home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Így látják a magyarokat a nagyvilágban
Talpai Lóránt
2021.10.01.
LXXVI. évf. 39. szám
Így látják a magyarokat a nagyvilágban

Szeptember 27-e az idegenforgalom világnapja. Amióta réges-régen Belgiumból útjának indult a turizmus, sokat tapasztalhattak a szolgáltatók és az üdülni vágyók. Az utóbbi két esztendő azonban soha nem látott kihívások elé állította az idegenforgalmi ágazatot. Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima díjas újságíró és jeles turisztikai szakértő szinte a világ összes országában járt. Vele beszélgettem általában a turistákról, a turizmusról és rólunk, azaz a magyarok megítéléséről.

* Az elmúlt évtizedekben, évszázadban az üdülési ágazat sokat fejlődött, fokozatosan alakult át. De minden bizonnyal az elmúlt két esztendő nyomta rá leginkább a bélyegét. Hogyan változtatta meg a karantén időszaka a turizmust?

— A karanténidőszak egészen egyszerűen hosszú ideig nem tette lehetővé a turisztikai célú beutazást, sőt még mindig nem teszi lehetővé Ausztráliába, Új-Zélandra vagy az Egyesült Államokba. Kanada és Oroszország pedig csak most nyitotta meg kapuit. Szóval az adminisztratív és jogi korlátozások, illetve a repülőgép-forgalom leállítása megakadályozta, hogy a turisták egyáltalán eljussanak valahova. A repülőgép-forgalom a töredéke volt az egykori időszakokhoz képest. Például 2018-ban nagyon sok turista volt világszerte, így térségünkben is. Jelenleg a koronavírus sokadik hulláma után megindult némi enyhülés, de most is sokkal több az úgynevezett adminisztrációs akadálya egy utazásnak, mint korábban volt. Vannak olyan helyek, ahová három negatív teszt kell, vannak, ahová védettségi igazolás, és olyanok, ahová mindezek mellett még különféle applikációkat is le kell tölteniük az utazni vágyóknak. Nem beszélve a gyermekes családokról, melyeknek még bonyolultabbá vált az üdülés szervezése. Mindezen tényezők miatt általában a belföldi turizmus erősödött szinte minden térségben. Hiszen nemcsak a repülős, de az autóbuszos utazások is elmaradtak. Ezáltal kijelenthető, hogy teljesen átalakult az üdülési szektor. A koronavírus-időszak legnagyobb turisztikai vesztesei egyébként az Egyesült Államok, Közép-Amerika és az Egyesült Királyság voltak, főként azért, mert túlzottan bezárkóztak. Valamivel jobban jártak a törökök, a görögök, illetve a horvátok. Ennek ellenére megnyugtatnék mindenkit, a turizmus előbb-utóbb újra előtérbe kerül, tehát utazunk majd a jövőben is.


Dr. Kiss Róbert Richard (fotók: kissrobertrichard.com)

* Milyen hatással van a jelenlegi és a jövőbeli árakra, illetve a szolgáltatások minőségére az, hogy szinte egy teljes szezon kimaradt a turizmusból élők számára? Nyilván a helyzet legkellemetlenebb része, hogy a többletköltségek egy hányadát magukra a turistákra kell hárítaniuk.

— Szinte minden ország minden idegenforgalmi helyszínén azt tapasztaljuk, hogy áremelkedés van. Ez térségünkre, szóval Magyarországra, Szerbiára, Horvátországra, Görögországra vagy Olaszországra is vonatkozik. Mindenki, aki ezekben az országokban nyaralt, azt tapasztalhatta, hogy magasabbak a szállások és hotelek árai. Ennek egyébként elsősorban nem is az az oka, hogy a szolgáltatók megpróbálják a turistákon behajtani az elmaradt nyereséget, hanem alapjában növekedtek a költségek. Egyrészt a koronavírus-járványnak volt egy általános inflációs hatása, másrészt a különféle alapanyagok és maga az áruszállítás is megdrágult, s a szolgáltatók sok esetben kénytelenek egyes költségeket áthárítani a vendégekre. Szóval majdnem mindenhol azt tapasztaljuk, hogy növekedtek az árak, és ugyanazért a szolgáltatásért többet kell fizetni.

* Ha egy kissé előretekintünk, akkor ön hogyan látja a turizmus jövőjét, mi az, ami gyökeresen megváltozhat, illetve milyen alternatív üdülési formákra lehet majd számítani?

— A belföldi turizmus világviszonylatban erősödik, szóval jelentős potenciál van benne. Láthattuk például, hogy Franciaország idegenforgalmát szintén a belföldi turizmus mentette meg az utóbbi időszakban. És azt is láthattuk, hogy Magyarország rendkívül jó számokat produkált a belföldi turizmus kapcsán. Korábban 50-50 százalék volt a külföldi és a belföldi vendégek aránya, de manapság mindenhol utóbbiak vannak többségben. Ez alapján a jövőben a belföldi célpontok felértékelődésére számíthatunk, illetve arra, hogy az utazók közelebbi helyeket választanak majd.

* Köztudomású, hogy magyarok mindenhol élnek a világban, és turistaként is számos helyen felbukkannak. Ön bejárta szinte az egész bolygót, és egy könyvet is szentelt ennek a témának Így látják a magyarokat a világban címmel. Hogyan is tekintenek a magyarokra a nagyvilágban?

— Pontosan 171 országban jártam, és nagyon sok helyen vizsgáltam, illetve tapasztaltam meg, hogyan is tekintenek ránk. Összességében sokkal jobb az összkép a magyarokról, mint gondolnánk. A könyv egyébként érdekes történetek sokaságát tartalmazza. Egy példát említenék a legendás pesszimizmusunkról: A Magyarországon járt oroszok például számos esetben kiemelték, hogy a magyarok, akik szerintük rendkívül tehetségesek, mindig negatívan látnak mindent. Példaként hozták fel, hogy egy magyar ismerősük csak akkor volt vidám, amikor elhunyt a nagyapja, mégpedig azért, mert így már nem kellett megadnia neki a tartozását. De egyébként mindenki egy kicsit saját magához mér bennünket, a japánoknak például horrorvonatozásnak tűnik a magyar vasúti közlekedés, az oroszoknak viszont tetszik a magyar kórházi ellátás. Általában azonban mindenhol egy kissé földönkívülinek tartják a magyarokat, már csak a különleges nyelvük miatt is.

* Végezetül, egy kissé visszakanyarodva térségünkhöz, hogyan lehetne Magyarországot, a határon túli területeket, avagy a Kárpát-medencét nyomatékosabban felhelyezni a képzeletbeli turisztikai világtérképre?

— Véleményem szerint óriási potenciál rejlik térségünkben, mindezt akár a Délvidékre vagy Vajdaságra is érthetem. Kőkemény marketingmunkát kell végezni a jövőt illetően. Szervezett, tematikus utakra van szükség, és szélesebb körben kell megismertetni a különféle látványosságokat, turisztikai célpontokat. Az sem ártana, ha az idegenforgalmi szolgáltatók összehangoltabban működnének. Személy szerint én is azon dolgozom, hogy még több turista látogasson el régiónkba, Magyarországra és a határon túli területekre is. Összességében azonban kiemelném, hogy a szolgáltatások színvonalát mindenképp növelni kell, újfajta attrakciókra van szükség, és a gasztronómiát is speciális kínálattal kellene feltölteni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..