Az idén 3 hektáron termesztettek káposztát, valamint több hektáron különféle zöldségeket, burgonyát, hagymát, karfiolt, brokkolit, paprikát, csemegeuborkát, de a kínálatban megtalálható többféle gyümölcs is, mint a szilva, a meggy, a cseresznye, a sárga- és az őszibarack.

— A káposztatermelés terén kiváló eredményeket értünk el, hiszen hektáronként 95—105 tonnát takarítottunk be, 1 hektáron nagyjából 31-32 000 tővel dolgozunk. A termés átlagosan 3,5 kg súlyt nyom, volt azonban közöttük 2, de 6 kilogrammos fej is. A kisebb káposztafejek a pultra kerülnek eladásra, a nagyobb, szeletelésre és savanyításra alkalmasakat pedig feldolgozzuk. Az aszály ellenére a folyamatos öntözésnek köszönhetően szépen termett a káposzta. A homokos talajnak megvannak az előnyei és a hátrányai is. Kötött talajra eső után veszélyes traktorral rámenni, hiszen beragadhat a gép, homokos talaj esetén viszont ettől nem kell tartanunk. A homok tavasszal gyorsabban felmelegszik, és a korai zöldség hamarabb megterem ebben a talajban. Hátránya a gyors vízáteresztés, mely következtében a tápanyag könnyen kimosódik. Az első ültetést tavasszal végezzük, amikor a piacra termesztjük a káposztát, nagyobb mennyiséget a második ültetési szezonban helyezünk a földbe, mely termés nagy része fel lesz dolgozva. A vásárlók keresik a frissen szeletelt káposztát, melyet utána otthon savanyítanak maguknak. Ezeket 10 és 20 kg-os csomagolásban kínáljuk a helyi és környékbeli piacokon — mondta Joó Tamás.

Joó Tamás (a szerző felvétele)

A Joó család 2018 óta foglalkozik savanyítással. Tamás beavatott bennünket a káposztasavanyítás folyamatába, mely a dédnagyszülők által használt recept alapján történik. Először kiveszi a hasábfejes káposzta torzsa részét, a káposztafejbe néhány szemes borsot és öt-tíz szem köményt tesz, sóval alaposan nyakon önti, és a kivágott torzsával felfelé a hordóba helyezi.

— A káposztával teli hordókat, melyekben elindul a tejsavas erjedés, raktárakba visszük, ahol a savanyítás 15 és 20 fok közötti hőmérsékleten 28 napig tart. A savanyított termék vákuumtasakokba csomagolva, hűtőszekrényben akár egy évig is eláll. A szeletelt vagy reszelt káposzta szintén ezzel a tejsavas erjedéssel készül. Kimérjük a 10 kg káposztát, hozzáadjuk a szemes borsot, a köményt, a sót, összekeverjük, és folyamatosan lefelé passzírozzuk. Itt is 15 és 20 fok közötti hőmérsékleten 28 napig tart a savanyítás. Munkaigényes tevékenységről beszélünk, viszont a savanyított termékekért magasabb árat kérhetünk, ezért kifizetődő ezzel foglalkozni — mondta Tamás.

A szállításra kész, becsomagolt savanyított termékek (a szerző felvétele)

A gazdaságban a családdal együtt egész évben 10 fő dolgozik, betakarítás és nagybani értékesítés alkalmával a csapat 20-25 főre bővül. A zöldségek feldolgozása óta kikapcsolódásra nincs idő, Tamás szavaival élve a pihenést el kell hanyagolni, hiszen a folyamatos fejlődés megköveteli a földeken és a feldolgozóban való állandó jelenlétet. A fiatal gazda minden mondatából érződik, hogy nagyon szereti a munkáját, és élvezi annak minden pillanatát.

