Zentai Színtársulat (Zentai Magyar Kamaraszínház), Kovács Ákos-Máriás Endre: Az éjjel menyasszonya (Színpadi játék - a költői kifejezésmód játszóterén), Szereplők: Múzsa - Nagybali Tamara, Költő - Szalai Bence, Szögi Miklós, Alteregó - Kovács Vecei Sára, Dalnokok - Dobrotka Katinka, Lénárd Norbert, Angyalok - Illés Eszter, Verebes Judit, Isten - Vukosavljev Iván.
Szűknek bizonyult a felújított régi diákotthon terme az idén Zentán a Középiskolások Szín- és Filmművészeti Vetélkedőjén. A Zentai Színtársulat Az éjjel menyasszonya című darabját egy műanyag szék karján szorongva néztem végig, amelyről ráadásul időnként fel kellett ugranom, hogy fotókat készítsek. Az előadás nyertesként eljutott az óbecsei gálaműsorra, három szereplője: Szalai Bence, Kovács Vecei Sára és Nagybali Tamara színészi díjat kapott. Én pedig vártam az alkalmat, hogy jobb körülmények között, egy kényelmes székben ülve láthassam újra a kis társaságot. Nos, ez csak most, ősszel következett el, miközben ők a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XIV. Találkozóján Muzslyán kiérdemelték a legjobb alternatív vagy új formákat kereső előadásért járó Bambach Róbert-díjat, Nagybali Tamara pedig Szántó Róbert-díjban részesült a legszebb színpadi beszédért. Aztán a nagykikindaiak és a topolyaiak mellett bemutatkoztak Zsámbékon is a Határon Túli és Hazai Színjátszók Fesztiválján.
Elárulom, nekem első alkalommal is tetszett a darab, vagy ahogyan a bejelentőben fogalmaznak: színpadi játék a költői kifejezésmód játszóterén, másodszorra pedig még inkább elragadott az álom és a valóság mezsgyéjén ingadozó világa. Annak ellenére, hogy nem vagyok Ákos-rajongó. Mert egyszerűen nem ismerem a dalait. Valahogy kimaradt eddig az életemből. Nem is értem, miért.
Máriás Endre, aki rendezőként is jegyzi az előadást, Kovács Ákos verseiből (főként az 1998-as Szív, seb, ész és a 2000-ben megjelent A hűség könyve című kötetekből) és dalaiból állította össze a szövegkönyvet. A szereplők verseket mondanak, énekelnek, van benne gitár- és fuvolamuzsika, gyertyák, cigaretta, sejtelmes félhomály, pajkos angyalok, a Múzsa fehérben, az Alteregó feketében és pirosban... A zene nem csupán aláfestés, hanem szerves része a cselekménynek. A felsorolásból talán úgy tűnik, hogy az összeállítás megálmodója túlzásba viszi a hatásvadász elemeket, de az összkép mégsem giccses. Többen meg is jegyezték, hogy inkább irodalmi estet láttak, mint színdarabot, de fontos ez? Nekem már a Helló és a Valami véget ért című dalok szövegei miatt is megérte. Hogy A világ legvégén utolsó három soráról ne is beszéljek:
''Ha egyetlen óra lenne az élet
Az utolsó percét
Benned tölteném.”
Az éjjel menyasszonya egyelőre műsoron marad, de a Zentai Színtársulat már készíti az új darabját Antoine de Saint-Exupéry Kis herceg című regénye alapján.