home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Válogatás a Tornyosi Települési Értéktárból (3.)
2019.12.28.
LXXIV. évf. 52. szám
Válogatás a Tornyosi Települési Értéktárból (3.)

Magyarok Nagyasszonya-templom — A templom belső festése

Magyarok Nagyasszonya-templom

A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. Hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszögzáródású, neoromán stílusú. Tervezője Kikinday Aladár érseki főmérnök, a munkálatok kivitelezésével pedig ifj. Temesváry Sándor zentai vállalkozót bízták meg. Az építésre szánt összeget országos gyűjtésből fedezték. A legnagyobb adományozó dr. Császka György kalocsai érsek volt, aki ebben az évben ünnepelte ötvenéves papi szolgálatát. Nagyobb összeggel járult még hozzá az építéshez a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, özv. Parcsetich Félixné, Majorosy János kalocsai segédpüspök, Lengyel Dániel és Rudics Gergely helyi nagygazdák, valamint a helyi szorgalmas szállási nép készítette el a szükséges téglamennyiséget, illetve a napszámot és a fuvart is vállalta. Érdekességként meg lehet említeni, hogy a házi pénztárából még I. Ferenc József magyar király is hozzájárult az építési költségek fedezéséhez. Az akár kuriózumnak is vehető vasbeton boltíveket az ismert szabadkai vállalkozó, Morvai Novák Károly állította be. A padokat Tóth Abonyi Lukács gyártotta le. Az oltárt a Csanád Egyházmegyei oltárépítő műipari intézet készítette. A templom orgonája 1825-ből származik, Walter Tamás temesvári orgonakészítő munkáját dicséri. A leégett, zentai Szent István-templomból mentették át és építették be özv. Svukenik Jánosné szegedi orgonagyáros és munkatársai jóvoltából 1913-ban. A templom belső festését Lohr Ferenc és Tary Lajos budapesti akadémiai festőművészek készítették 1914-ben, magyaros szecessziós stílusban, ezáltal Bácska egyik legszebb templomává varázsolták a tornyosit. A két vitrázsképét Ligeti Sándor budapesti intézete készítette 1914-ben, míg az oldalági ablakok képeit a szintén jó nevű Zsellér Imre üvegfestő 1917-ben. A templombúcsú október második vasárnapján van. Az itt szolgáló plébánosok névsora: Csóti János (1906—1925), Szvoboda Lajos (1925—1971), Gyetvai Imre (1971—2012), Kara Nándor (2012—2016) és Baráth Gábor (2016—). A templom műemlék, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.

 

A templom belső festése

A templom felépítését országos gyűjtés és a helyi lakosság önfeláldozó segédmunkája tette lehetővé. Kezdetben puritán módon oldották meg a festést, majd az orgona beállításával egyidejűleg kezdődött meg a templom belsejének kifestése, melyre már előzőleg gyűjtést szerveztek. Az engedélyt az Érseki Hivatal még 1914 márciusában megadta, de csak április 28-án kezdődhettek el a munkálatok. Két kiváló művészt választottak ki, Lohr Ferencet és Tary Lajost, aki három segéddel látott hozzá a munkához. Eredetileg 5000 korona gyűlt össze, de a festőkkel végül 3800 koronában egyeztek ki. Az állványokat Heitzman Antal gombosi fakereskedő készítette 660 koronáért. A festőművészek a munkájukat rendkívül pontos rajzok alapján végezték, élénk színeket használtak. A boltozatokra öt nagy díszes kép került. Az első a szentélyben az Oltáriszentség imádását hirdető festmény, melyen az Uralkodó Krisztus szerepel angyalai között. A hajó boltozatain, 3 méter átmérőjű képeken, a négy evangélista található jelképeivel. A szentélytől indulva Máté az első, mögötte angyallal, Lukács a második, mögötte fehér ökörrel, majd Márk következik, mögötte oroszlánnal, és János zárja a sort, mögötte sassal. Körül a falat a földszinten és a kóruson egyaránt 150-160 cm magasan olajfestékkel vonták be, hogy a nép le ne koptassa a festést. A hajóban levő négy freskó Lohr Ferenc műve, a szentély díszítése és fő képe pedig Tary Lajosé. Csóti János plébánosnak jó véleménye volt az ácsokról és a művészekről is. Lelkes katolikus férfiaknak nevezte őket és segédeiket. Szerinte józan emberek voltak, akik a szent helyen öntudatos, színvonalas munkát végeztek. A templom befejeztével felkérték őket, hogy a plébánialakot is fessék ki, amit teljes ellátásért és 150 koronáért el is vállaltak.

A tornyosi templom vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából, ami a két festőművésznek, Lohr Ferencnek és Tary Lajosnak köszönhető. Ezáltal olyan „testvérei” lettek a templomnak, mint például a Szépművészeti Múzeum reneszánsz terme, a bajai plébániatemplom, a kolozsvári és az aradi minorita templom, a kecskeméti nagytemplom és sok-sok más plébániatemplom szerte Magyarországon. A művészien festett vitrázsablakai is különlegesek. Értékét növeli, hogy az országos összefogás mellett a helyi lakosság is önzetlen módon kivette részét a felépítésében.


Készült a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet közreműködésével. Javaslattevő: Matykó Árpád.
Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba. Cím: www.ertektar.rs

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..