Dr. Németh Ferenc művelődéstörténész, egyetemi tanár, Bánát-kutató 2021 márciusa óta publikálja havi egy alkalommal A múlt, mely rég elmúlt… című sorozatát a Hét Napban.

Az azonos című könyvbe, mely 2024-ben jelent meg hetilapunk kiadásában, huszonnyolc izgalmas, olvasmányos szöveg került be, melyek műfajilag valahol a dokumentumpróza és a publicisztika határán vannak, területileg pedig Bánátban és Bácskában helyezhetjük el őket. Az illusztrációk többsége a szerző magángyűjteményéből származik, legyenek azok régi képeslapok, könyvek vagy újságok, és alapos válogatás után kerültek a helyükre. Az írót idézve: „Bevallom, hogy a kötet képanyagát legalább olyan nehéz volt felkutatnom, mint az írások forrását, tényanyagát, de éppen ezek a korabeli illusztrációk teszik még hitelesebbé, gazdagabbá. Néha egy kép vagy fotó többet mond el valamiről, mint maga a szöveg.” 

Kónya Lívia, dr. Németh Ferenc, Tóth Lívia és Kónya Sándor

A múlt, mely rég elmúlt… című kötettel nemrégiben a csókai közönség is megismerkedhetett. A hangulatos könyvbemutatót a Hét Nap hetilap, valamint a Csóka Művelődési és Oktatási Központ közös szervezésében tartották meg a helyi könyvtár olvasótermében. A rendezvényen Németh Ferenc mellett részt vett Tóth Lívia, a Hét Nap megbízott főszerkesztője, a kiadvány szerkesztője is.

Vajdaság művelődéstörténeti értéktárából — ez az alcíme a gyűjteménynek, mellyel a szerzőnek a saját megfogalmazása szerint az volt a célja, hogy a polgárság aranykorába engedjen bepillantást, és megidézze az egykori boldog békeidők történéseit, eseményeit. Vagyis sétát tegyen a múltban. Az olvasók a többi közt megtudhatják, miért lett Petőfi Sándor öccse Péterváradon mészáros, mikor járt Móricz Zsigmond az óbecsei tanyákon, miről maradt emlékezetes a perzsa sah szabadkai látogatása, hogyan szerveződtek meg az első szabadkai és becskereki feministák, milyenek voltak a régi karácsonyok és újévvárások, mikor működtek Versecen a fény- és légfürdőző rikliánusok, milyen pazarok voltak egykor a fehértemplomi karneválok, mikor kezdtek el Nagybecskereken kerékpározni a hölgyek…

— Meggyőződéssel állítom, hogy művelődéstörténeti hagyományaink sokkal gazdagabbak, mint gondolnánk. Ezért a művelődéstörténészeknek a jövőben is bízvást bőségesen lesz munkájuk. Mindenképp dicséretes, hogy az utóbbi években mind több olyan gyűjteményes munka jelenik meg, amely kulturális értékeinket gyűjti egybe. Ez arra utal, hogy tudatosodott bennünk, értéktáraink a XXI. században megannyi kihívás közepette fontos szellemi fogódzót jelentenek a magyar közösségnek az identitás megőrzése érdekében — hallottuk Németh Ferenctől, aki azt is hangsúlyozta, szeretné, ha ezt a művelődéstörténeti értékőrző olvasókönyvet a vajdasági magyar fiatalok is kedvvel forgatnák. Hasznos és identitáserősítő dokumentumként, mert „nem vagyunk gyökértelenek, és büszkék vagyunk a múltunkra, értékeinkre, szellemi örökségünkre”. Értékeink hagyományozódásának folyamata aktív szerepvállalást, kitartó, nehéz munkát követel, de megéri. Mindaz, amit el tudunk ragadni a feledéstől, gazdagítja szellemi kincseinket. Emellett a régi igazságot sem szabad elfelejteni: művelődéstörténetünk nem mögöttünk van, hanem alattunk, arra építkezünk — fűzte tovább gondolatait.  

A könyvben olyan írások is szerepelnek, amelyek jeles személyek évfordulóira emlékeztetnek. Például 2021-ben volt 170 éve annak, hogy megszületett dr. Hadzsy János, a topolyai csodadoktor, 2022-ben pedig 160 éve, hogy Filkovics Boldizsár bánáti karikaturista meglátta a napvilágot. 2023-ban ünnepeltük Madách Imre születésének 200. évfordulóját, a vonatkozó visszatekintés viszont azt idézi fel, hogy „itt a déli végeken a múltban is ébresztgették a magyar irodalom és drámaköltészet e kiemelkedő alakjának emlékét”, hiszen 1923-ban — három évvel Trianon után — Madách-ünnepélyt rendeztek Nagybecskereken.

Mivel a közzétett anyagok alapos kutatás után születtek meg, a beszélgetés során az is szóba került, mennyiben változtak a kutatók munkakörülményei az elmúlt évtizedekben. Kezdetben a levéltárakban fénymásolták a kiszemelt adatokat, anyagokat, aztán jöttek a mikrofilmek, a CD-re rögzítés, manapság pedig a világháló, az internetes adatbázisok nyújtanak hatalmas segítséget. Németh Ferenc tippeket is adott a téma iránt érdeklődőknek, hogy mely oldalakat érdemes böngészni, és hozzátette, a könyvben található valamennyi írásnál feltüntette a forrásokat, így akinek a figyelmét megragadja valamelyik téma, belemerülhet a művelődéstörténeti szakirodalomba.   

Az esten közreműködött Kónya Lívia, aki a Petőfi István, a péterváradi mészáros és a Becskereki hölgyek kerékpáron című írásokból olvasott fel egy-egy részletet. Kónya Sándor versénekes Petőfi Istvánnak a könyvben található Sűrű jég megy… című költeményét zenésítette meg — ez valószínűleg még soha nem hangzott el nyilvánosan sem szöveges, sem zenés formában —, valamint Petőfi Sándor Befordultam a konyhára című megzenésített versét adta elő.

A múlt, mely rég elmúlt… című kötet a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Vajdasági Szép Magyar Könyv-pályázatán a tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategória díját nyerte el. Megvásárolható a Hét Nap szerkesztőségében, érdeklődni a 024/555-856-os vagy a 024/525-190-es telefonszámon lehet. 

Szőregi Márta felvételei

PETŐFI ISTVÁN

Sűrű jég megy…

Sűrű jég megy a Dunán,

Kiszedték a hidat;

Által kéne mennem, mert

A galambom hívat.

Jaj, ha át nem mehetek,

Elvesztem az eszem,

Vagy ha azt nem, bizonnyal

Megreped a szívem.

Én Istenem, teremtőm!…

Szánj meg engem, kérlek,

Hogy befagyjon a Duna,

Küldj oly hidegséget.

Küldjél bár mily hideget,

Soh’se törődj velünk:

Ha mi egymást öleljük,

Úgy is mind megégünk.

(1852)