatosítsák a tömegekben a mindennapi rutinok rossz szokásait. Ezek a világ minden táján mások. Amíg nálunk mindenki spórol az árammal, a zacskó és PET-palack nagy popularitásnak örvend. Ez máshol fordítva van. Viszont sokat számít a csapvíz minősége is, mely nem túl színvonalas Vajdaságban. Ami átmeneti megoldás lehet, az a visszaváltható palackok vásárlása. Személyesen ezeket az elveket egész évben igyekszem alkalmazni, nem csak egy hét lefolyása alatt.

* Egy hétig még működik — hosszú távon van eredménye egy ilyen figyelemfelkeltő megmozdulásnak?

— Persze, a tömegeket nehéz megmozgatni, de minden kis győzelemnek örülni kell.

* Szerbia is csatlakozott a megmozduláshoz — ti készültök valamivel? Népszerű ez a mozgalom a környezetünkben?  

— A Riparia minden szempontjában pártolja ezt a megmozdulást, melynek a szerbiai zászlóhordozója a WWF Srbija. Tavaly 91 városban és községben csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz, ami szerintem nem rossz átlag és növekvő tendenciát mutat.

* Nálunk környezetvédelmi szempontból mi a legnagyobb gond?

— Vajdaságban egyértelműen az intenzív mezőgazdaság az egyik nagy gond, a sok gyom- és rovarirtó szer használata, a parcellák egybeolvasztása, ezenkívül a gyárak, az üzemek nem korszerű szűrőberendezéseket alkalmazva sok káros anyagot juttatnak a környezetünkbe. Az illegális szemétlerakók és a korszerűtlen szeméttelepek sem utolsók a sorban.

* Milyen tevékenységekre helyezitek a hangsúlyt az egyesületben?

— Sokféle tevékenységgel foglalkozunk, ezek közé tartozik a ludasi Öko-tábor szervezése, a madárvonulás-kutatás, a szalakóta védelmi program, a mocsári teknős jelölése a Palicsi- és Ludasi-tóban, hogy csak néhányat említsek.

* Globális felmelegedés, túlfogyasztás, műanyag minden mennyiségben, szennyezett vizek, csökkenő életterek. Sokan azt mondják, ugyan, mit is tehetne egy egyszerű vajdasági. Valójában mit kell tennünk az év többi napján? 

— Ez az egyéntől függ. Ki mire, mennyire hajlandó. Nálunk egy kicsit minden arról szól, hogy mi mennyibe kerül, de azért sokat tudunk pénz nélkül is tenni, és szerintem az emberek egyre nagyobb hányada igyekszik „zöldebben” gondolkodni. Kezdhetjük azzal, hogy a nagyi fonott kosarát újra divatba hozva megyünk a piacra, ezzel kikerülve a zacskók sokszor teljesen tobzódásba torkolló használatát, egészen a szoláris panelek vagy a hibrid, ne mondjam, elektronikus autó vásárlásával. Az internet tele van többé-kevésbé hasznos, hosszú és rövid távú ökomegoldásokkal, mindenki kedvére válogathat.

Fizetősek lesznek a műanyag zacskók?

S ha már a zacskóknál tartunk! Dávid azt mondta: egyáltalán nem, vagy ha nagyon őszinte vagyok, nagyon ritkán használok zacskót. A szerbiai polgárok azonban bepánikoltak a hírre, hogy hamarosan fizetni kell a „keszáért”. Az Európai Bizottság februárban elfogadta a műanyagról szóló stratégiát, melyben az üzletekben leggyakrabban ingyen osztogatott műanyag zacskók megfizettetését a célkitűzések végrehajtásának leghatékonyabb módjaként említik.

Az Európai Unió azt kéri Szerbiától, hogy a szennyezés csökkentése érdekében tegye fizetőssé a műanyag zacskókat a boltokban — adta hírül a sajtó. Az Eurobarometer felmérése szerint azokban az országokban, ahol megfizettetik a zacskókat, vagy egyáltalán nem adnak, érezhető a szennyezés csökkentésére irányuló intézkedés hatása.
 

Nálunk azonban nagy kultusza van a zacskóknak. A viszik, mint a cukrot mondás itthon a viszik, mint az ingyen zacskót formában vált őshonossá. Zacskóba tesszük a műanyagba-fóliába csomagolt zöldséget a pultnál, zacskóba a zacskózott, szeletelt kenyeret, majd mindez újabb zacskók(k)ba kerül a pénztárnál. Vannak boltok, ahol próbálnak gátat szabni a mérhetetlen pakolásnak, hiszen a boltosnak meg kell vennie, miközben ingyen adja. És vannak üzletek, ahol egyszerűen nem veszik figyelembe, ha szólok, hogy nem kérek zacskót — pa neka je, legyen — mondják, és tuszkolják a kezembe. Majd rosszallóan néznek, amikor átpakolok a vászonszatyorba, a zacskót pedig visszaadom.

Molnár Rédler Sylviát már bemutattuk a lapunkban, ő az, aki textilcsodákat varr kicsiknek és nagyoknak. Örömmel láttam, hogy a napokban szebbnél szebb bevásárlószatyrok kerültek ki a kezei közül. Nem új terméke, de most jó érzékkel újra piacra dobta.

* Van kereslet?

— Van néhány rendelésem, főleg idősebb hölgyek keresik, akik régebben kosarat, nagyobb szatyrokat használtak. Ez a hír, hogy fizetőssé tehetik a zacskókat, egy külön ösztönzés. A fiatalabbak inkább ajándékba szánják a nagymamájuknak, az édesanyjuknak. Nem szakad, teherbíró, mosható, sokáig lehet használni — és nem szennyezi a környezetet.

* Ti hogyan viszonyultok a zacskókhoz?

— Ha nagyon muszáj, ha nagyon sietek, ha nem tudok magamhoz venni egy nagyobb táskát, akkor sajnos zacskózok. De akkor sem szeretem őket, mert egy-egy vásárlás alkalmával rengeteget haza lehet hozni. A zacskóhegyek már nagyon zavartak, így születtek meg ezek a textilszatyrok. Magamat is tanítom még egy kicsit, hogy ezt használjam.

Tegyenek így maguk is! A műanyag zacskók száz év alatt bomlanak le, főleg a régebbi fajták. A világban több millió tonna műanyag hulladék végzi az óceánokban, hatalmas, összefüggő műanyag szigeteket alkotva. Európában a többségét elégetik vagy tárolják, kis részét hasznosítják csak újra. Nálunk pedig? Nézzenek szét az utcákon... Fotóink ebben segítenek.