home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
,,Vegyük fel az élet keresztjét, és menjünk az úton”
KOVÁCS Nándor
2009.02.11.
LXIV. évf. 6. szám
,,Vegyük fel az élet keresztjét, és menjünk az úton”

A magyar kultúra napja alkalmából a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban adták át az Egyetemes és a Magyar Kultúra Lovagja címet az arra érdemeseknek.A Kárpát-medence eurórégióban működő Falvak Kultúrájáért Alapítvány hosszú távú célja a magyar kulturális örökség megőrzése, alkotó fejles...

A magyar kultúra napja alkalmából a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban adták át az Egyetemes és a Magyar Kultúra Lovagja címet az arra érdemeseknek.
A Kárpát-medence eurórégióban működő Falvak Kultúrájáért Alapítvány hosszú távú célja a magyar kulturális örökség megőrzése, alkotó fejlesztése és az európai integráció elősegítése. Hogy az ezt a törekvést vállaló személyiségek tevékenységét elismerje, több díjat és elismerést hozott létre. Közéjük tartozik az 1998-ban megalapított Kultúra Lovagja cím, mely lehetőséget ad külföldi személyiségek elismerésére is, akik a magyar vagy az egyetemes kultúra művelésében váltak közösségük jelképévé. Az idén ebben a kitüntetésben részesített 38 anyaországi és határon túli személy között ott volt Harmath Károly ferences szerzetes is.
* Első magyar írott nyelvemlékeink, majd évszázadokon át íróink, költőink egész sora a keresztény magyar kultúrában gyökerezik. De az Isten-központúságot nemcsak az irodalom, a művészetek sugározzák, emberformáló erejéről a tudományágak legkiválóbb magyar képviselői is tanúskodnak. Meglátása szerint ennek a kultúrának a kiteljesedésében mennyire játszik szerepet a szülői és iskolai oktató-nevelő munka?
- A kultúra fogalma eléggé tág. Most eltekintenék filozófusok, teológusok és más, az ember szellemi tevékenységét kutató szakemberek definícióitól. A kultúra alapvetően az ember viszonyulása a valósághoz. Képletesen azt mondanám, hogy az a szemüveg, amelyen keresztül az ember a valóságot szemléli, ízleli, tapasztalja. A valósághoz, a világunkhoz sok minden hozzátartozik. Példának hadd említsem mondjuk csak a természetet, környezetünket, az embertársainkat, a munkához való viszonyunkat, az Istent... Nyugaton, a kereszténység hatására az emberek rendszerint a keresztény tanítás szerint, helyesebben a krisztusi tanítás fényében fogják fel és fogalmazzák meg a valósághoz való viszonyukat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kultúrában mindig benne van az Isten, illetve a vallási hit is. Hiszen vannak emberek, akik Istent nem sorolják be azok közé a személyek, illetve dolgok közé, akivel, illetve amivel kapcsolatban bizonyos álláspontot kellene kialakítani. De még a nem vallásos ember is - ha akarja, ha nem - a mi kultúrkörünkben keresztény elveket vall. Gondoljunk például az emberi jogokra, a nők szerepére a társadalom életében, a környezetünk védelmére. Ezekben a kérdésekben a keresztény elvek jutnak kifejezésre. Mert például más a viszonyulás az emberi jogokhoz vagy a természethez egy mohamedán vagy egy sintoista társadalomban. A szülői és nevelői munka tulajdonképpen az ,,emberpalánta" beépítése ebbe a ,,világnézet"-be. Ez viszont csak akkor jár eredménnyel, ha már a szülő vagy a nevelő is ,,magába szívta" a kultúrát, hiszen nem adhatjuk azt, amink nincs.
* Társadalmunk vagy nemzeti közösségünk életének alakításában mennyire van jelen a keresztény kultúra? Miben változtatna a helyzeten a felekezeti iskolák alapítása?
- Implicite, a föntiekkel összhangban, elsődlegesen a keresztény kultúra van jelen a mi közösségünkben. Azt mondanám, hogy mi keresztény módon viszonyulunk a világhoz. Persze, ezen belül mindig a vizsgálat tárgya lehet, hogy milyen mértékben ötvöződtek ehhez a kultúrához más kultúrák, mint pl. a görög kultúra. Valójában arról van szó, hogy a keresztény kultúra sok mindent elfogadott más kultúrákból, mégpedig olyan dolgokat, amelyek összeegyeztethetők voltak a keresztény életfelfogással. A felekezeti iskolákat nem tartom megváltóknak. Az iskola akkor teljesíti küldetését, ha benne minden pedagógus helytáll. S felekezeti iskolákban is találhatók tanárok, akik csupán pénzkereseti forrást látnak a tanításban.
