Szentháromság római katolikus templom

Már nagy távolságról is észrevehető, jól látható a templom. Szokatlan helyen áll, hiszen a templomok többnyire a település központi részén épülnek. Itt, Csókán kikerült a Barapartra, innen uralja a környéket. A több mint kétszáz éves épület a felújítás után hosszú ideig fog szolgálni híveinek és látogatóknak.

Csóka a törökdúlás alatti években elnéptelenedett, lakosai a Marostól északra fekvő területekre települtek. Az elhagyott házakba vándorló, szerb juhászok költöztek. 1782-ben Marczibányi Lőrinc a bécsi kincstártól 95 500 Ft-ért megvásárolta Csókát a környező földterületekkel. Még az évben megkezdődött a falu újratelepítése mezőgazdasági munkavégzésre alkalmas lakossággal.

A mai templom elődje egy háromszáz személyt befogadó imaház volt 1785-től, és a mai templom kriptája felett állt. Az új földesúr közbenjárására a települést 1797-ben mezővárosi rangra emelték, és 1801. szeptember 19-étől országos vásárok megtartására is kapott szabadalmat. Az imaházat 1803-ban lebontották, és kitűzték „a párját ritkító, díszes” csókai templom építésének tervét. 1809-ben elkészült a templom, és 1813. június 13-án Kőszeghy László temesvári püspök ünnepélyes keretek között konszekrálta a Szentháromság tiszteletére. Az épület hossza 43, szélessége 19, magassága 47 méter.

1849 februárjában, a „szaladás” után a „ráczok és szerviánok” a magyarul írt egyházi könyvekben nagy kárt tettek. 1851-ben a templomot felújították. 1853-ban felépült a főoltár a két mellékoltárral és a szószékkel. Később az 1876-ban vásárolt orgona is be lett építve. 1934-ben átalakították az uradalmi kripták bejáratát. Akkor falazták be a torony alatti altemplom és a kripta közötti folyosót. A kivitelező Kamrás László zentai kőművesmester volt. A sekrestye feletti helyiségek ma a templomi kegytárgyak múzeumai. 1969-ben felépült a műkő szembeoltár.

A 2000-es években elkezdődött a templom teljes felújítása a szabadkai műemlékvédelmi intézet felügyelete alatt, és előreláthatólag 2020-ban be is fejeződik. Köszönet érte!

Szent Anna csókai kultusza

Szent Anna vidékünk máig legtiszteltebb szentjei közé tartozik. Kultusza sokrétű, színes és változatos: az asszonyok oltalmazója (áldott állapotban levők, magtalanok, női betegségekben szenvedők tekintik pártfogójuknak), az asszonyi gondoskodással kapcsolatos foglalkozások (szövőmunkások, csipkeverők, szabók, söprűkötők, kádárok) védőszentje, a haldoklók patrónája. A hét napjai közül szinte egy félezreden át volt a kedd a Szent Annának szentelt nap. A Teleki-kódex szerint „Szent Emerencia asszony terőbeesék és szülé ő első leányát keddön, melyet neveze Annának. Szent Anna a hétnek neminemű keddin szüle. Egészségbe szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szíz Máriát. Mária keddön választaték Istennek szülőanyjává és keddön szabadula meg a testnek tömlöcéből.”

Csókán egy, a múltban gyökerező, igen jelentős Szent Anna-kultusz él, mely mind a templomi, mind a házi ájtatosságok végzése során megnyilvánul. Itt több Szent Anna-éneket ismernek, mint Vajdaság más tájain. A csókai Szent Anna-napi fogadalmi okmány szövege is a keddi napot jelöli ki Szent Anna tiszteletére.

A kolera, mely az 1836. évben Bánátot (Temesköz vidékét) leginkább pusztította, Csóka községét sem kímélte meg. Az okmány aláírói a község nevében kijelentik, hogy ezt bűneikért érdemelt isteni látogatásnak és ostorozásnak tartják. Ezért mennyei orvosi szerhez — az imádsághoz — folyamodnak, és különösen Szent Anna asszonynak, valamint makula nélkül fogantatott leányának, Jézus Krisztus és mindnyájunk édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárásáért esedeznek, és fogadják, hogy Szent Anna asszony napját örök időkre ünnepelni fogják. Hogy pedig ezen fogadalmuk utódaik által sem másoltathassék meg, és ne hanyagoltassék el, alapítványt (egyszáz pengő forintot) tettek, melynek kamatjából Szent Anna asszony napján a csókai római katholikus élő és elhunyt hívekért a mindenható Istennek évenként énekes szentmiseáldozat mutatandó be. Egyben fogadták, hogy ha lehetséges, minden hétnek keddi napján a csókai templomban levő Szent Anna-mellékoltáron szentmise alatt, mely naponként a főoltárnál bemutattatik Szent Anna tiszteletére, és ezen fogadás emlékeztető jeléül két gyertya gyújtassék meg, akár mondatik ezen oltárnál mise, akár nem. Kérték egyszersmind a bűn nélkül fogantatott Boldogságos Szűz Máriát, hogy különösen édesanyja, Szent Anna asszony tiszteletére szentelt csekély szolgálatukat kedvesen vevén, leghathatósabb közbenjárása által Szent Fiának isteni kegyelmét nyerje meg számukra, ami által a bűntől megőriztetvén, annak szomorú következményétől is mentek lehessenek.

Kelt Csókán, 1855. december 1-jén, Kegyelmes Püspök Úr Temesvárott 1856. január 4-én hagyta jóvá 65. szám alatt, és az utódokra is kötelező voltát megerősítette.

Csehák Mihály s. k. mezővárosi főnök

Vrábel János esküdt s. k.

Pája Onyin esküdt s. k.

Bartalos Ferenc s. k. választmányi tag

A hagyomány szerint Csókán Szent Anna napján halt meg az utolsó kolerabeteg. A csókaiak mindmáig tartják magukat a fogadalomhoz, olyannyira, hogy néhány éve már Szent Anna napján (július 26-án) ünneplik városuk napját. A katolikus templom sekrestyése pedig minden kedden a Szent Anna-mellékoltáron meggyújt két gyertyát, mely a miseidő alatt ég. Az is előfordul, hogy a hívők Szent Annának szánt gyertyákat ajándékoznak a templomnak.

Készült a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet közreműködésével. Javaslattevő: Csonti István és Kónya Sándor. A fényképeket Nádi Karolina, Kónya Sándor és Csonti István készítette. Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba!

Cím: www.ertektar.rs 

Még több kép!▼