Az egymillió dollár értékű Apple I

Árverésre bocsátják az utolsó olyan működő Apple I számítógépet, amelyet személyesen Steve Jobs, az Apple 2011-ben elhunyt alapító vezérigazgatója adott el. A Christie’s aukciósház szakértői szerint a gép értéke 400 000 és 600 000 dollár között van. A komputer eredetileg Charles Rickett tulajdonában volt, aki 1976-ban 600 dollárért vásárolta Jobs szüleinek Palo Altó-i garázsában. Szakértők szerint a gépért akár egymillió dollárt is adhat egy lelkes gyűjtő. Annál is inkább, mivel a Henry Ford múzeum a múlt hónapban 905 000 dollárt fizetett egy hasonló masináért. A december 11-én rendezett aukción egyébként kalapács alá kerül Ron Wayne-nek, az Apple egyik társalapítójának személyes gyűjteménye is, melyben olyan különlegességek találhatóak, mint az Apple I felhasználói kézikönyvének első vázlatai és az Apple II formatervének skiccei.

Időjárást előrejelző csodamasina

Angliában épül minden idők legerősebb időjárási szuperszámítógépe, melynek tömege körülbelül 11 londoni busz súlyával vetekszik majd. A szerkezet egy hétre előre adhat pontos időjárás-előrejelzést, és képes lesz megmondani, hogy a szokatlan időjárási eseményeket a természet vagy a klímát befolyásoló emberi tevékenység idézi-e elő. Amikor a jövő évben Exeterben, a brit Meteorológiai Hivatal központjában átveszik a 140 tonnás Cray XC40 számítógépet, méretét és teljesítményét tekintve is a legnagyobb szuperszámítógép áll majd az éghajlattudományok és az időjárás-előrejelzés szolgálatába. „Meggyőződésünk, hogy az időjárás- és az éghajlatkutatás területén ez lesz a legnagyobb gép a világon” — mondta Rob Varley, a Meteorológiai Hivatal vezérigazgatója, aki a napokban ismertette a 97 millió angol fontba kerülő óriás megépítésének terveit.

A világegyetem leghidegebb pontja

Az Olasz Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet Gran Sassó-i laboratóriuma létrehozta a világegyetem leghidegebb pontját. Ez a laboratórium mintegy tizenöt napig az ismert világegyetem leghidegebb pontja volt. Egy egy köbméter űrtartalmú, 400 kilogramm tömegű réztartályt az abszolút nullához közeli hőmérsékletre, 6 millikelvinre (mínusz 273,244 Celsius-fokra) hűtöttek le. Ez az első kísérlet, melynek során egy ekkora tömegű anyagot ilyen hosszú ideig sikerült az abszolút nullához közeli hőmérsékleten tartani. A tesztet a Rómától 120 kilométerre, az Appenninek legmagasabb csúcsa (Gran Sasso) alatt lévő föld alatti részecskefizikai laboratóriumban, a CUORE (Cryogenic Underground Observatory for Rare Events) projektum keretében végezték, melyben 130 olasz, amerikai, kínai, spanyol és francia kutató vesz részt.

Újra élnek farkasok Dániában

Kétszáz év után a farkasok újra megtelepedhettek Dániában. A Jütland-félszigeten ugyanis a tudósok legalább egy vadon élő hím tartós jelenlétére szereztek bizonyítékot. 2012 óta egyébként több alkalommal is érkeztek hírek arról, hogy vadon élő farkast láttak a félszigeten, de a jelenlétét most először erősítették meg hivatalosan. Az Aarhusi Egyetem és a Dán Nemzeti Történeti Múzeum munkatársai azokat a helyszíneket vizsgálták, ahol farkastól származó DNS-t találtak, vagy fotó készült a ragadozóról. A DNS-nyomok szerint 2013 óta egyetlen hímfarkast ugyanazon a környéken hét alkalommal is észleltek. Hivatalosan akkor számít egy terület farkasok által lakottnak, ha fél éven belül legalább kétszer látják az állatokat. „Megvan az első bizonyítékunk rá, hogy a farkas ismét megtelepedett Dániában” — foglalta össze a kutatás eredményét Liselotte Wesley Andersen, az Aarhusi Egyetem munkatársa.