Az államfő hangsúlyozta, hogy a hosszú távú fejlesztési programok kulcsfontosságúak egy ország sikeréhez, és nem függhetnek attól, hogy éppen ki van hatalmon. Mint mondta, stratégiai tervek nélkül egyetlen ország sem képes tartós fejlődést elérni.

Fotók: Aleksandar Vučić Facebook-oldala

Gazdasági növekedés és jövedelmi célok

A stratégia egyik központi eleme a gazdasági növekedés felgyorsítása és az életszínvonal emelése. Vučić szerint a cél, hogy 2030-ra az átlagbér elérje az 1320 eurót, míg az átlagnyugdíj 750 euróra emelkedjen.

Az elnök szerint Szerbia gazdasági fejlődése egyre inkább a technológiai innovációra, a digitális gazdaságra és a tudásalapú iparágakra épül majd. Kiemelte, hogy a jövő gazdaságát a mesterséges intelligencia, a számítástechnikai kapacitások és az energia határozza meg.

Vučić rámutatott: a mesterséges intelligencia jelentősen növelheti a termelékenységet, akár 700 százalékkal is, miközben bizonyos területeken csökkenhet a hagyományos munkaerő iránti igény. Ez a folyamat alapvetően átalakíthatja a gazdaság működését és a munkaerőpiacot is.

Az elnök szerint azok az országok lesznek sikeresek a jövőben, amelyek képesek integrálni a mesterséges intelligenciát az oktatásba, az egészségügybe és a közigazgatásba. Becslések szerint a világ országainak csupán mintegy 15 százaléka tud majd jelentős előnyt szerezni ezen a területen, és Szerbia célja, hogy ezek közé tartozzon.

Technológiai fejlesztések és új iparágak

A stratégia fontos része a magas technológiára épülő iparágak fejlesztése. Vučić bejelentette, hogy legkésőbb szeptemberig megnyílik az első humanoid robotokat gyártó üzem a Minth ipari vállalatnál, ami szerinte új korszakot nyithat a hazai technológiai iparban.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Szerbia jelenleg a világ 39. helyén áll a mesterséges intelligencia alkalmazásában, ami egy kis és még fejlődő ország számára kedvező pozíció.

A jövőben az adatközpontok és a digitális infrastruktúra fejlesztése is kiemelt szerepet kap, ugyanakkor az ilyen rendszerek működtetése jelentős energia- és vízigénnyel jár. Ezért az energetikai kapacitások bővítése szintén fontos feladat lesz.

Béke és stabilitás mint alapfeltétel

Vučić ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazdasági fejlődés alapfeltétele a béke és a stabilitás megőrzése. Szerinte a következő évtizedben ez lesz Szerbia legfontosabb stratégiai célja. Az elnök kiemelte, hogy az ország folytatja katonai semlegességi politikáját, miközben együttműködik különböző nemzetközi partnerekkel. A biztonsági képességek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet majd az ország, amely a stabilitás megőrzése szempontjából különösen fontos.

Európai uniós célok

Vučić a stratégia hosszú távú politikai céljaként azt jelölte meg, hogy Szerbia 2035-re az Európai Unió tagjává váljon. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági fejlődéshez szemléletváltásra is szükség van: többet kell dolgozni és tanulni, valamint alkalmazkodni kell a gyorsan változó technológiai és gazdasági környezethez. Az államfő kiemelte, hogy az uniós tagság elérése érdekében a reformok végrehajtását is jelentősen fel kell gyorsítani.

Az oktatás fejlesztése, hangsúly a duális képzésen

Aleksandar Vučić hangsúlyozta, hogy az oktatásba történő befektetés nem csupán az iskolai infrastruktúra fejlesztését jelenti, hanem a képzési rendszer tartalmi megújítását is. Kiemelte, hogy Szerbia korábban előrelépést ért el a duális képzés bevezetésével, azonban szerinte a reform lendülete az utóbbi időben megtorpant.

Vučić bírálta az oktatási rendszer egyes elemeit, és úgy fogalmazott, hogy a tanulmányi eredmények már a régió más országaihoz képest is romlanak. Elmondta, hogy 75 oktatási projekt megvalósítását tervezik, amelyekre összesen 220 millió eurót fordítanak majd. Ezek között számos általános és középiskola építése és felújítása szerepel – tette hozzá. Az elnök szerint a duális oktatás fejlesztése kulcsfontosságú a gazdaság igényeihez igazodó képzés kialakításához. Példaként a kazahsztáni modellt említette, amely külföldi egyetemekkel való együttműködésre és a külföldön tanuló fiatalok hazatérésének ösztönzésére épül.

Az egészségügy átalakítása

A stratégia egyik kiemelt területe az egészségügy. Vučić szerint Szerbia jelenleg mintegy ötmilliárd eurót fordít erre a szektorra, ami arányaiban rendkívül magas kiadásnak számít.

Az elnök ugyanakkor úgy véli, hogy a rendszer jelenlegi működési modellje hosszú távon nem fenntartható, ezért reformokra van szükség. Elmondta, hogy sok esetben sem az orvosok, sem a betegek nincsenek tisztában az egészségügyi ellátás valódi költségeivel.

A tervek szerint 2028 és 2035 között 2,5 milliárd eurót fordítanak egészségügyi infrastruktúra-fejlesztésekre, miközben a rendszer hatékonyságát és működését is javítani kívánják.

Vučić szerint a mesterséges intelligencia az egészségügyben is jelentős változásokat hozhat. Példaként említette, hogy a jövőben egyes diagnosztikai vizsgálatok eredményei – például a mágneses rezonanciás felvételek – percek alatt kiértékelhetők lesznek, ami jelentősen gyorsíthatja a betegellátást.

Támogatás a családoknak és a fiataloknak

A kormány jelentős forrásokat tervez fordítani a családpolitikai intézkedésekre is. A tervek szerint 229 millió eurót különítenek el a népesedéspolitikai programokra.

A támogatások között szerepel az anyák pénzügyi segítése, családi lakóépületek építése, falusi házak biztosítása fiatalok számára, valamint ifjúsági programok indítása a 35 év alatti korosztálynak.

Külön intézkedésként a súlyosan beteg gyermekeket ápoló szülők támogatását szabályzó rendszert módosítanák. Az egyik szülő speciális státuszt kaphatna, amely havi több mint 65 ezer dináros juttatást és teljes nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékfizetést jelentene, ami összesen közel 100 ezer dináros havi támogatást jelentene.

Forrás: Tanjug, Szerbiai RTV