Móra Ferenc csókai tevékenysége és emlékezete

A csókai római katolikus templom a Marczibányi földbirtokos család áldozatkészségének köszönhetően 1803 és 1809 között épült, majd 1813-ban Kőszeghy László temesvári püspök a Szentháromság tiszteletére szentelte fel. Az új paplak építésének megkezdéséről 1816-ból találunk adatot, lakhatóvá 1820-ban vált. 1851-ben Marczibányi Lőrinc felújíttatta és kibővíttette a parókiát. A plébániát a ’70-es években sajnos lebontották, és a helyére tömbházat emeltek. Így tűnt el Csóka egyik jelentős épülete, ahol egykor az utolsó magyar sámánnak titulált Kálmány Lajos (1852—1919), valamint az ezeregy életűnek nevezett Móra Ferenc (1879—1934) is szállást talált. Az új plébániaépület 1980-ra készült el a templom udvarában.

A szerző felvételei

2004-ben, Móra Ferenc születésének 125. és halálának 70. évfordulója alkalmából, az egykori paplak helyén, a Tisza mente utca és a Moša Pijade utca sarkán avatták fel a nagy magyar író, muzeológus mellszobrát. A büsztöt a már meglevő gipszalkotás alapján a csókai öntöde dolgozói készítették el. (A bronzfestékkel bevont gipszszobor jelenleg is a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházában található.) A talapzatot úgy alakították ki, mintha az egykori paplak falának egy része lenne, a szobrot pedig arccal a Kremenyák felé fordították.

A mellszobrot dr. Vörös Gabriella, a szegedi Móra Ferenc Múzeum akkori igazgatója és dr. Péter László szegedi irodalomtörténész leplezte le. A rendezvény folytatásában a kettős Móra-évforduló alkalmából emléktáblát avattak az író nevét viselő egyesület székházán. A mellszobor és az emléktábla, melyeket Mellár József atya szentelt fel, a tartományi művelődési és oktatási titkárság, az önkormányzat és a helybeli támogatók segítségével jött létre. A jeles esemény része volt a Művelődési Ház előcsarnokában Móra Ferenc írások Csókáról című kötetének bemutatója, mely kiadványt Olajos Laura összeállításában a szegedi Bába Kiadó jelentette meg.

Mórát a csókai tartózkodásai idején Farkas Szilárd (1869—1923) helyi plébános fogadta be, akiben az író jóbarátra lelt. Számos, különböző műfajú írása van, mely a csókai élményeiből született. Móra Ferenccel és a csókai ásatásaival írásaiban, publicisztikai szövegeiben sokat foglalkozott Cs. Simon István (1942—2007) író, költő, újságíró, a bánáti táj kiváló ismerője. A csókaiaknak sem volt közömbös az a tény, hogy Móra Ferenc a szegedi múzeum munkatársaként 1907 és 1913 között nyolc ízben vezetett archeológiai kutatásokat a település mellett, és a község nevét mind a szépirodalmi műveiben, mind a tudományos, szakmai munkáiban ismertté tette. Ennek emlékére Móra Ferenc születésének 120. és halálának 65. évfordulójára Móra Ferenc és Csóka címen, a később nem folytatott Csókai Füzetek első részeként összeállítottak, majd megjelentettek magyar és szerb nyelven egy vékonyka kiadványt.

Kremenyák (Tűzkőhalom) ásatási helyszín és kopjafa

A Csóka melletti Kremenyák — más néven Tűzkőhalom vagy Tűzköves, a helybeliek ugyanis innen hordták a csiholáshoz szükséges kovakövet — a régészeti szakirodalomban is ismert lelőhely. A történet 1907 őszén Farkas Szilárd (1869—1923) akkori csókai plébános levelével kezdődött, melyet a szegedi múzeumnak írt. Ebben elmondta, hogy a falu határában levő dombon, a Léderer család birtokán, csak bele kell rúgni a földbe, és máris cifra cserepek kerülnek a felszínre. Tömörkény István, az intézmény igazgatója Móra Ferencet (1879—1934) küldte ki a terepre, akinek ez lett az első és egyik legjelentősebb régészeti vállalkozása. 1907 és 1913 között nyolc alkalommal, 135 napon át „vallatta” a Kremenyákot, mely Torontál megye őskori telepei közül a legrégebben ismertek közé tartozik. A Móra által vizsgált terület hossza 152 méter, szélessége 40—60 méter, magassága 1,5 méter.

A 9 őskori sírból, 17 lakógödörből meg a hozzájuk tartozó hamus gödrökből — Móra Ferenc leírása alapján — előkerült a többi közt 5 vörösréz tárgy, 50 többé-kevésbé ép edény, 2271 edénycserép és egyéb agyagtárgy töredéke, 1598 ép és törött kőeszköz, 1203 csonteszköz és emberi munka nyomait mutató csontdarab, 3871 tengeri kagyló héjából és márványból készült gyöngyszem stb. Ebbe a kimutatásba nincs belefoglalva a népvándorlás korából való 10 lovassír és 29 gyalogossír tartalma. Az innen származó régészeti anyagot meghatározott specifikusság jellemzi, így a régészetbe bevezették a csókai kultúra fogalmat. A kőkorszaktól az időszámításunk V. századáig terjedő időszakból származó csókai anyag egy része a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a zombori múzeumnak és a temesvári múzeumnak jutott, a leletek többsége viszont Szegedre, a mai Móra Ferenc Múzeumba került.

A kopjafát Móra Ferenc Csókán végzett ásatásainak 100. évfordulója alkalmából avatták fel 2007. szeptember 22-én. Vrábel János (1953—2019) népművész tölgyfából faragott emlékoszlopát Csipak Csaba diakónus szentelte fel, majd a helyi, Móra Ferenc nevét viselő művelődési egyesület szakcsoportjai mutattak be alkalmi műsort. 

Móra Ferenc könyvet akart írni az ásatásai eredményeiről, de ehelyett 1911-ben rövid tudósítást, 1925-ben pedig néhány oldalas összefoglalót közölt (A csókai őstelepről), melyben beszámol a különleges leletnek számító újkőkori csontgyűrűkről. 1918-ban Léderer György felajánlotta, fedezi a kiadás költségeit, de a monográfia sohasem született meg. A csókai leletekre az európai régészet is fölfigyelt. Gordon Childe neves angol archeológus a hírükre Szegedre utazott, és írt is róluk az 1929-ben Oxfordban megjelent The Danube in prehistory című művében, de más idegen nyelvű kiadványokba is bekerültek. A csókai leletek feldolgozása 1944-ben Banner János régészprofesszor vezetésével készült el. A kézirat már a nyomdában volt, de a háború miatt nem kerülhetett az olvasókhoz. Az Acta Archeologica 1960-ban jelentette meg Banner Jánosnak a kőkori, Kovrig Ilonának és Korek Józsefnek pedig az avar kori leletekről szóló dolgozatát, viszont nem készült el az embertani anyag vizsgálata, illetve számos lelet értelmezése sem.

Archív felvétel 2007-ből

Készült a VMMI közreműködésével. Javaslattevő és fényképek: Tóth Lívia. Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba. Cím: www.ertektar.rs

Cím: www.ertektar.rs