A Magyar Nemzeti Tanács arra biztatja a Szerbiában élő, uniós állampolgárságú magyarokat, hogy aláírásukkal támogassák a Minority Safepacket. Az MNT hétfői ülésének napirendjén szereplő állásfoglalást egyhangúlag fogadta el a testület.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a kezdeményezés az Európai Unió jogrendjében kívánja megszilárdítani a kisebbségi jogvédelmet egy európai szintű, az uniós tagállamokra nézve kötelező kisebbségvédelmi rendszerben, mely egyszerre egységesítené a jogvédelmet és javítana a nemzeti kisebbségek helyzetén. Indoklása szerint az MNT a vajdasági magyar nemzeti közösség kisebbségi kulturális önkormányzataként nem lehet közömbös egy ilyen, bennünket közvetlenül érintő kezdeményezéssel szemben. Kiemelte, a kezdeményezés aláírása internetes úton mindössze néhány percet vesz igénybe, és költségmentes, viszont nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségi jogok ilyen jellegű védelmi mechanizmusa szerves része legyen az Európai Unió jogrendjének, mellyel a csatlakozási folyamatban Szerbiának is össze kell hangolnia belső jogrendjét, ami közvetlenül is segíti közösségünk jogérvényesítési képességét és erejét.

A napirendi pont kapcsán Dudás Károly MNT-tag, aki egyúttal a Vajdasági Magyar Szövetség Tanácsának elnöke is, felszólalásában bejelentette, hogy napokon belül a VMSZ irodáiban is alá lehet majd írni a kezdeményezést.

2018. április 3-áig kell összegyűjteni az 1 millió aláírást. Kattintson a www.minority-safepack.eu honlapra!

A Magyar Nemzeti Tanács tavalyi eredményei

A folytatásban az MNT összevonva tárgyalta a testület 2017. évi zárszámadását, pénzügyi beszámolóját, valamint a tanács, a végrehajtó bizottság és a hivatal tavalyi évi munkájáról szóló beszámolókat.

Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke elmondta, a tanács 2017. évi költségvetése 1 199 476 766,00 dinárra vonatkozott. A bevételek 1 176 487 139,17 dinár összegben valósultak meg, ami a tervezett összeg 98%-a. A kiadások megvalósult értéke 972 732 466,76 dinárt tesz ki, mely a tervezett összeg 81%-a. Beszámolójából kiderült, hogy az MNT VB az elmúlt három évben 162 ülést tartott, 942 döntést hozott, 104-et sürgősségi eljárásban, tavaly pedig 56 ülésen 304 döntés született, ezek közül 36 sürgősségi eljárásban. Elmondta, a végrehajtó bizottság tevékenysége szerteágazó és összetett. A koordinatív és döntéshozatali munkán kívül tagjai nagyon sok időt töltenek terepen is: bejárták az összes iskoláskor előtti oktatási intézményt, ahol a tanítás teljes egészében vagy részben magyar nyelven folyik, illetve látogatást tettek a kulturális és tájékoztatási intézményeinkben is, valamint különféle eseményeken is képviseltették magukat. A terepi munka által szerzett tapasztalatok és a reális helyzet feltérképezése ugyanis a bizottsági munka elengedhetetlen része — fejtette ki Jerasz Anikó. A végrehajtó bizottság elnöke és tagjai összesen 288 alkalommal kaptak névre szóló meghívót, és 241-szer (83,68%-ban) eleget is tudtak tenni a közösségi elvárásoknak.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke a testület tavalyi munkájáról beszámolva emlékeztetett arra, hogy a testület munkáját A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény által meghatározott négy területen — oktatás, kultúra, közszolgálati tájékoztatás, valamint hivatalos nyelv- és íráshasználat — tavaly hét tervdokumentum, azaz stratégia határozta meg és irányította. Egyszersmind szükségessé vált a tanács fejlesztési és stratégiai tervezését olyan módon újragondolni, illetve rendezni, hogy 2018 végéig a testületi munka zavartalanul folyjék, A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítása és az országos stratégiák elfogadása pedig felgyorsíthassa ezt a tervezési munkát úgy, hogy a 2018-ban esedékes nemzeti tanácsi választás után minél gyorsabban elkészülhessenek a következő időszak szükséges stratégiai tervdokumentumai — tette hozzá. A tanácsnak 2017-ben is kiemelt feladata maradt a fiatalokkal és a családokkal való folyamatos, értékorientált kommunikáció, illetve törődés, a civil tevékenység szakmai kompetenciájának erősítése, valamint a kisebbségi jogérvényesítés problémáinak megoldása — fogalmazott Hajnal Jenő. Az MNT elnöke részletesen beszámolt arról, hogy az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén milyen munka folyt az MNT részéről.

