A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Magyar Mozgalom civil szervezetként méretteti meg magát, a koalíciós partnerekről és a részvételi szintekről egyelőre nincs végleges megállapodás. Joó Horti Lívia, az MM társelnöke elmondta: a szervezet számára fontos volt, hogy a tagsággal közösen gondolják végig a közelgő választásokon való részvételt. A szavazás végeredménye egyértelmű: a Magyar Mozgalom indul. A szervezet elsősorban a vajdasági magyar választópolgároknak szeretne egy valódi nemzeti alternatívát, választási lehetőséget kínálni.

Kókai Péter társelnök a sajtótájékoztatón hozzátette: elégedetlenség tapasztalható a vajdasági magyar közéletben, egyszersmind érezhető a tenni akarás is, mellyel a közösség változtatna a helyzeten — ebből a két erőből született meg a mostani döntés. A közgyűlés felhatalmazta az Ideiglenes Ügyvivői Testületet, hogy tegye meg a választásokon való indulás előkészületeit, és folytathasson koalíciós tárgyalásokat más pártokkal.

— Konkrét tárgyalásokat a VMDK-val folytattunk, ezek a megbeszélések elvben minden szintre (önkormányzati, tartományi, köztársasági) kiterjedtek, viszont végső megállapodás nincs ez ügyben — mondta Kókai. Újságírói kérdésre a társelnök elmondta, hogy a Szerb Haladó Párttal csak nagyon nehezen tudják elképzelni az együttműködést.

Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Mozgalom társelnöke azt nyilatkozta, hogy a választásokon való részvétel a gyakorlatban annyit tesz, hogy a civil szervezet egy magyar nemzeti politikai alternatívaként igyekszik megjelenni a hatalom minden szintjén.

— A közvélemény-kutatások azt igazolják, hogy a vajdasági magyarság nagyobb része nincs megelégedve a jelenlegi politikai képviseletével, és egy alternatív magyar képviseletre tart igényt. A Magyar Mozgalom odafigyel az emberek véleményére, és valójában emiatt döntött úgy a többség, hogy elindulunk a választásokon — mondta dr. Korhecz. A mozgalom tagságának többsége a politikai szférán kívülről érkezett, és olyan új embereket, arcokat, energiákat kínál a magyar választópolgároknak, amelyek kivezethetnek a jelenlegi apátiából, keserűségből.

— Amiben mi markánsan különbözünk a többi politikai tömörüléstől, az az, hogy elutasítjuk a kirekesztés, a kizárólagosság és a megfélemlítés politikáját, és ehelyett egy olyan magyar közösségért harcolunk, amelyben a különbözőségek megférnek egymás mellett, ahol a konszenzusteremtés nagyon fontos, ahol az egység nem úgy jön létre, hogy elhallgattatják azokat, akik másként gondolkodnak — tette hozzá dr. Korhecz.  

Szabó Attila felvétele