Felső-Bácska települései, Bácsbokod, Csátalja, Drágszél, Dunafalva, Gara, Miske, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Sükösd és a házigazda Vaskút lányai és asszonyai, fiai és férfiai a különböző nemzetiségek népviseletébe öltözve hozták el római katolikus templomaik szalagokkal és virágokkal ékesített hordozható Mária-szobrait.

A régi hagyomány alapján jelentős katolikus ünnepeken, körmeneteken a népviseletbe öltözött fiatal máriás lányok énekelve, imádkozva, vállukon vitték templomuk Mária-szobrát, kérve Szűz Mária közbenjárását, hogy a Jóisten védje meg településüket minden bajtól, betegségtől, természeti csapástól.

Az ünnepi szentmisét Fekete Szabolcs és Szűcs Tibor plébános celebrálta. Fekete Szabolcs prédikációjában elismerően szólt a vallási hagyományok és értékek őrzéséről, ápolásáról, a máriás hagyományok és értékek fiatalabb generációk számára történő továbbadásáról. Boldogságos Szűz Mária tisztelete és szeretete által a mindennapok során saját közösségekben hordozzák az emberi szeretetet. A szolidaritás, kölcsönös segítségnyújtás, összetartozás érzése nyújt vigaszt a mindennapok gondjainak, nehézségeinek megoldásában. Ezek az értékek számunkra hitet, lelkierőt és támaszt nyújtanak. Szűz Mária hite példaképül szolgál számunkra.

A szentmisét követő körmeneten a szobrok hordozói, a szép számban megjelent hívek a Vaskúti Kraul Antal Ifjúsági Fúvószenekar zenei kíséretében, Huzsvay György és Vörös Csaba vezényletével a templomteret megkerülve tértek vissza az áldásra. A körmenet és a Mária-énekek a hívek számára az összetartozás érzését erősítették. Alszegi Zoltán polgármester megköszönte a segítők, szervezők munkáját, és meghívta a jelen lévő híveket, a külföldi testvértelepülések jelen lévő polgármestereit a 2024. évben megrendezendő találkozóra. Az esemény énekkel zárult: „Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk, nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról, Édes hazánkról, ne feledkezzél el szegény magyarokról.”

Vaskút első, vályogból épített temploma 1765-ben készült el. Ezt a templomot 1877-ben lebontották. Az újonnan felépített Szentháromság-templomot 1880-ban Latinovits Gábor kanonok, korábbi vaskúti plébános áldotta meg. A reneszánsz stílusban épült, 49,25 méter hosszú, 18 méter széles, 11,45 méter belmagasságú, 30 méter magas tornyú templom freskói Lohr Károly, a festett üvegablakok pedig Walter Gedeon munkáját dicsérik. A négy oltár közül a főoltár két szoborral Hensch Ignác budapesti szobrász műve. A két mellékoltárt Jakobey Károly a megfeszített Krisztust, illetve a Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló festményei díszítik. A negyedik oltárt a lourdes-i Mária tiszteletére állították 1918-ban.