Az átfogó oktatási reform keretében a tanterv megújítása, frissítése, korszerűsítése van folyamatban. A túlnyomórészt repetitív, ismétlő, magoló, a tanár részéről tudástartalmakat nyújtó, a tanulók részéről pedig mindezt befogadó, főként frontális módszert alkalmazó tanítás-tanulás helyett a használható tudás megszerzésére, a gondolkodásra, az információk értelmező alkalmazására, valamint a tantárgyközi kompetenciákra helyeződik a hangsúly. Az újításokat felmenő rendszerben vezetik be, a következő tanévben első és ötödik osztályban, egy év múlva másodikban és hatodikban, és így tovább — hangsúlyozza Vicsek Annamária oktatási államtitkár. Az újítások új tankönyveket is hoznak, ezért az elsős és az ötödikes tankönyvcsomagok megvásárlásával még jócskán várni kell.

Dudás Ágnes egy negyedikes és egy ötödikes gyermeket nevel. Kisfia azonban nem örökölheti meg a nagylány tankönyveit, hiszen új ötödikes tankönyvek készülnek, és a program is változik.

— Szülőként nem tudok sok konkrétumot ezzel kapcsolatban. Fontosnak tartom, hogy a gyerek már alsóban arra készüljön, hogy ötödik osztályban sok minden változik: a környezet, a tanítás menete, szétválnak bizonyos tantárgyak, egész más a követelmény, mindehhez tehát alkalmazkodnia kell. Okos, türelmes szülői, osztályfőnöki irányítással ügyesen fel tudja venni az új ütemet. A kislányom nagyon szép tanulmányi eredményt ért el alsóban és ötödikben is, viszont segíteni kellett neki, főleg a beilleszkedés szempontjából. Óriási törés az átlépés az ötödikbe, érzelmileg nagyon megviselheti a gyerekeket, hiszen addig egyetlen személyhez, a tanítóhoz ragaszkodtak, az ő szava volt a mérvadó, felsőben viszont ez az érzelmi stabilitás meginghat, mire megtanulják, hogy minden tanár külön személyiség, saját követelményrendszerrel. Ami a kisfiamat illeti, úgy gondolom, a várható változások ellen nem tudunk mit tenni, így készen állunk megtalálni a megfelelő megoldásokat az új kihívásokra, azaz alkalmazkodni fogunk, ami a tankönyvvásárlásra is vonatkozik.

Tankönyvek részletre — mikor?

— Teljesen új tankönyveket kapnak az elsősök és az ötödikesek — hangsúlyozza Weiss Vesna, a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola igazgatónője. — Mi még nem kaptunk ajánlatot, nem tudjuk, melyik kiadó milyen tankönyvekkel készül. Ahogyan megkapjuk a kiadványokat, az aktívák átnézik őket, és eldöntik, melyek azok, amelyek iskolánknak a legjobban megfelelnek. A szülők érdeklődnek, hiszen ilyenkor általában már megrendelhetőek a tankönyvcsomagok az új tanévre, ami a részletfizetési lehetőség miatt nagyon fontos. Sajnos nem tudunk nekik mit mondani. Reméljük, hogy március végéig már többet tudunk, és májustól tanévkezdésig felkínálhatjuk a részletfizetést erre a két osztályra is. 10-15 000 dinárra számítsanak a szülők. Ha pánikba esünk, az sem segít, egyszerűen ki kell várni a folyamat végét. Viszont az elmúlt évek alatt ezt már megszokhattuk. Ez egyébként sajnos nemcsak az oktatásra jellemző, hanem a társadalom minden területére.

Mi változik?

— Már eddig is voltak változások, ezek az informatikát, a testnevelést és a műszaki nevelést érintették az ötödik osztályban. Az informatika kötelezővé vált, a műszaki immár technika és technológia néven fut, a testnevelés pedig egészségügyi neveléssel bővült. Az érintett tanárok továbbképzésen vettek részt, így indult ez a reform az ősszel, és jól működik. Ami a 2018/2019-es tanév változásait illeti, az elsősök a számukra legközelebbi környezetükről tanulnak majd, például az ünnepek közül az újévről, a karácsonyról, Szent Száváról, tehát iskolai és családi ünnepekről. Az államiakról pedig majd akkor, amikor már ismerik a történelmi hátteret — fejti ki az igazgatónő.

