Az 1838-ban alapított népkönyvtár polcain több mint 75 000 könyv áll az olvasók rendelkezésére, közülük több mint 14 000 magyar nyelvű kiadvány. Az igazán gazdag könyvállomány mellett a közintézmény páncélszekrényében mintegy száz éve értékes, régi dokumentumok őrzik a Tisza menti település XX. századi életvitelének emlékét.

A falubeliek közül vannak, akik talán erősebben érzik ezeknek a páratlan, egyedi értékeknek az üzenetét, hiszen egyes dokumentumokhoz a családjuk kötődik.

— A családom aktív résztvevője volt a törökbecsei amatőr színjátszásnak. Édesapám, nagybátyám, ángyom, unokanővérem és valahogy én is részese lettem ennek az egésznek — mesélte Zerebélyi Tényi Edit. — A digitalizálás a családomnak igazán fontos, hiszen egyszer talán akár a gyermekeim, az unokáim kutatnak majd, és előfordulhat, hogy rólam vagy a nagyszülőkről, dédszülőkről adatokra, fotókra bukkannak. Mindez Törökbecse szempontjából rendkívül jelentős, mivel betekinthetünk szülőfalunk gazdag múltjába.

Drapos Ildikó könyvtáros elmondta, hogy az emlékanyagokat még sohasem publikálták.

— Ez idáig a fényképeket digitalizáltuk, a többi közt a duzzasztógátat, a régi kompot, a Tisza-sétány építését. Mindez a jövőben a helyiek számára is elérhető lesz majd. A munkát júniusban kezdtük meg, és tervbe vettük, hogy az anyag a jövő évtől váljon láthatóvá a lakosság számára. Helytörténeti könyveket, kétnyelvű, régi plakátokat is digitalizáltunk, mert ezek olyan értékek, amelyeket mindenképp meg kell őriznünk. A helyi és a máshonnan érkező érdeklődőknek egy helyiséget alakítunk majd ki. Számomra az a legcsodálatosabb, hogy ily módon bepillanthatunk a szülőfalunk múltjába. Ezeket a kincseket több évtizede őrizzük a 182 esztendőre visszatekintő intézményünkben. Sok anyagunk van, de ez alkalommal is kérjük mindazokat a törökbecseieket, akiknek van régi anyaguk, hogy hozzák el az intézményünkbe digitalizálásra. 

Drapos Ildikó könyvtáros

Vladimir Davidović, a Törökbecsei Népkönyvtár igazgatója a helyi jellegű, gazdag tárlatot ismertette.

— Rendkívül jelentős régi iratokat, földrajzi térképeket, Törökbecséről szóló kiadványokat, sőt olyan könyveket is őrzünk, amelyeket valamikor, akár száz évvel ezelőtt, helyi írók vagy vidékiek írtak. Mondhatom, hogy a könyvtárunk tulajdonában nemzeti kincsek vannak, melyek ez idáig nem kerültek a nyilvánosság elé, hiszen a régi nyomtatványok kölcsönzése akár károsíthatja is őket, mivel több mint százéves darabokról van szó. Ezekre vonatkozóan digitalizálási stratégiát dolgoztunk ki, vagyis a tárlatot teljes egészében elektronikus rendszerbe mentjük át. Mindez hozzáférhető és fenntartható örökséget hoz majd létre. A folyamatnak egyelőre az első szakaszát végeztük el, melynek során mintegy 50 plakátot, 400 kétoldalas iratot, 300 fényképet, 10 darab háromszáz oldalas könyvet, valamint a helyi újságunk kiadványának 300 oldalát digitalizáltuk. A feladatot egy újvidéki számítógépes cégre bíztuk, melynek munkájával igazán elégedettek vagyunk. Az a tervünk, hogy hamarosan egy alkalmazottunk szakmai képzésen vesz részt, hogy a jövőben ezt a munkát önerőből tudjuk elvégezni. Mindehhez azonban korszerű berendezésekre is szükség van, ezek beszerzésére pedig a művelődési minisztériumnál fogunk pályázni. Erre a célra modern eszközökkel, berendezésekkel, számítógéppel szereltünk fel egy helyiséget, mely lehetővé teszi, hogy akár az iskolások, egyetemisták vagy mások, akik a múltat szeretnék megidézni, hozzáférhessenek mindahhoz, amit ez idáig sikerült digitalizálnunk, mivel a tartalmak a világhálóra nem kerülnek fel. A szolgáltatás díjáról az intézményünk intézőbizottsága hoz majd döntést, elképzelhető a napidíj, illetve a fél- vagy az egyéves bérleti díj.

A Törökbecsei Népkönyvtár tulajdonában levő történelmi, kulturális gyűjtemény digitalizálására az első fázisban 165 000 dinárt költöttek, melyről az önkormányzat gondoskodott.