home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Végigkíséri az életemet a Hymnus története
Talpai Lóránt
2021.04.16.
LXXVI. évf. 15. szám
Végigkíséri az életemet a Hymnus története

A nemzeti himnusz minden magyar ember számára egyike a legkülönlegesebb zenei alkotásoknak. Az Erkel Ferenc által komponált himnusz születése is legalább annyira érdekes, mint a zenei fejlődéstörténete. Magáról az alkotóról, a művészről pedig ki tudhatna többet, mint szépunokája, Somogyváry Ákos karnagy.

* Az egykori Osztrák—Magyar Monarchia himnusza Ferenc császárt köszöntötte. Ezt a művet a jelenlegi magyar nemzeti himnusz elődjeként is számontarthatjuk, és talán sokan nem tudják, hogy zenéje szinte teljes mértékben megegyezik a német himnusszal. Sőt, hogy még egy nemzetet bevonjunk, a zeneszerzőt, Joseph Haydnt egy burgenlandi horvát népdal ihlette. Lehet, hogy önnek mint Erkel Ferenc szépunokájának „istenkáromlásként” hangzik, de valóban érdekelne, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia himnusza és a jelenlegi magyar himnusz között van-e valamilyen kapcsolat, összefüggés. Főként azért is kérdezem, mert személy szerint engem a német himnusz dallama emlékeztet a magyarra. Gyorsabb és ütemesebb, mégis van valami közös bennük. Szinte hasonló érzéseket kelt az emberben mindkettő. Mi erről a véleménye?

— Ezzel kapcsolatosan — tisztelettel emlékezve az Erkel Ferenc Társaság alapító elnökére — a Széchenyi-díjas Bónis Ferenc zenetörténészt szeretném idézni: „Köztudomású, hogy Erkel Pozsonyban végezte zenei tanulmányait. Mestere Heinrich Klein, Beethoven személyes ismerőseinek egyike volt. Mi sem természetesebb, minthogy a Himnuszt komponáló Erkel a klasszikus bécsi mesterek, Haydn és Mozart művészetében keresett — és talált — követhető-követendő mintát. Dallamépítkezése, de helyenként motiválja is, Joseph Haydn 1797-ben komponált remekmívű Gotterhalte himnuszára emlékeztet. Ennek is, mint annak, első sora felfelé törekszik, majd visszafordul a kiinduló hangra. Még feltűnőbb Haydn hatása Erkel művének második sorában. Erkel énekének harmóniai zárófordulata (a »múltat, s jövendőt« szavakra) gyakorta alkalmazott kadenciális formula a bécsi klasszikusok műveiben.”


Somogyváry Ákos (fotó: Birton Szabolcs)

* Köztudomású, hogy az eredeti magyar himnusz más volt, mint a jelenlegi. Ha jól tudom, főként politikai okokból lassították a tempóját, hogy kevésbé legyen ütemes, és ne zavarja a különféle országos ünnepségek hangulatát. Mit kell tudnunk az eredeti változatról, és mit a feldolgozásokról? Hány szakaszból áll a magyar himnusz fejlődéstörténete?

— 1844-ben Erkel a korabeli Nemzeti Színház zenei apparátusára puritánabb hangvételű, de verbunkos elemeket felvonultató Hymnust komponált, melynek első és utolsó négy ütemébe beleírta a harangszót, mely történelmi utalás Nándorfehérvárra, illetve a pozsonyi templom szomszédságában töltött diákéveire. Csaknem egy évszázaddal később, 1938-ban Dohnányi Ernő a kor késő romantikus stíluselvárásainak megfelelően jelentősen bővítette, dúsította a hangszerelést, és korábban nem alkalmazott instrumentumokat is beemelt a műbe. A többi közt így került bele a csúcspont mindenki számára emlékezetes cintányérütése. Napjaink törekvése azonban, hogy az Alaptörvényben 2011-ben rögzítetteket — Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc műve Erkel Ferenc zenéjével — visszaállítsuk, vagyis a magyarság visszakapja erőt adó, a jövőbe tekintő, büszke dallamát, mely az idők folytán részint politikai, részint hangszerelési okokból valóban lassult, egy kissé melankolikusabb lett. E kezdeményezés zászlóvivője volt a néhány hete elhunyt, országosan ismert, a nemzeti érdekek iránt mindenkor elkötelezett jogász, dr. Bencze Izabella.

* Ön már csak a családi gyökerek miatt is szívügyének tekinti Erkel Ferenc himnuszát, sokat foglalkozott a történetével és a zenei hátterével is, illetve a teljes Erkel-munkásság karműveinek felkutatásával. Kutatásai folyamán volt-e olyan történet, amely nagyon meghökkentette? Továbbá mit érdemes tudnunk Erkel Ferenc zenei műveiről?

