Budapest, Terézváros — 2023. augusztus 20.

„Az 1848/49-es honvédsereg tábornoka. Hazaszeretete vezérelte az osztrák császári hadseregből a nemzeti függetlenség védelmezőinek táborába. Zászlóalj, dandár, majd egy hadosztály élén küzdötte végig a szabadságharcot” — olvasható a Budapest-Terézvárosban felállított emléktábláján. Az ürömi emléktábla a fentinél jóval fiatalabb keltezésű: „A Budai Vár 1849. május 21-i visszafoglalásában dicsőséges szerepet játszó, 1849. május 3-án Üröm-Táborföldön elszállásolt Kmety György ezredes által vezetett 16. hadosztály honvédeinek emlékére.”. Az emléktábla a nevezett táborozás 160. évfordulójának alkalmából lett felavatva, 2009-ben. Helyszínileg a Táborföldön, a régi falu alatti Cigánypatakon átvezető régi kőhíd tövében.

Üröm /Táborföld lakópark/ — 2023. november 8.

S hogy ki is volt Kmety György? Egy nemesi ranggal rendelkező, de vagyontalan, felvidéki evangélikus lelkész fia (a mai Rimaszombat részét képező Felsőpokorágyon született, 1813. május 24-én), aki tanulmányainak bevégzése után (1833-ban) állt katonának a 19. császári és királyi gyalogezredbe. Később — Kossuth Lajoshoz csatlakozva — négy század élén ő maga is részt vett 1848. október 30-án a schwechati csatában. Buda visszavételekor a vízivárosi oldalán ő irányította az ostromot. A szabadságharc délvidéki hadszínterein Kishegyesen, Temesvárott és Lugoson találkozhatunk nevével. A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, és Iszmail néven belépett a török hadseregbe. Nyugállományba vonulása után Londonban telepedett le. (Külső hivatkozás: Wikipédia)