Nem csupán annyi történt tehát, hogy elhalasztották az elektronikus tömegtájékoztatási eszközök magánosításának befejezését, hanem a kormány javaslata értelmében az alapítók, az önkormányzatok a fent említett határidőig pénzelhetik a médiumok működését — jelentette ki lapunknak a hétfőn adott interjújában Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője.

A párt frakcióvezetője szerint az is lényeges, hogy nem módosult a törvényes rendelkezés ama szakasza, amely tavaly augusztusban a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatára került be a jogszabály szövegébe, nevezetesen, hogy az új tulajdonosnak a magánosítást követő öt évben kötelessége az összes sugárzási nyelven fenntartani a műsorrendet, azaz meg kell őriznie a rádió közszolgálati jellegét.

— A VMSZ természetesen továbbra sem tartja jó megoldásnak a médiumok privatizációját, de sajnos ez a több mint egy évtizede tartó küzdelem az Alkotmánybíróság döntésének következtében nem zárulhatott másképpen. A községi alapítású médiumok magánosítását törvényes rendelkezésben rögzítették, a végrehajtását pedig kötelező érvényűvé tették. Ennek tudatában már csak azon fáradozhattunk, hogy az előbb említett garanciákat a törvény is tartalmazza. Most viszont, mivel az elmúlt tizenegy hónapban a minisztérium semmit nem tett annak érdekében, hogy a községi alapítású médiumok nyilvános felhívása megjelenjen, illetve megtörténjen a privatizációjuk, nélkülözhetetlen volt ennek a határidőnek a meghosszabbítása. Nem bizonyultak tehát igaznak azok a rémhírek, amelyek arról szóltak, hogy július 1-jén lakat kerül a Szabadkai Rádióra, a Topolyai Tájékoztatási Közvállalatra, a Temerini és a Törökkanizsai Rádióra. A Vajdasági Magyar Szövetség a jogszabályban rögzített garanciákkal el szerette volna rettenteni, illetve ki szerette volna zárni a magánosítás folyamatából a tisztességtelen szándékú vállalkozókat. Jó, hogy a szöveg tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a tájékoztatási eszköz nem talál gazdára, akkor részvénytársasággá alakulhat, melyet az alkalmazottak működtethetnek tovább. Véleményem szerint ehhez a későbbiekben lehet majd forrást találni. Én továbbra is biztos vagyok benne, hogy ilyen vagy olyan formában, de a Szabadkai Rádió működése hosszabb távon meg van oldva. Fontosnak tartom továbbá, hogy az összes magyar nyelven sugárzó médium idejében, azaz június 19-éig átadta a Privatizációs Ügynökség által kért dokumentációt, így valamennyi vállalat esetében érvényes lesz ez a kitolt határidő. Időközben két alkalommal módosult a magánosításról szóló törvény is, mely tovább bonyolította ezt a folyamatot, de azt gondolom, ennek ellenére nincs logikusan indokolható magyarázat arra, hogy a minisztérium csaknem egy évig miért nem tett semmit ez ügyben — emelte ki Pásztor.

Aleksandar Vučić kormányfő szerint a médiumoknak piaci alapon kell működniük, az állami médiumokkal ugyanis csak gondok vannak, valamennyi több tízmillió dináros mínusszal működik.

— A magánosítás sajnos elkerülhetetlen folyamat, a határidő-módosítás csak átmeneti megoldás. Így van ez a világban és Európában is. Nálunk sem lehet másként — emelte ki Vučić.

Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter (aki sokáig nem tudott semmiről, illetve rendszeresen kitért a magánosítással kapcsolatos konkrét kérdések elől — a szerk. megj.) hirtelen megvilágosodott, és markánsan, mondhatni, férfiasan kiállt az állami alapítású médiumok magánosítása mellett. Sőt, fenyegető hangnemben figyelmeztette a községi alapítású elektronikus tájékoztatási eszközök képviselőit: a törvényt tiszteletben kell tartani! Ha nem kísérném a Szabadkai Rádió privatizációjának történetét, akkor talán még fel is néznék a miniszterre, mondván: milyen rendes és következetes ember. Így azonban csak azt kérdezem: hol volt, és mit csinált az utóbbi egy évben?