Szalai Attila illusztrációja

Egyre bizarrabb tolvajlási estekről szerzünk tudomást környezetünkben. A bicikli- és tyúklopás már ''klasszikus”-nak számít e tevékenységben, a korszerű háztartási berendezések eltulajdonítása csakúgy. Számlálhatatlan alkalommal visznek magukkal mikrohullámú sütőt, tévét, CD-lejátszót, parabolaantennát stb. a besurranó tolvajok, az áruházi szarkák pedig cigarettát, piperecikkeket, kisebb-nagyobb ruhadarabokat. Ez utóbbi kategóriába tartoznak azok, akik ''késztetést éreznek” a holmik elvitelére, még akkor is, ha arra nincs kimondottan szükségük. Az elmúlt hetekben kaptak rajta egy jólöltözött szegedi hölgyet, aki mindössze egy csíkos kötött sapkát rejtett a pulóvere alá az egyik szupermarketben. A belső kamerahálózaton látták a műveletet, lebukott. Bevallotta: nem volt semmi szüksége az eltulajdonított sapkára, ám annyira megtetszett neki, hogy mindenképpen magával akarta vinni és gyönyörködni benne...
Az elmúlt napok egyik legtöbbet emlegetett szegedi betöréses története már nemcsak megmosolyogtató, hanem sajnálatos is. Tudniillik a Tisza-parti város egyik tízemeletes lakóépületébe törtek be, mégpedig azzal a céllal, hogy egy üresen álló lakásból ellopják a radiátort. A cselekményt megelőzően nyilván alapos terepszemlét tartott a betörő, hiszen -- miután felfeszítette az ajtót -- az üres lakásban nyugodtan dolgozhatott, mivel nem voltak benne lakók. Azaz csak dolgozhatott volna. Merthogy fűtési szezon lévén a radiátorok fel vannak töltve, s a nyomás alatt lévő fűtőtest ''babrálása” esetén pillanatok alatt gejzírként tört elő a forró víz! A betörő ekkor annyira megijedt, hogy csapot, papot otthagyva jobbnak látta menekülésre fogni a dolgot, és gyorsan el is tűnt a lakásból. A forró víz azonban továbbra is ömlött a megbontott fűtőtestből, és hamarosan elöntötte a lakást, azután pedig utat törve magának kifolyt a lépcsőházba, és a hetedik emeletről nyomult lefelé a földszintre. Még talán ezt is el lehetett volna viselni, mondják az ott lakók, de a kiáramló meleg víz nem kímélte a lakásokat sem: előbb az alatta lévő szomszédot, majd lassan az alsó emeletek mindegyikét áztatta el.
Igazi pánik tört ki a bérházban: a lakók hívták a hőszolgáltató vállalatot, a tűzoltókat, a rendőrséget, a mentőket (néhányan ugyanis sokkos állapotba kerültek), a házkezelőséget, az áramszolgáltatót, és minden olyan instanciát megmozgattak, amelytől segítséget reméltek. Miután a tűzoltók elzárták a főcsapot, az áramszolgáltató társaság villanyszerelői áramtalanították az egész épületet, mert félő volt, hogy a szétfolyó víz zárlatot okoz és áramütés veszélyével fenyeget. Azután a lakástulajdonosok seprűt, lapátot, vödröt, felmosót vettek a kezükbe, és megpróbálták rendbe tenni hajlékukat. Kevés sikerrel. Különösen a szomszédos lakások szenvedtek kárt: miután még a ''falból is folyt a víz”, a tapéta felpúposodott, a festék tönkrement, akárcsak a parketta vagy a szőnyegpadló. A bútorok, az ágynemű, a ruhák és a cipők is eláztak, s miután a fűtés- és áramszolgáltatás megszűnt (két napig nem is kapcsolták vissza), az emberek kénytelenek voltak rokonoknál, ismerősöknél vagy az önkormányzat által biztosított szükségszállásokon menedéket keresni.
A kár milliókban mérhető, s a szerencsétlenségben a szerencse talán az, hogy a lakóépület biztosítva van, azonkívül a lakók többségének egyéni biztosítása is van, tehát a kár nagy része megtérül majd. Egyébként, hogy mennyire összekovácsolja egy-egy ilyen tragédia az együtt lakókat, azt bizonyítja az egymás segítésében megnyilvánuló szándék is. Az ott lakók elmondása szerint azok a szomszédok, akiket ugyan nem mosott el az ''árvíz”, s a felsőbb emeleteken laktak, azonnal a bajba jutott társaik segítségére siettek. Ki a víz eltüntetésében, a szobák és a lépcsőház rendbetételében segédkezett, ki pedig meleg takaróval, ruhaneművel, teával vagy élelemmel igyekezett elviselhetőbbé tenni a váratlan és kellemetlen helyzetet.
Hogy a betörők, esetünkben a fémtolvajok, nem állnak mindig a helyzet magaslatán, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a radiátort elvinni, majd értékesíteni szándékozó tolvaj a szobában hagyta a mobiltelefonját, és egy korábbi beszerzőútja során leszerelt fűtőtest eladásáról szóló bizonylatot... Nos, ezek után nem is meglepő, hogy a feledékeny (és a kiáramló forró víztől alaposan berezelt) atyafi kezén alig néhány órával később már kattant is a bilincs. Letartóztatták. A Szegedi Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a 26 éves helybéli férfi nem ismeretlen a bűnüldöző hatóság előtt, azt is tudni róla, hogy fémlopással (is) foglalkozik. Állítólag sikerült megúsznia az akciót égési sebek nélkül. Azt viszont még nem tudni, hogy e nevetséges, ugyanakkor nagy kárt okozó tettével milyen büntetést érdemel majd ki a hamarosan kezdődő tárgyaláson. A károsult lakók szerint a bíróságnak példát kellene statuálnia, hogy a jövőben ne forduljanak elő ilyen esetek.
Nem járnak messze az igazságtól.