Ennek kapcsán hallhattuk-láthattuk a helybeli Ady Endre Kísérleti Általános Iskola felsős tanulóinak színpadra alkalmazott verscsokrát — Indulok én is lábujjhegyen — Hajvert Ákos rendezésében, a Találkozó nyitószámaként.
A vendégeket, résztvevőket, felkészítő tanárokat, a kísérő szülőket — az egybegyűlt versbarátokat Szatmári Melitta osztálytanító, a VMVE alelnöke köszöntötte a bácsfeketehegyi Kultúrotthon emeleti dísztermében.
— Gondolom, Dudás Kálmán is nagyon büszke lenne, ha tudná, milyen sok verskedvelő gyermek és fiatal jött ma össze azért, hogy fejet hajtsunk költészete előtt, és verseit mondva egymásnak is örömet szerezzünk. „És mégis, amit legjobban szeretek,/ csendes estéken leülni veletek,/ s míg vigyáz ránk a csillagok sora, / biztatón szólni... és ott, hol elhagyott,/ álmodni az álmot... gyönyörűt, nagyot...” — üzeni nekünk, nektek e soraival, s én is csak biztatni szeretnélek titeket arra, hogy folytassátok ezt a nem mindennapi tevékenységet, a versmondást. Higgyétek el, különös érték és kincs az, ha tudtok másokat megörvendeztetni a hangotokkal, a költő gondolataival. Erre nem képes mindenki. Az irodalom, a költészet közvetít, megszerettet, összekovácsol. Bennünket is összekovácsol már éveken át ez a találkozó, s az az élmény, amit ilyenkor közösen átélünk — megélünk veletek. Az idén 52 versenyző áll a közönség és a zsűri elé. Külön öröm a számunka, hogy köztünk vannak budapesti és kunszentmiklósi barátaink is. Mi mindannyiotokra nagyon büszkék vagyunk. S arra, hogy általatok, veletek sikerült immár 16. alkalommal megrendezni ezt a találkozót. Eredményes fellépést kívánok mindenkinek! A Magyar nemzeti Tanács a Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozót kiemelt jelentőségű kulturális rendezvénynek minősítette — mondta az alelnök.
A több mint félszáz versmondó négy korcsoportban versenyzett. Szombaton két fellépésük volt — egy határon túli magyar író vagy költő művét kötelező volt tolmácsolniuk —, vasárnap pedig a döntőbe jutott 22 versenyző küzdött meg a díjakért. A bírálóbizottság tagjai — Barta Júlia, Domány Zoltán, Krizsán Szilvia, Molnár Krekity Olga, Tóth Péter, Török Károlyné Miszori Mariann, Verbászi Beáta — az első napon tehát kategóriánként, külön-külön teremben, megosztottan értékelték a teljesítményeket, másnap viszont már teljes összetételben szurkoltak ők is a legjobbaknak.
Egybehangzó véleményként elmondhattuk: a nyári Szép Szó műhely, amely során felkészülhettek a versmondók, többek között erre a vetélkedőre is, igazán hasznosnak bizonyult. Mind a gyerekek, mind pedig a fiatalok nagyon élvezetes előadással, jól megválasztott és értelmezett szövegekkel rukkoltak elő, kiváló versmondói készségről tanúskodva. Egyedülálló élménynek számított a felnőtt korosztály (ezúttal 13-an voltak nagy meglepetésünkre!) érett szövegtolmácsolása.
A szombat esti tanácskozáson — amelyet a kísérő pedagógusoknak, felkészítő tanároknak szerveztek — a bírálóbizottság elmondta ugyan észrevételeit, tapasztalatait, de a hangsúly nem annyira az értékelésen, minősítésen volt, hanem inkább a közös dolgaink, problémáink, nehézségeink megtárgyalásán. Következésképp leszögezhettük, hogy csakis összefogással, közös erőfeszítéssel éltethetjük tovább a versmondást is — mint „hungarikum”-t, egyedülálló pódiumművészetet — és a találkozókat, szemléket is.
A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete az előző évek szokásához híven az idén is kiosztott elismerő okleveleket olyan személyeknek, akik sokéves munkájukkal hozzájárultak a vajdasági magyar versmondó mozgalom erősítéséhez. Hajvert Ákos, a VMVE elnöke az idén elismerő oklevelet nyújtott át Pál Károlynak, a Feketics ME elnökének, valamint Benák Erzsébet óbecsei magyartanárnőnek.
A Találkozó első napján, az „esti buli”-n láthattuk a topolyai Verbászi Beáta Radnóti-díjas versmondó Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem című önálló előadóestjét. A vasárnapi gálaműsoron pedig a kishegyesi Csőke Andrea, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója játszott zongorán.
A 16. Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozót a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Fórum Kiadó és a Solymossy Könyvesház támogatta. Együttműködő partnerek voltak: a Feketics ME és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.