— Ez teljesen ráépül arra, ahogyan a gyerekek az óvodában tanulnak — magyarázza Szabó Szőke Izabella, az iskola pszichológusa. — Ha húsvétra készülünk, természetből a tavaszi változásokat tanulják, irodalomból ehhez kapcsolódó verseket, elbeszéléseket, zenéből locsolóversikéket, képzőművészet-órán pedig tojást díszítenek. Ezt projektmunkának nevezzük. Sok tanító már nagyon régóta így csinálja, ezentúl azonban kötelező lesz egy-egy témát minden szemszögből körbejárni. Új tantárgyat is bevezetnek, ami nem új tananyagot, hanem a meglevő ismeretek összekötését eredményezi, és a digitális technológia alkalmazására is lehetőséget nyújt.

— Az ötödikesekre könnyebb és egyszerűsített tananyag vár, kevesebb lesz a tanulnivaló. Több tantárgyból az anyag bizonyos része későbbi osztályokba kerül. Projekt- és tematikus tanítás várható, tehát összekötik az érdekes témákat, például biológiából, földrajzból. Ami nagyon fontos, hogy az elvárt eredmények eléréséről gondoskodni kell, tehát a tanároknak tudniuk kell, melyek ezek az elvárt eredmények, és eszerint kell tervezniük a tanítást — összegzi az igazgatónő.

— Nem egy-egy tanítási egység, vers, szöveg lesz a lényeges, hanem hogy a gyerek értően tudjon olvasni. Tehát az új tanterv az eredményre próbál koncentrálni a folyamat helyett — fűzi hozzá a pszichológus. — Óriási változások nem lesznek. Egy biológiatanár ismeri az ötödikes anyagot, ha pedig kap egy új tantervet, mely szerint már nem olyan mélységben kell tanítania, mint eddig, az nem okoz neki gondot. A gyerekeknek nem kell majd annyi részletet megtanulniuk, hanem ötödikben egy átfogó képet kapnak a tantárgyról, az apró részletek később következnek. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ami eddig volt, az nem érvényes. Egy kicsit másként osztjuk el a megtanulnivalót. A legfontosabb dolgokat a diákok elsőben és ötödikben alaposan átveszik, később pedig hozzátanulják a többit.

A szerb nyelv oktatása is változik

Hosszú-hosszú idő után, úgy látszik, sikerült előrelépést elérni. A tervek szerint a tanárok kezdő és haladó csoportra osztják majd az osztályokat.

— Ez elsőtől nyolcadikig mindenkit érint, ám egyelőre csak az ötödikesek számára készül új tankönyv. Az Oktatásfejlesztési Intézet szervezésében, illetve az EBESZ támogatásával minden tanár képzésen vett részt, aki nem anyanyelvként tanítja a gyerekek számára a szerb nyelvet. Ezek az oktatók már tudják, mi vár rájuk az új iskolaévben. Nagyon pozitív véleményeket hallhattunk ezzel kapcsolatban — mondja Weiss Vesna, aki maga is szerbet tanít, és tankönyvet írt.

Információk első kézből — az oktatási államtitkár válaszol

* Hol tart most az első és az ötödik osztály reformja?

— Az Oktatásfejlesztési Intézet (Zavod za unapređivanje obrazovanja i vaspitanja) munkacsoportjai most dolgoznak az új tanterven, a tanulás-tanítás programján és tervén. 2018 szeptembere előtt sor kerül azoknak a tanároknak a szakmai továbbképzésére, akik a jövő tanévtől az új tanterv szerint fognak az említett osztályokban oktatni. Több ezer tanár képzéséről van szó, tehát jelentős feladat áll előttünk — emeli ki Vicsek Annamária. 

* Az iskolák mennyire vannak tájékoztatva, felkészülve?

— A minisztérium a regionális iskolaigazgatóságok által kommunikál az iskolákkal. Vajdaságban három ilyen intézmény működik: Újvidéken, Zomborban és Nagybecskereken. A minisztérium körlevél formájában tájékoztatja az igazgatóságokat, melyek a leveleket minden, a területükön levő iskola igazgatójának címezve továbbítanak. Ők aztán különböző módon (aktívaüléseken, hirdetőtáblán stb.) értesítik a tanítókat, tanárokat, akik pedig a szülői értekezleteken vagy más bevált módon tájékoztatják a szülőket a változásokról. Azok az információk relevánsak, amelyek így jutnak el a „terepre”. Sajnos gyakran megtörténik, hogy egy-egy ötlet vagy minisztériumon belüli kezdeményezés, részfolyamat hírfoszlányként kiszivárog, a média felkapja, olykor felturbózza, és esetenként pánikhangulatot teremtve „csámcsog” rajta, szülőket, tanulókat, pedagógusokat riogatva, ami abszolút felesleges, és véleményem szerint felettébb káros is lehet.