— Orvosi pályára indultam, tanulmányaimat Magyarországon kezdtem, szemorvos vagy szemészeten dolgozó személy szerettem volna lenni. Időközben elveszítettük a gazdaságot vezető nagytatánkat, én pedig csatlakoztam a nagymamámhoz, előbb csak segítettem neki, majd tapasztalat nélkül át is vettem a gazdaság vezetését. Sajnos, férfi tag a családban rajtam kívül nem maradt, és nekem önállóan, saját erőmből és pénzemből kellett a különféle folyamatokat és szakmai ismereteket elsajátítanom. Az elmúlt tizenöt esztendőből többet is veszteséggel zártam. A termesztésben öt éve látok akkora fantáziát, hogy azt mondtam, a munkát folytatni kell, mert már bőven szereztem annyi tudást és tapasztalatot, amelyet érdemes kihasználni. 2018 és 2022 között egy magyarországi kertészetben telepvezetőként dolgoztam, ahol elsajátítottam az emberekkel való megfelelő együttműködést és a nagy létszámú alkalmazottal való irányítást. Emellett azt is megtanultam, hogyan kell az emberekkel szemben kellő türelmet tanúsítani. Annyira jól ment az alkalmazottakkal való együttműködés, hogy jobb eredményeket értünk el, mint a gazda a dolgozókkal. Magyarországon évekkel előttünk járnak a kertészkedés terén, gondolok itt a technológiára, a gépekre, a tápanyaghasználatra. Ezeket volt időm elsajátítani, használni, kezelni, irányítani, és az ott megszerzett elméleti és gyakorlati tudást próbálom a saját kertészetünkben kamatoztatni. Ebben a szakmában, ahogy bármelyik másikban is, a kitartás a legfontosabb. Akkor sem szabad feladni, ha nehézségek merülnek fel. Ha elég tudásnak és tapasztalatnak vagyunk a birtokában, akkor tovább kell csinálni, viszont a korral is haladni kell, és alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Egyre melegebb évek köszöntenek ránk, ami más kultúrák termesztését vetíti előre. Korábban tőlünk északabbra fekvő országokból érkező zöldségfajtákkal dolgoztunk, ezentúl azonban érdemesebb déli, olaszországi és spanyolországi magházaktól beszerezni a kultúrákat, mivel sokkal intenzívebben kapják a hőhullámokat, így a fajtának a génjeiben már benne van a stressztűrés. Zöldségtermesztéssel nem lehet tudatlanul foglalkozni, és csak ültetni, azzal a meggyőződéssel, hogy majd lesz valahogy. Öntözés nélkül a termelést el lehet felejteni. Itt már a biológiai esőképzésre sincs esély. Tőlünk néhány száz kilométerrel nyugatabbra és északabbra öntözés nélkül is képesek burgonyát termeszteni, nekünk viszont a 80 napos tenyészidejű fajtát 20-22 alkalommal kell öntöznünk. Így nagyon nehéz versenyben maradni azokkal, akik öntözés nélkül is tudnak termelni, és nálunk jobb átlagot produkálnak, mivel növényeiket nem érik ilyen nagy stresszhatások — mesélte Tamás.

A családi gazdaság tervei közé új raktárak építése tartozik, emellett folyamatosan kísérik a különféle pályázatokat, és részt vesznek rajtuk. Több alkalommal sikeresen pályáztak a Prosperitatinál, és egy kisebb, fülke nélküli traktort, talajmegmunkáló gépet, szárzúzó gépet, öntöződobot és trágyaszóró kocsit szerezhettek be az alapítványnak köszönhetően.

A fiatal termelő nagyon fontosnak tartja a folyamatos fejlődést és az új kihívásokhoz való alkalmazkodást, és ezzel összhangban vezeti a családi gazdaságot. Saját és családja jövőjét szülőföldjén, Horgoson képzeli el, hiszen ahogy a mondás tartja: mindenhol jó, de a legjobb otthon.

A Joó-gazdaságban az idén hektáronként 95—105 tonna káposzta termett (fotó: Joó Tamás)