Tényleges életfogytiglani

159 igen szavazattal döntött a szerbiai parlament a büntető törvénykönyv módosításáról. A törvény szerint az életfogytiglani a 30-tól 40 évig terjedő letöltendő börtönt váltja fel. A legszigorúbb büntetést nem lehet kiróni, ha az elkövető még nem töltötte be a 21. életévét. Életfogytiglani börtönbüntetés szabható ki nemcsak a gyermekek ellen elkövetett súlyos bűncselekmények esetén, hanem magas rangú személy meggyilkolása miatt, valamint az alkotmányos rend és az ország biztonsága ellen elkövetett cselekmények esetében is. Az élethosszig tartó börtönbüntetés felfüggesztésére legkorábban 27 év fegyház letöltése után van lehetősége az elítéltnek, a gyermekgyilkosok erre nem jogosultak. A törvénymódosítást a Tijana Jurić Alapítvány kezdeményezte, azzal a céllal, hogy Szerbiában tényleges életfogytiglani büntetéssel sújtsák a nemi erőszak elkövetőit, illetve mindazokat, akik várandós nőket vagy gyermekeket gyilkoltak meg. Az alapítvány 2017. november 9-én adta át a képviselőháznak a törvényjavaslatot, melyet majdnem 159 000 szerbiai polgár támogatott aláírásával. (Szerbiai RTV)

Végrehajtás — humánusabban

Módosul a végrehajtásról szóló törvény, a tervezet szövegéről május 28-áig tartottak nyilvános vitát az igazságügyi minisztérium szervezésében. A legjelentősebb változások a következők lehetnek: 5000 eurónál kisebb összegű közműszámla-tartozás esetén nem lehet eladni az adós házát vagy lakását, a várandós nők és a gyermekek védelmet élveznek, valamint bevezetik az online árverést. A törvény tervezett módosítása szerint a végrehajtás nem érintheti a szülési szabadságon levő nők keresetét, a gyermekápolásra kivett betegszabadság után járó térítményt, valamint a szülői pótlékot, azaz ezekből nem vonható le az adósság. Az is változik, hogy a fizetés, illetve a nyugdíj mekkora része terhelhető le. A fizetésnek a felét viheti el az adósság behajtása, az eddigi kétharmad helyett, illetve egynegyedét, ha minimálbért vagy annál kisebb összeget kap kézhez az adós. A nyugdíjnak az egyharmada vonható le tartozás behajtása címén, az eddigi kétharmad helyett, illetve egytizede, ha minimálnyugdíjra jogosult az adós. (Blic.rs)

Esély, hogy jó hírek érkezzenek Brüsszelből

A szerb sajtó is foglalkozott az európai parlamenti választásokkal. A Dnevnik Deli Andor vajdasági származású EP-képviselővel közölt interjút, melyben a többi közt arról is kérdezte a politikust, milyen változásokat hozhat Szerbia számára a voksolás. Deli szerint a mostani EP-választás arról is szólt, milyen legyen az elkövetkező időszakban az EU bővítéspolitikája. A Fidesz—KDNP uniós képviselőcsoportjának tagja úgy fogalmazott: reméli, hogy az elkövetkező időszakban az Európai Bizottságot olyan biztosok vezetik majd, akiknél a bővítés kiemelt helyen szerepel, és hogy az elkövetkező időszakban jó hírek érkeznek majd Szerbia számára Brüsszelből. Arra is emlékeztetett, hogy Közép- és Kelet-Európa országai, köztük Magyarország, következetesen támogatják a csatlakozási folyamatok felgyorsítását Szerbia és Montenegró esetében is. Deli hangsúlyozta, ő maga is így vélekedik, és kifejtette, hogy Szerbiát számos alkalommal önhibáján kívül „előszobáztatják”. Kiemelte, hogy a vajdasági magyarok számára is prioritás, hogy Szerbia mielőbb EU-tag legyen. Mint mondta, az első mandátumban kiváló kapcsolatot ápolt a szerb kormánnyal, Jadranka Joksimovićtyal, Szerbia európai integrációért felelős miniszterével, valamint az ország uniós tárgyalócsoportjának vezetőjével, Tanja Mišćevićtyel. Leszögezte: ennek a szoros együttműködésnek a következő mandátumban is folytatódnia kell. (Dnevnik.rs)