home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Valamiben megegyeztek
Markovics Annamária
2023.03.22.
LXXVIII. évf. 12. szám
Valamiben megegyeztek

Egész napon át tárgyalt Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök, Albin Kurti koszovói miniszterelnök, valamint Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Ohridban, hogy a találkozó végén, már az éjszakába nyúló sajtótájékoztatón kiderüljön: megegyeztek, de valójában semmi sem történt.

Szerbia és Koszovó kapcsolatának a rendezése sokéves kérdés, az utóbbi hetekben, hónapokban viszont egyre sürgetőbbé vált a megoldás keresése, az Európai Unió ugyanis nem akar már további puskaporos hordókat a kontinens területén.


Fotó: Tanjug, Josep Borrell, Twitter

Ezért dolgozták ki az úgynevezett francia—német javaslatot, melyet tavaly ősszel ismertettek a felekkel, ám egyik oldal sem tartotta elfogadhatónak.  Módosították, módosítgatták, addig erőltették, amíg február végén Albin Kurti és Aleksandar Vučić is elfogadta Brüsszelben. Vagy mégsem. Josep Borrell a találkozó után megegyezésről beszélt, míg a szerb elnök és a koszovói miniszterelnök is már másnap úgy fogalmazott, ebben a formában nem elfogadható a dokumentum, de Albin Kurti mégis aláírta volna, ám a szerb elnök erre nem volt hajlandó. De azért tárgyaljanak a megvalósításról.

Ez történt szombaton Ohridban. Ahol megint csak furcsa sikert ért el az Európai Unió. Josep Borrell ismét arról beszélt, hogy a felek elfogadták a 11 pontos irat gyakorlati megvalósításra vonatkozó kiegészítését, míg Aleksandar Vučić közölte, bizonyos pontokban egyetértettek Albin Kurtival, más pontokban viszont nem, a lényeg, hogy Pristinának meg kell alakítania a Koszovói Szerb Községek Közösségét. Albin Kurti pedig megint azt hányta a szerb államfő szemére, hogy semmit sem akart aláírni, a dokumentum elfogadása a kölcsönös elismerés lenne, a gyakorlati pontok viszont nem éppen a Koszovói Szerb Községek Közösségére vonatkoznak, hanem a szerb kisebbség jogaira, azok pedig így is széles körűek.

A megnyilatkozásokból tehát ismételten nem derült ki, hogy történt-e valódi előrelépés, vagy ismét ugyanarról tárgyaltak, ugyanarról (nem) egyeztek meg, és ugyanonnan folytatják, ahol eddig mindig abbahagyták. Vagyis követelmény lesz továbbra is a koszovói szerb kisebbség önkormányzatiságát szavatoló közösség felállítása, valamint az, hogy Szerbia ne akadályozza Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe, de ezt a felek nem akarják majd megvalósítani, és továbbra is csak az időt húzzák.

Vagyis némi előrelépés mégiscsak történt, és mégsem lehet már a végtelenségig húzni a megállapodást. Azt mindhárom nyilatkozó kiemelte, hogy a francia—német javaslat Szerbia és Koszovó európai integrációs folyamatának a szerves részévé válik, vagyis a jövőben muszáj lesz megvalósítani a benne foglaltakat, ha Belgrád vagy Pristina szeretne előrébb lépni az Európai Unió felé vezető úton.

Emlékeztetőül: Szerbia és az Európai Unió között eddig 25 csatlakozási fejezet nyílt meg a 35 közül, Koszovóval pedig eddig csak a stabilizációs és társulási megállapodást írták alá, és uniós vízumkötelezettség is sújtja a koszovói állampolgárokat.

Ezek után viszont ha Belgrád további fejezeteket szeretne megnyitni, Koszovó pedig egyáltalán tagjelölt országgá kíván válni, akkor az említett 11 pontot is teljesítenie kell a többi feltétel mellett. A pontok egyebek mellett arra vonatkoznak, hogy a felek egyenlő jogokon alapuló jószomszédi kapcsolatot ápolnak egymással, elismerik egymás nemzeti szimbólumait és dokumentumait, az egymás közötti vitákat békés úton rendezik, Szerbia nem ellenzi majd Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, nem akadályozzák egymás uniós előrehaladását, a felek elmélyítik az együttműködést, illetve a felek megtesznek mindent annak érdekében, hogy a koszovói szerb közösség megfelelő szintű önrendelkezési joggal bírjon.

A megállapodás tehát mindkét fél és a várakozások szerint az egész térség számára békét, stabilitást és felvirágzást hozna, hiszen megszűnne a folyamatos viszály. A kérdés már csak az, képesek lesznek-e a belgrádi és a pristinai vezetők felülemelkedni a népeik évszázados ellenségeskedésén és a jövő érdekében túllépni saját büszkeségükön.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..