Bábi Attila, az MNT Hivatalának vezetője elmondta, a hivatal feladata, hogy segítse a tanács és a végrehajtó bizottság állandó bizottságainak és konzultatív testületeinek zavartalan működését, tevékenységét. Múlt évi munkáját meghatározta a Magyar Nemzeti Tanács székhelyének megváltoztatása, ahol a májusi költözködéssel járó kellemetlenségek után kedvezőbb feltételekkel folytatódhatott a munka. Kitért arra, hogy a hivatal munkatársai folyamatosan képzik magukat, így mára mindössze egyetlen munkatárs dolgozik főiskolai végzettséggel, a többieknek mesterfokozattal. A hivatalban a vezetőn kívül egy közbeszerzési referens, négy szakmai referens, négy pályázati referens, egy sajtóreferens és médiaarchivátor, egy titkárnő és egy pénzügyi referens dolgozik.

Hozzászólásában Zsoldos Ferenc, az MNT tagja, a Magyar Mozgalom társelnöke elmondta, ha összességében nézzük az elmúlt három évet, vannak pozitív és negatív dolgok is. A programok tekintetében az oktatás és a kultúra területe teljesen jó, a tájékoztatás terén vannak pozitív előrelépések az infrastruktúra tekintetében, ám a tartalomról ez nem mondható el. Megismételte, hogy a sajtó szabadságára szükség van. A folytatásban kifejtette, hogy a nyelvhasználat területe tartalmilag romlott, a demográfia területe egy civil szervezetbe, a Vancseszbe szorult vissza, a civil területen kifejtett tevékenység pedig összességében eltűnt, jobbára csak a szórványterületre korlátozódik. Felrótta, hogy az MNT az elvándorlás kérdésével nem foglalkozott tudományos szempontból, pedig az anyagi források is megvoltak hozzá, ezért tudományosan mérni kellett volna, mi okozza az elvándorlást, mert anélkül nem lehet reagálni egy ilyen hatalmas méreteket öltő társadalmi jelenségre. Végezetül úgy vélekedett, hogy a hazai források megmaradtak ugyan a 90 millió dináros szinten, de a történelmi jó kapcsolatok mentén ezt növelni kellett volna.

Szilágyi Miklós, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának elnöke reagált Zsoldos felvetésére, és elmondta, havonta két panasz érkezik a bizottság elé, de ezek közül nem mindegyik kötődik a nyelvhasználathoz. Hozzátette, nem áll, hogy nem kommunikálják a nyelvhasználati jogok érvényesítésének fontosságát, noha további népszerűsítésre szorul, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, az emberek nincsenek tisztában jogaikkal.

Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége színeiben mandátumot nyert MNT-tag ezúttal is megismételte, hogy az MNT rendelkezésére bocsátott pénzügyi forrásokat könyöradománynak tartja, a kifejezésen pedig alamizsnát ért, illetve munka, fáradság nélkül szerzett pénzt. Szerbiától köztársasági szinten csaknem 60 millió dinárt kap az MNT, Óbecsén viszont 58 milliót kaptak pályázati úton házvásárlásra szerb és roma menekültek, az őshonos magyarság azonban ki volt zárva ebből. Véleménye szerint ez a példa jól érzékelteti, mennyire megalázóan kevés pénzt ad Szerbia az MNT-nek.

Szalai Attila felvételei

Forum Könyvkiadó Intézet

Az ülés folytatásában a Forum Könyvkiadó Intézet új alapszabályát, 2017. évi ügyviteli jelentését és zárszámadását véleményezte a testület, majd az intézet idei terve és munkaprogramja, valamint pénzügyi terve került napirendre. Virág Gábor igazgató elmondta, a jövő évi produkcióban 16 szépirodalmi, 2 képzőművészeti, 14 tudományos, publicisztikai, néprajzi stb. tematikájú könyv szerepel. Terveik szerint a legnépszerűbb kiadványokat elektronikus formában is megjelentetik. A Forum népszerűsítése, a könyvek eladása, valamint az írók bemutatása céljából könyvbemutatóval egybekötött író-olvasó találkozók sorozatát tervezik Vajdaság-szerte. A Forum Könyvkiadó Intézet munkájáról az idén is folyamatosan beszámolunk majd lapunkban.

