(Szegedi tudósítónktól)

Zuschlag János bilincsben az elmaradhatatlan irathalmazzal... - Gémes Sándor felvétele

Hatalmas médiaérdeklődés övezte a Szegeden azt a büntetőügyet, amelynek során Zuschlag János volt szocialista országgyűlési képviselő és 14 társa ügyét tárgyalják. Az első napon 27 szerkesztőség - újság, rádió, televízió és internetes honlap - képviseltette magát a ''csemegé”-nek számító ügy tárgyalásán. Dr. Maráz Vilmosné, a másodfokon eljáró tanácsvezető bíró, alig 15 perc elteltével ajtót is mutatott a rengeteg fotósnak és operatőrnek, akik egymást nem kímélve igyekeztek minél előnyösebb helyet kiharcolni maguknak, mindeközben olyan zajt csaptak, hogy lehetetlenné tették a munkát a szűknek bizonyuló teremben. Így azután csak a nyomtatott sajtó képviselői maradhattak a tárgyalóteremben, kamera és fényképezőgép nélkül.
Úgy tűnt, ezután zavartalanul folyik majd a tárgyalás, de nem így történt. A vádlottak számbavételekor ugyanis kiderült, hogy a szökésben levő negyedrendű vádlotton kívül a nyolcadrendű vádlott sincs jelen, így viszont nem lehet megtartani a tárgyalást. Ideges kapkodás kezdődött. A feltételes börtönbüntetésre ítélt fiatalember védője bejelentette, hogy: ,,Karácsonykor még azt mondta, eljön...'', nagy derültséget okozva ezzel, majd telefonálni kezdett. A Tisztelt Bíróság és a teremben ülő újságírók lélegzetvisszafojtva várták az eredményt. Eközben szélesre nyílt a terem ajtaja, s karjára dobott felöltőjével, hanyag eleganciával megjelent a ''Nyolcas”. Gyorsan helyet is foglalt a vádlottak padján, egykori cinkostársai között. S hogy a Zuschlag-ügynek elkeresztelt tárgyalás még ne kezdődjék el, arról gondoskodott a tizennegyedrendű vádlott ügyvédje, aki bejelentette: orvosi igazolást hozott arról, hogy védence ''paranoid személyiségzavarban szenved”, egyszóval elmebeteg, így nem lehet büntetőeljárás alá vonni. A büntetőtanács ezután úgy döntött, hogy a vádlott ügyét külön eljárásban tárgyalja, őt és védőjét pedig eltávolíttatta a teremből.
Csalás, bűnpártolás, felbujtás, magánokirat-hamisítás...
A fenti jelenetek után elkezdődhetett annak a monstre-pernek a fellebbviteli tárgyalása, amelyet első fokon 2010. március 31-én zárt le a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Zuschlag János és társai ellen indított büntetőügyben. A Hét Nap olvasói előtt nem ismeretlen a bűnszövetkezet tagjai ellen kezdeményezett eljárás, hiszen lapunk is foglalkozott az üggyel (legutóbb a kecskeméti ítélethozatalról tudósítottunk 2010. április 14-én), mégsem árt röviden felsorolni az ifjú szocialistáknak a pénzszerzésben elkövetett törvényszegéseit.
Az elsőrendű vádlott terhére rótt bűncselekmények lajstroma kiválóan érzékelteti az ügyben részt vevők bűnpártolási vétségeit is. A 2008. október 8-án kezdődött és 80 napon át folyó perben Zuschlag Jánost az alábbiakkal vádolták és találták bűnösnek: folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében részben mint társtettest, részben mint felbujtót, csalás bűntettében mint bűnsegédet, az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében mint felbujtót, kétrendbeli bűnpártolás vétségében mint felbujtót, 15 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében mint felbujtót és magánokirat-hamisítás vétségében mint bűnsegédet. Hosszú lista, kétségtelenül. A csaknem két évig tartó eljárás után Zuschlag János és társai ügyében csaknem 200 tanút hallgattak ki, közöttük olyan magas rangú szocialista politikusokat, mint például Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök, Bajnai Gordon akkor még regnáló kormányfő, Ujhelyi István parlamenti képviselő, az Országgyűlés jelenlegi alelnöke, Szilvássy György nemzetbiztonságért felelős államtitkár, Kiss Péter korábbi kancelláriaminiszter, Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt jelenlegi elnöke és mások. A közvéleménynek egyébként az volt és ma is az a meggyőződése, hogy a volt politikus és társai nem követhették volna el a fenti bűncselekményeket, ha nincs megfelelő ''hátszelük”, azaz nem kapnak támogatást az említett, akkor még hatalmi pozícióban lévő politikusoktól.
Hogy mi volt Zuschlag János bűne? A fiatal baloldali politikus a kilencvenes évek közepétől vett részt előbb szülővárosának, Kiskunhalasnak, majd az országos szintű szocialista pártszervezeteknek a munkájában. Karrierje meteorszerűen ívelt felfelé, s 1998-tól 2004-ig (lemondatásáig) a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője volt. Mivel az ifjúsági szervezetek működéséhez pénz kellett, Zuschlagék a legális pályázati lehetőségek kihasználásával igyekeztek megszerezni. Csak nem törvényesen. A finanszírozás biztosítása érdekében az I. rendű vádlott a részben korábban megalakított, de érdemi tevékenységet már nem folytató (úgynevezett fantomizálódott) civil szervezeteket, részben pedig a kifejezetten pályázati úton történő pénzgyűjtés céljára létrehozott szervezeteket (úgynevezett fantom) civil egyesüléseket vont be a pályázati tevékenységbe, s ezeket saját maga irányította. Olyan párthű, megbízható személyeket nevezett ki a kuratóriumi, egyesületi elnöki tisztségekbe, akik maradéktalanul elvégezték a rájuk bízott feladatokat. A pályázati pénzek lehívása folytán - jogellenesen - 72 millió 157 ezer forint anyagi kárt okoztak a társadalomnak. Az erkölcsi vonatkozásokról nem is szólva.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag Jánost halmazati büntetésül 8 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, és kimondta: a vádlott feltételes szabadon bocsátása sem lehetséges. A bíróság az elsőrendű vádlott tulajdonát képező ingatlanokra és számlaegyenlegeire vagyonelkobzást rendelt el. A többi vádlott 1 év 4 hónaptól 5 év 6 hónapig tartó börtönbüntetést szabott ki, 3 elkövető pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Január végén hirdetnek ítéletet
Dr. Maráz Vilmosné büntetőtanácsa azért foglalkozik Zuschlagék ügyével, mert mind a vád, mind a védelem fellebbezett az első fokú eljárásban hozott ítélet ellen. A Szegedi Ítélőtáblán a múlt héten kezdődött tárgyalás során dr. Horányi Miklós fellebbviteli főügyész perbeszédében hangsúlyozta, hogy a ''fehérgalléros bűnelkövetők felnőtt emberek, tudatában kellett lenniük cselekedeteik súlyosságának”. Az elsőfokú eljárásban kirótt büntetéseket a fellebbviteli ügyészség túl enyhének találja, ezért azt indítványozza, hogy Zuschlag János és társai esetében súlyosabb büntetést szabjon ki az ítélőszék, és a börtönbüntetést fegyházbüntetésre változtassa. Zuschlag, majd a többi vádlott védőjének perbeszédei szinte kizárólag arra irányultak, hogy a Tisztelt Bíróság ejtse el a bűnszövetkezetben való elkövetés vádját, mert az - szerintük - nem áll fenn. Az elhangzott vád- és védőbeszédeket követően a vádlottak szólaltak meg. Az elsőrendű vádlott, Zuschlag János, ugyancsak a fentieket hozta fel saját védelmére, továbbá azt, hogy az okozott kár egy részét megtérítette, és hogy az elkobzott vagyonának bizonyos hányada nem is az ő, hanem a feleségének a tulajdona.
A tanácsvezető bírónő január 31-ére tűzte ki az ítélethirdetést. Hogy milyen döntés születik, azt egyelőre senki meg nem jósolhatja. Találgatások azonban folynak. A legtöbben a fellebbviteli főügyész alapos és szakszerűen megindokolt okfejtését látják hitelesnek az ítélet befolyásolásának szempontjából. Ez magyarra lefordítva azt jelenti: súlyosabb büntetéssel számolhatnak a vádlottak.

