Joggal elégedetlenkednek a tó mindmáig rendezetlen státusza miatt a polgárok, a sporthorgászok, a környezetvédők és főleg azok, akik szívügyüknek tartják a környék egyik legnagyobb és egyúttal legtisztább, legvonzóbb állóvizének sorsát.

A Tartományi Természetvédelmi Intézet munkatársa, Szabados Klára biológus január közepén a topolyai önkormányzat épületében ismertette azt a tervezetet, amelynek alapján a tavat és környékét természetvédelmi parkká lehetne nyilvánítani — ez tartós megoldás lehetne a rendezetlen állapotokra is. A védetté nyilvánítás után a tóval és környékével fenntartható módon lehetne gazdálkodni, a sporthorgászok, a vadászok, a természetvédők, az idegenforgalmi szervezetek, sőt a mezőgazdászok is megtalálnák és hasznosíthatnák a megfelelő tartalmakat, folyamatosan felügyelt körülmények között.

Nagy számban élnek védett állatfajok ezen a területen. Eddig 79 fészkelő madárfajtát regisztráltak, a legértékesebb azonban a löszvölgyek maradványain fennmaradt különleges növényvilág. A védett terület része lenne a Betyár-völgy, mely a nevét az egykor nagy kiterjedésű nádasokban bujkáló betyárokról kapta. A szájhagyomány szerint még Rózsa Sándor is itt bujdosott. A löszvölgy lejtős peremén maradhatott meg az ősi vegetáció, az ősgyep maradványa. Ez mindmáig számos olyan növény élőhelye, amely mint ritka és védett faj szerepel a Vörös listán. A löszgyepek a völgynek csak azokon a lejtős részein maradhattak fenn, amelyek művelésre alkalmatlanok. Azokat a területeket, amelyeket munkagéppel meg tudtak közelíteni, már régen felszántották, megművelték, megszüntetve az eredeti, még a jégkorszak utáni időkből itt rekedt ritka növények élőhelyét. Csak apró mozaikkockákban maradt meg az őshonos növényzet. A már februárban virágzó tarka sáfrány mellett olyan fokozottan védett növények lelhetőek még fel, mint a szártalan csüdfű, a sötét hagyma, a cseplesz meggy, a szennyes ínfű, az osztrák zsálya, az érdes csüdfű vagy a kései pitypang. Védendőnek számít még a budai imola, és további ritkaságok, különlegességek is megtalálhatóak itt: az évelő len, az üstökös gyöngyike, a hengeresfészkű peremizs. A szóban forgó terület védettségi státuszának meghatározása tartalmazza az első, a második és a harmadik zóna határainak kijelölését is. A gyepeket — az értékes lösznövényzetükkel együtt — a legszigorúbb védelem alá helyeznék. Ezek köré épülne, mintegy óvó-védő funkciót betöltve, a második és a harmadik zóna. Szabados Klára szerint nehéz védettséget kérni pusztán a tó halállományára hivatkozva. Noha védett halfajták is élnek a tóban, ezúttal inkább a növények és a madarak a fontosak. A horgászok által gyakran engedély nélkül épített stégek és mólók a védetté nyilvánítás után nem felelnének meg a környezetvédelmi követelményeknek. Az illetékesek azonban nem terveznek drasztikus intézkedéseket, nem rendelnék el a lebontásukat, de újakat építeni már csak külön engedéllyel lehetne. A vízi közlekedést szintén szabályoznák.

Néhány élőlény már eltűnt erről a területről, például az ürge. Ez a mókusféle azonban néhány száz méterrel arrébb még mindig megtalálható, ezért van rá esély, hogy a terület védetté nyilvánítása után vissza fog térni. A végleges megoldást a szélesebb értelemben vett társadalmi érdekek alá kell rendelni. A szükséges tevékenységek koordinálására ki kell jelölni egy intézményt vagy szervezetet, mely felügyelné a védelmet és a fenntartható területhasználatot. Az Arcus Környezetvédő Egyesület aktivistái, akik az eddigi felmérési folyamatban is aktív szerepet vállaltak, már régóta szeretnék elérni a térség védetté nyilvánítását. Sihelnik József, az egyesület aktivistája, környezetvédelmi mérnök elmondta, szeretnék elérni a tó és a Bács-ér egész völgyének védetté nyilvánítását. A szintén arcusos Edita Suturović biológus szerint a sikerhez nagyfokú toleranciára és együttműködésre van szükség, mert a felmerülő gondokat csak interdiszciplináris hozzáállással lehet megoldani. Đorđija Zvicer, a Tó Környezetvédő Horgászegyesület elnöke reméli, hogy sikerrel járnak, és a jövőben nem csak a horgászok érdekeit fogják szem előtt tartani.

A topolyai összejövetelt Kislinder Gábor polgármester kezdeményezésére szervezték meg. Az intézet szakemberei az építő jellegű javaslatokat figyelembe véve véglegesítik a tervezetet, mely hamarosan a weboldalukon is elérhető lesz. Az érintettek remélik, hogy néhány hónappal a javaslat közszemlére bocsátása után a tavat és környékét védetté fogják nyilvánítani.