— Nyilván abból is következőleg, hogy karnagyként tevékenykedem, korán felkeltették az érdeklődésemet Erkel karművei, melyeknek egy része korábban előadás hiányában bizony fehér folt volt a szerző életművében. Ezért nagy örömömre szolgált, amikor 2011-ben Hungaroton-CD-n végre megjelenhetett valamennyi, mi több, a pécsi Bartók Béla Férfikar és az István Király Operakórus közös lemezét nemzetközi mezőnyben beválogatták kategóriája legjobb tíz felvételébe. A korongon 143 évi szunnyadás után először szerepel a Magyar cantate, Erkel egyetlen fennmaradt oratorikus műve, melynek zenei anyagát sikerült modern kottában hozzáférhetővé tenni.

* Számos intézmény ápolja Erkel Ferenc életművét, zenei hagyatékát, a többi közt az Erkel Ferenc Kulturális Központ, az Erkel Ferenc Múzeum és az Erkel Ferenc Emlékház. Ön az Erkel Ferenc Társaság elnökeként, feltételezem, jó kapcsolatot tart fent ezekkel az intézményekkel, és bizonyára már számos közös rendezvényt is tartottak.

— Az említett intézmények a szülővárosban, Gyulán találhatóak, és természetesen rendszeres kapcsolatban vagyunk időnkénti közös kulturális rendezvények formájában. Ezek a többi közt zenetörténeti-zenetudományi megemlékezések, koszorúzások, hangversenyek vagy éppen a közelmúltban kötetbemutató. Fontosnak tartom még megemlíteni Budakeszi város nevét is, hiszen a már idősödő Mester szívesen pihent itt Gyula fia családjával. Ennek emlékére már szintén több mint három évtizede rendez minden esztendőben Erkel Napokat Budakeszi városa, s természetesen itt is az ő nevét viseli a művelődési központ, éppen szemközt, méltóságteljes szabadtéri mellszobrával.

* Elismert karnagyként és művészi vezetőként tevékenykedik már régóta. A többi közt a Caritas Collectio Kamarazenekar alapító művészeti vezetője és a Ciszterci Szent Alberik Kórus karnagya. Úgy tűnik, az egyházi művek is nagyon közel állnak önhöz. Emellett különösen szereti a ritkább vagy az elfelejtett zenei műveket. Melyek azok a fontos állomások és történések, amelyeket mindenképp kiemelne zenei munkássága kapcsán?

— Több mint három évtizedes szakmai tevékenységem során mintegy hetven kórussal és zenekarral dolgozhattam együtt itthon, illetve külföldi útjainkon. Saját együtteseim között említhetem még az István Király Operakórust — mely 2010-ben a nevét adó Erkel-opera bemutatójára verbuválódott, s azóta minden évben két-három nagyobb lélegzetű mű előadásában vállalunk részt — vagy a 2019-ben apósomtól „megörökölt” Kőbányai Szent László Kórust. Ha egy kicsit a művekre tekintünk, mindig szerettem a ritkaságokat, így rögzítettük az 1844. évi himnuszpályázat még fellelhető pályaműveit, Magyarországon először Saint-Saëns Karácsonyi oratóriumát vagy Garcia Requiemét, de számos más kuriózumot is. Ami azonban — most már, úgy tűnik — végigkíséri az életemet, az Erkel Ferenc és zeneszerző kortársainak Hymnus-története.

Az idei magyar kultúra napja alkalmából — Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke őszi javaslata nyomán — a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság január 22-én útjára indította A magyar himnusz oldala nevű honlapot (www.magyarhimnusz.hu), illetve ezzel egyidejűleg bemutattuk A Himnusz regényes története című filmet, mely széles körben jutott el Magyarország közoktatási intézményeibe.

Az induló honlap Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész gyönyörű tanulmányával mutatja be Kölcsey—Erkel Hymnusát, keletkezési körülményeit és a szerzőket, jómagam pedig a pályázati művek keletkezéstörténetét vetettem papírra gazdag zenei illusztráció kíséretében, a hanganyagot a Magyar Nemzeti Múzeumban rögzítettük. Letölthető formában Tóth Péter zeneszerző, MMA Zenei Tagozatvezető Kontrapunkt Kiadója jóvoltából, valamint Andorka Péter zeneszerző gondozásában ingyen tesszük közzé Erkel és Dohnányi műveinek partitúráját, szólamanyagait; a himnuszok különböző felvételeit, valamint a korabeli pályázat még fellelhető darabjait, illetve a nemzeti fohász inspirálta későbbi zenekari műveket.
Másfelől pedig Márkusné Natter-Nád Klára írását ajánlom szíves figyelmükbe az Erkel Ferenc Társaság szintén a közelmúltban megjelent, Emberöltőnyi Erkel-emlékezet című kötetéről, melyet a Zeneszó internetes komolyzenei portálon olvashatnak.
Őszintén reméljük, hogy a honlappal és a filmmel egyaránt hathatósan hozzájárulhatunk a Hymnus valóban regényes történetének megismeréséhez és Erkel eredeti fohásza történelmünkben betöltött szerepének, valódi súlyának megítéléséhez, a kötettel pedig az Erkel Ferenc Társaság elmúlt három évtizedének történéseibe engedünk bepillantást.
Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..