Miközben Tokióban folyamatban van a nyári olimpia, arról sem szabad megfeledkezni, hogy az első, 1896-ban Athénban megtartott modern kori olimpia előtt tizenhat évvel Palicson Vermes Lajos több száz résztvevővel megszervezett egy nemzetközi sporteseményt, mely a Palicsi Olimpiai Játékok néven lett ismert. Ennek állít emléket a Palicsi-tó partján felállított tizennyolc emléktábla is, melyet a női strand és a Bagolyvár közötti Vermes-sétányon avattak fel a minap.
Vermes Lajos (1860—1945) kezdeményezésére 1880 és 1914 között rendszeresen szerveztek sportjátékokat Palicson. A versenyek olimpiai szellemben folytak, a nemzetközi rendezvényt Vermes még nyári játékoknak nevezte, később előolimpiaként is emlegették. A Vermes munkásságát bemutató táblákat dr. Pásztor Bálint, a Szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke Vermes Lajos unokájával, Vermes Mihállyal, valamint ükunokájával, Vermes Viktóriával járta körbe.
— Nagyapámnak a sport volt az életcélja — nyilatkozta Vermes Mihály. Mint mondta, nagyapja tíz és tizennyolc éves kora között Budapesten a Piarista Gimnáziumba járt, ahol bekapcsolódott a nemzeti sportklub tornaegyletébe, és tizenhét éves korában országos bajnok lett.
A gimnáziumban megszerette az ókori görög kultúrát és az antik olimpiai játékokat. Ez adta az ötletet, hogy felújítsák az olimpiai játékokat öccsével, Nándorral, unokaöccsével, Bélával, valamint egy jóbarátjukkal, Matkovics Miklóssal. A sportesemény első játéknapja 1880. augusztus 26-án volt, tizenhat évvel az újkori olimpia megalapítása előtt, amikor még nem is gondolkoztak annak létrehozásán.
Vermes Mihály érdekességként azt is elmondta, hogy Pierre de Coubertin báró, a modern kori olimpizmus atyja 1896-ban a nagyapja sportklubjának is küldött meghívólevelet, de ő fontosabbnak tartotta a saját palicsi sportjátékainak a folytatását. Ez a történet a Vermes Lajos — Az első magyar sportfényképész címmel a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum gondozásában megjelent kiadványban is megtalálható.
— Politikánk egyik sarkalatos köve az, hogy a régi nagyjaink emlékét megőrizzük, köztük Vermes Lajosét — emelte ki Pásztor Bálint, és egyúttal köszönetet mondott a Vermes családnak, hogy rendelkezésre bocsátotta a táblákon látható képeket. — Vermes Lajos utat mutatott, és neki köszönhetünk számos olyan épületet, amely a palicsi olimpiára való tekintettel épült ki a XIX. század végén és a XX. század elején. Ilyen a Bagolyvár, a Villa Lujza és a Halászcsárda, és az ő érdeme az is, hogy Szabadkának csaknem száz éven át volt villamosközlekedése. Hála neki Szabadkáról ma úgy beszélhetünk, mint a sportok városáról, hiszen minden hozzá vezethető vissza. Itt az egyik táblán látszik, hogy Vermes Lajostól Nikola Matkovićon át eljutunk Sreten Damjanovićhoz és Davor Štefanekhoz, tehát valójában egyenes úton lekövethető Szabadka sportmúltja.
A beruházás értéke 100 000 dinár volt, a projektumot a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárság finanszírozta és a Palics-Ludas Közvállalat valósította meg. A táblákon lévő szövegek hat nyelven íródtak, a Szabadkán hivatalos használatban lévő szerb, magyar, horvát és bunyevác nyelven, továbbá angolul és németül. A Vermes Lajosnak emléket állító táblák tartósan a tó partján maradnak. Pásztor Bálint az eseményen azt is elmondta, hogy az önkormányzat a jövőben a Bagolyvárat is fel szeretné újíttatni, keresik a támogatókat, illetve a finanszírozás lehetőségeit.
FOTÓK:
DSC_1178.JPG: Pásztor Bálint, Vermes Mihály és Vermes Viktória, háttérben Vermes Lajos szobra
DSC_1154.JPG: A Vermes Lajos emlékét őrző tizennyolc tábla egyike
Fényképezte: Kartali Róbert