* Véleménye szerint tömegtájékoztatási eszközeink mennyire vállalják fel a keresztény magyar kultúra közvetítését?
- A magyar kultúra része a keresztény kultúrának, és fordítva. Úgy fogalmaznék, hogy népünk sok szellemi értéket átmentett. A kereszténység felvétele nem jelentette értékeink eltiprását. Tehát a keresztény kultúrán belül nekünk vannak sajátos kultúrértékeink. Én ezeket tartom specifikusan ,,magyar" kultúrának. Azt viszont nem tudnám megmondani, hogy tömegkommunikációs eszközeink milyen mértékben vállalják fel a magyar kultúrát, mert a kultúra az én meglátásomban nem egy kész valami, nem egy tejesköcsög, hogy egy hasonlattal éljek, amit magam elé teszek az asztalra vagy kiakasztok a kerítéslécre száradni. Tudok olyasmiről, hogy vannak, akik megvetik a régi népzene alapján énekelt zsoltárokat. Számomra itt csak arról van szó, hogy a magyar kultúrámból, valamiből, ami sajátos, átveszek egy szép értéket, és azt egy másik értékkel nemesítem. De ez fordítva is igaz. A médiumok részéről fontosnak tartanám, hogy támogassák a kultúra felfedezőmunkáját, az értékek feltárását és terjesztését, azt, hogy ,,kultúráltak legyenek", tehát műveljék - mert a kultúra elsősorban földművelést jelentett - az értékeket.
* A Délvidéken évek óta működő Mária Rádió magyarnyelvűsége mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket?
- Sajnos, messze lemaradt a remények és a lehetőségek mögött.
* A délvidéki magyar közösség életében milyen a hatékonyságuk a keresztény civil szervezeteinket?
- Az említett keresztény civil szervezetek feladatát abban látom, hogy a keresztény kultúra apostolai legyenek. Természetesen azzal a hangsúllyal, hogy náluk nem maradhat ki az embernek az Istenhez való viszonyulása. Tulajdonképpen ez egy kicsit hézagpótló munka. Tevékenységükkel rá kellene vezetniük az embereket arra, hogy nemcsak a munkához, a környezethez, az embertárshoz stb. való viszony létezik, hanem az emberi létezésnek van transzcendentális eleme is. Mivel a többiről mások többet beszélnek, a keresztény civil szervezeteknek erre a momentumra kellene összpontosítaniuk.
* Az idén ünnepeljük a Kisebb Testvérek Rend?????? alapításának 800. évfordulóját. Mint a Ferenc-rend szerzetese ezen belül pedig mint történész és most már mint a kultúra lovagja miként látja a délvidéki magyar ferences lelkiség jelenét?
- Küzdelemnek. A keresztény kultúra, ezen belül pedig a ferences lelkiség a régi megfogalmazás szerint ,,cultura Christi" is. Durván fogalmazva: művelni önmagunkban Krisztust. Assisi Szent Ferencről az első hivatalos életrajzírója azt jegyezte fel, hogy ,,alter Christi" volt. Krisztus hasonmása, másik Krisztus. Ezen az úton kellene haladnia a ferencességnek. De ez nagyon rögös út. Teli van - Pál apostol szavaival élve -,,futással a pályán", kitartással, esésekkel és feltápászkodásokkal, korlátjaink, emberi gyöngeségeink és Isten irgalmasságának a megtapasztalásával, kereszthordozással, valamint az azzal való szembesüléssel, hogy emberi hibáink, bűneink megakadályozzák a növekedést Krisztusban. Egy jubileumi év bátorítás kellene legyen arra, hogy minden nehézség ellenére álljunk fel újra, vegyük fel az élet keresztjét, és menjünk az úton, még ha elesés közben meg is sebződtünk.
A ferences szellemiség nagyon sokat nyújthatna itt a Délvidéken is. A gondunk a bethesdai tó bénájának a problémája: ,,nincs emberünk". Tehát hiányoznak olyan személyek, akik elébünk tudnák tárni, hogy Szent Ferenc módjára hogyan lehet megélni az evangéliumot, és akik alaposan megismertetnék velünk a nyugati kereszténység e kimagasló alakját, akit nemcsak a keresztények vesznek körül nagy tisztelettel.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..