A versposztoláson kívül egy verses-zenés műsorral is készült az társaság, melyben József Attila- és Kosztolányi-versekkel és újraírásokkal, megzenésített versekkel várták a hallgatókat a költészet napján a Régió Rádió hullámhosszain Harkai Vass Éva, Bakos Rudolf, Fabó Heléna, Bencsik Bertalan, Ágoston Emília, Bakos Viktor, Tari Emese, Mátéffy Dorottya, Kokrehel Kitty, Bodor Sára, Bencsik Richárd, Dudás Kata, Benedek Miklós és Gazsó Hargita.



Gazsó Hargita egykoron Vass Borsodi Borbála tanítványaként kezdett az Aurorában versekkel, versmondással foglalkozni, másfél évvel ezelőtt pedig ő vette át az irodalmi és beszédművészeti műhely vezetését. A rádióműsor felvételezésekor beszélgettünk arról, hogy hogyan működik az irodalmi műhely és milyen tartalmakkal tudják érdekessé tenni a fiatalok számára a művészet ezen ágát.

— Múzeumi munkám során sok irodalomra fogékony diákot sikerült elérnem. Volt egy előző erős mag, akik továbbra is maradtak a műhelyben. Most nagyjából fele-fele arányban vannak fiúk és lányok, aminek örülök, hiszen korábban, amikor még mi jártunk ebbe a szakkörbe, alig volt fiú versmondó. Felsős és középiskolás gyermekekkel foglalkozom. A csoport a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központhoz tartozik, a próbák helyszíne pedig Topolyán a múzeumban van. Tóth Ferenc néprajzkutató, író a hatvanas években indította útjára az Aurorát gimnáziumi tanárként. Pár évtized szünet után Vass Borsodi Borbála magyartanárnő a kilencvenes évek végén vitte át a kezdeményezést a Kodály központ kereteibe. Tóth Ferenc halála óta (1980) minden évben tartottak Topolyán megemlékezést. Pár éve egy vers- és prózamondó versennyé nőtte ki magát ez a minden évben róla való gondolkozás. Ezeknek a nagy eseményeknek a megszervezésére, mint a Tóth Ferenc Vers- és Prózamondó Szemle, a Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd Verseny, a Bálint-napi irodalmi pályázat, a központ pénztárcája már nem elég, pályázati forrásokat kell megcéloznunk.

— Hetente próbákon készülünk az éppen aktuális megmérettetésre, ha kell, többször is. Márciusban a magyar kultúra napjának topolyai rendezvényére az Auróra készített műsort Vajdasági ég alatt címmel. A műsor készítése közben rá kellett jönnöm, hogy nem biztos, hogy azok a szövegek, amelyeket elsőre kigondolok, autentikusan hangzanak egy felsős vagy egy középiskolás szájából. Próbálom elérni, hogy az előadó habitusa sikeresen találkozzon a szöveggel és a versmondók ne érezzék kényszernek. Időnként megszervezek olyan műhelyeket is, amikor régi aurorás tagok látogatnak el hozzánk, és mesélnek életútjukról, arról, hogy miben segített nekik az irodalomban való elmélyülés, a sok fellépés, az emberek elé való kiállás. Írókat, költőket is vendégül látunk.

— Egyik új kezdeményezésünkben az irodalmi emlékhely-látogatási kultúrát erősítjük. Elsőként Juhász Erzsébet író, kritikus, irodalomtörténész írói hagyatékával ismerkedtünk meg Topolyán a levéltárban, a múzeumban, majd átsétáltunk a nevét viselő könyvtárba, ahol az emlékszobájában megnéztük a könyvhagyatékát, személyes relikviáit, fényképeit, a topolyai házánál fejeződött be az irodalmi séta. Februárban pedig megalakult az Auróra kreatív írással foglalkozó szakosztálya, melyet Benedek Miklós, topolyai költő vezet. A versposztolás valamint a rádióműsor is nagyon megmozgatta a gyerekeket, szívesen és nagy lelkesedéssel, saját ötletekkel vettek benne részt. Minden eszközt igyekszünk megragadni, hogy közelebb hozzuk a fiatalokhoz az irodalmat, népszerűsítsük akár a technika vagy internet segítségével is, és úgy látjuk, hogy egy-egy kreatív ötletnek nagy sikere van, és új lendületet ad a további munkához — nyilatkozta Hargita

Fotó: Aurora Stúdió