* Új tankönyvek is várhatóak. Fordítások vagy eredeti magyar tankönyvek készülnek?

— Amikor életbe lép egy új tanterv, a minisztérium új tankönyvtervet készít. Ez alapján tudják a kiadók, miből szükséges új tankönyveket kiadniuk. A kéziratok elbírálását, jóváhagyását a minisztérium végzi az Oktatásfejlesztési Intézet elemzése és véleménye alapján. Ha kisebbségi nyelvű tankönyvről van szó, legyen az fordítás vagy eredeti szerzői tankönyv, az illetékes kisebbségi nemzeti tanács, esetünkben a Magyar Nemzeti Tanács jóváhagyása is szükséges ahhoz, hogy egy tankönyv a nyomdába kerüljön. Ez egy hosszú procedúra. Ráadásul a 2015. évi tankönyvtörvény módosítása is folyamatban van, hiszen az elmúlt időszakban kiderült, mi az, ami nem működik jól, amin módosítani kell, például a kis példányszámú tankönyvek esetében, melyek közé a kisebbségi tannyelvű oktatáshoz íródott tankönyvek is tartoznak. Egyre inkább az oktatás digitalizálása a cél, a nehéz, nyomtatott tankönyvek kiváltása elektronikus tananyaggal, tankönyvekkel, ezért ezen a téren is sok változás várható.

* Milyen folyamatot kell érteni a tankönyvkiadás esetében, magyar nyelven?

— Erre a továbbiakban is három lehetőség lesz, ahogyan eddig is volt. Az egyik a meglevő, azaz jóváhagyott szerb tankönyv fordítása, amikor a fordítás minősége, a szaknyelv pontos használata a legnagyobb kihívás. A másik az eredeti szerzői tankönyv, mely szerintem a vajdasági magyarság szempontjából a legjobb megoldás, hiszen vannak nekünk olyan pedagógusaink, egyetemi tanáraink, akik szakmai tapasztalatukból, kompetenciájukból adódóan képesek erre — ezt az eddig megírt tankönyveink is bizonyítják. A harmadik megoldás pedig a magyarországi tankönyvek behozatala, melyeket sok esetben csak taneszközként és nem tankönyvként lehet jóváhagyni, mert vannak különbségek a magyarországi és a szerbiai tanterv között, tehát ezeket a kiadványokat nem lehet teljes egészében használni, csak részekben vagy tanári kézikönyvként.

* Várható-e, hogy a könyvek idejében kikerülnek a nyomdából?

— Szerintem ezen nem kell ennyire görcsölni. A nyomtatott tankönyvek a jövőben teljesen más jelleget kapnak. Erre mindenkinek, tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt át kell állnia. Nem attól lesz egy óra, egy tanítási-tanulási folyamat eredményes, hogy tankönyvet használ a tanuló, és attól sem lesz eredménytelen, ha a diákok előtt nincs nyomtatott tankönyv. A tankönyv persze nagymértékben megkönnyíti a pedagógus munkáját, viszont a jövő iskolájának éppen az a lényege, hogy a tanulók ne csak tankönyvből, hanem többféle forrásból gyűjtsék az információkat, és új produktumot, például posztert, prezentációt, dolgozatot vagy más formátumban megjeleníthető eredményt hozzanak létre. Azon is el kell gondolkodni, hogy mi legyen a jövőben a tankönyv feladata. Szöveggyűjtemény legyen? Tanulmánygyűjtemény? Tények, megjegyzendő dolgok tára? Ez esetben örökölhető, több generáción át használható, tehát olcsóbb. Viszont nem szavatolja az újítások, az újdonságok bevezetését, a tantervmódosításokat. Ha viszont munkatankönyv, akkor drágább, mert minden tanulónak saját példány kell, és egy osztályon belül minden diák pontosan ugyanolyan tankönyvet kap, tehát nem alakítható az egyéni érdeklődéshez, képességhez, igényekhez. A jövőt olyan digitális tankönyvekben látom, amelyek interaktívak, módosíthatóak, bizonyos részeik kiemelhetőek, nyomtathatóak — hiszen a ceruzával, tollal írás, azaz a kézírás továbbra is fontos eleme kell hogy maradjon az oktatásnak. Ez nemcsak a korral való haladás, mely a mai „digitális bennszülött” gyermekeknek sokkal inkább megfelelő mód lenne, hanem a hátukat, a gerincüket is végre megkímélhetnénk a tankönyvekkel telerakott iskolatáskától.

A nyitókép illusztráció, Szabó Attila archív felvétele