Az ülés folytatásában a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2017. évi munkájáról szóló jelentés és zárszámadás következett, ezeket Gondi Martina igazgató ismertette, majd Snejder-Sára Ildikó számolt be az újvidéki Európa Kollégium tavalyi munkájáról és pénzügyeinek alakulásáról.

Hét Nap Lapkiadó Kft.

László Edit igazgató ismertette a Hét Nap Lapkiadó Kft. tavalyi munkáját. Elmondta, lapunk 2017-ben 52 héten át került olvasóink elé. Az általános gazdasági mutatók nagyjából a tervek szerint alakultak, nincs aktív banki kölcsönünk, sem külső beszerzőink iránti adósságunk, a személyi kifizetések pedig rendszeresek. Hangsúlyozta, az elmúlt év folyamán sikerült a szerkesztőség struktúráját optimalizálni, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Egy állandó csapattal lehet tervezni, a munka gördülékenyebb lesz, és ennek a ténynek minőségi hozadéka van — tette hozzá. Kiemelte, a nyomtatott példányszám fenntartása napi szintű kihívás, jelenleg hetente átlagosan 5004 példányban jelenik meg lapunk, az átlagos remittenda 2330 darab. Honlapunkat azonban csaknem 800-an nézik meg naponta, a Facebookon pedig 16 805 követővel zártuk a tavalyi évet. Arról is beszámolt, hogy húsz év után tavaly nem jelent meg a Vajdasági Magyar Kalendárium, mert a korábbi eladott példányszámok nem igazolták a belefektetett munkát, viszont a helyette napvilágot látott Mesterségek nyomában című kiadvány, mely az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium támogatásával készült, jó választásnak bizonyult. Hetilapunk feltett célja, hogy megőrizze magazinjellegét, és minden korosztály számára megfelelő tartalmat készítsen.

Zombori könyvtár

A folytatásban az MNT összevonva tárgyalta több általános iskola igazgatóválasztását és iskolaszéki vagy igazgatóbizottsági tagcseréjét. Minden esetben jóváhagyták a végrehajtó bizottság döntését. A zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár igazgatója kinevezésének eljárása kapcsán újabb vita alakult ki fiókkönyvtárak korábbi bezárása kapcsán. Az ellenzék ezúttal is felrótta, hogy az MNT nem tiltakozott kellő eréllyel, Hajnal Jenő MNT-elnök pedig úgy reagált, az ellenzék számára sokkal fontosabb politikai mondatokat megfogalmazni, mintsem együtt, közösen tenni valamit ilyen helyzetekben. Szlavkó József nyugat-bácskai MNT-tag arról számolt be, hogy a könyvtárak heti két alkalommal nyitva tartanak, a gyerekek pedig az iskolakönyvtárakban tudnak hozzájutni olvasnivalóhoz. A zomborin kívül a kishegyesi könyvtár igazgatója kinevezésének eljárása kapcsán is jóváhagyták a vb döntését. Egyéb kinevezések és kulturális pályázatok véleményezése kapcsán is megerősítették a vb határozatát.

A verbászi és a verseci utcaneveket nem támogatta sem a nyelvhasználati bizottság, sem a végrehajtó bizottság, sem pedig az MNT

Az ülés utolsó két napirendi pontjának felvezetőjében Jerasz Anikó, az MNT VB elnöke arról számolt be, nem támogatták, hogy Verbász község, illetve Versec város területén bizonyos utcákat a délszláv háborúk vagy a NATO-bombázások áldozatairól nevezzenek el. Indoklásában kifejtette, a vb álláspontja, hogy a közelmúlt történelme helyett régebbi idők neves személyiségeiről kellene utcákat elnevezni Vajdaságban. Szilágyi Miklós, a nyelvhasználati bizottság elnöke elmondta, a bizottság hasonló álláspontot képvisel, és megjegyezte, megfigyelhető, hogy nagyon erőteljes az utcanévadásoknál ez a vonal, viszont ez nem jelenti azt, hogy az MNT-nek ezt támogatnia kellene, a bizottságban pedig olyan megegyezés született, hogy mindannyian próbálnak olyan neveket felkutatni saját környezetükben, amelyeket javasolni tudnának az utcanévadó bizottságoknak.

A Magyar Nemzeti Tanács következő ülésére áprilisban, a húsvéti ünnepek után kerül sor.