Néhány nappal ezelőtt (szeptember 27-én) még a vasút 198. születésnapját ünnepel(het)tük. Aztán lapoztunk egy párat a naptárban, és helyezkedénk újfent várakozási álláspontra. Mi, „déliek” mindenképp…
Múlt és jelen a győri síneken — Reményi Gyula vasútfotóival ezen a nyáron volt alkalmunk találkozni. A győri vasútállomás várótermi nagycsarnokában. A MÁV ART Galériában, melynek alapítása 2021-ben történt a helybéli (győri) Forgalmi Csomóponti Főnökség és a (VOKE) Arany János Művelődési Ház által.
A szerző korábbi és mai fotóiból válogatott össze néhány képet, a ’70-es évektől napjainkig, mozaikszerűen mutatva be a múltat és a jelent. És ha már megidéztük az alkotásokat, hadd álljon itt a szerző szakmai hitvallása is. Technikai okokból adódóan: narrátori stílusban.
Mint minden fiút, gyerekkorában őt is érdekelték a mozdonyok, a vasút. Ehhez hozzájárult, hogy — mivel édesanyja az állomáson dolgozott — egész korán kapcsolatba került a vasút világával: a mozdonyok, vonatok egészen közelről kerültek a látókörébe. Mivel a régi vasutasok felkarolták, díjazták érdeklődését, felengedték a mozdonyokra, a rendelkező toronyba, hamar megkedvelte a vasút világát. Mivel tudta, hogy a gőzmozdonyok már nem sokáig róják a síneket, igyekezett megörökíteni minél több apró mozaikot ezekből az időkből. Fényképezőgépét mindig magánál tartva kattogtatott, egy-két neki tetsző vagy különleges témára figyelve. A helyszín adott volt, a vonatok jöttek-mentek, s megszülettek első képei. Később már tudatosan örökítette meg a vasút mindennapjait, és mivel már ő is ott dolgozott, nem volt nehéz dolga. Jelenleg is a vasútnál dolgozik, és a mai napig fényképezi a vasút világát.
Fotóink a helyszínen készültek. 2023. július 22-én.
Fényképezte: Martinek Imre