Zuschlag fanyar mosolya

A négynapos tárgyalás során egészen közelről figyelhettem meg az elsőrendű vádlottat. Azt már a Táblabíróság folyosóján láttam, hogy alaposan lefogyott. A teremben viszont az is feltűnt, hogy sápadt, a kezei néha reszketnek, a fejét csak lassan fordítja jobbra vagy balra. A védőügyvédekre kevésbé figyel, viszont a főügyészről, amíg az beszél, le nem veszi a tekintetét. A rabláncra fűzött Zuschlag összebilincselt kezében, vagy inkább a karjain, nagy paksamétát tart: abban vannak azok a dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy a tőle elkobzott vagyon bizonyos hányada nem is az övé. Amikor a főügyész a börtön helyett fegyházbüntetést indítványoz, Zuschlag János arcán fanyar mosoly jelenik meg, ökölbe szorulnak a bilincs alatt a kezei, és maga elé mered. Vajon mire gondolhat a volt szocialista honatya? Arra talán, hogy néhány évvel ezelőtt még fölényes, szinte pökhendi stílusban intézte el azokat az újságírókat, akik az alapítványok pénzelése körüli anomáliákról kérdezték? å és akkori párfőnöke, Lendvai Ildikó, határozottan kijelentették: nincs semmiféle Zuschlag-ügy! Tíz nap múlva letartóztatták...