A Forum Könyvkiadó Intézet kiadványai a 90. könyvhétre:

Böndör Pál: Vásárlási lázgörbe (verses elbeszélés)

Böndör minden társadalomkritika ellenére nem veszi át a mozgalmárok pátoszát, kötetét mindvégig tandorisan mértéktartó, önironikus magatartás jellemzi. A Vásárlási lázgörbe nem fogja megváltoztatni a kapitalizmust, viszont alternatívaként kínálja magát. A költészet alternatíváját, „varázsát”, a kedvünkre csacsogás szabadságát nyújtja. (Orcsik Roland)

Balázs Attila: Magyarfauszt (regény)

„Célja szerint e többfejezetes mű — természetesen a szórakoztatás evidens célján túl — olyan alapvető kérdéseket feszeget, mint a Mindenható és az örökké ott szekundáló Sátán munkálkodása a Föld keletkezésétől a hawkingi Nagy Bumm elméletéig. És vissza.”

Benedek Miklós: Miközben halkan (versek)

A ki nem mondott, illetve a befejezetlenül hagyott történettöredékek képezik a könyv tematikai láncolatait. A nyelv mentes mindenféle cikornyától, felülstilizálástól: minimalista radikalizmus. A kötet ezt az atmoszferikus poétikát már a címben is jelzi: a Miközben halkan a köztes állapotra utal, a felszíni történések alatt meghúzódó időtlen, hol traumatikus, hol sóvárgással teli pillanatokra. (Orcsik Roland)

Antalovics Péter: Távoli pólusok (versek)

Antalovics Péter távoli pólusokat mozgat a kötetében. De ezek a pólusok csak látszólag távoliak, gyakran közelítenek egymáshoz, olykor helyet is cserélnek. Egy posztapokaliptikus polisz és egy híradás a paleolitikumból. Egy modern űreposz és egy ősi humán mítosz. A múlt század költészeti hagyományai és a 21. századi ember legnagyobb félelmei. Ez az ő második kötete. Egy fiktív égbolt, amelybe ha beletemetkezik az olvasó, ugyanúgy fog hatni rá, akár a mi földi, csillagos égboltunk: elűzi a magányt. (Celler Kiss Tamás)

Kormányos Ákos: Paraván (versek)

Azt mondják, a szépirodalom (mint a neve is mutatja:) szép. Kormányos Ákos első kötete nem olyan dolgokkal foglalkozik, amiket gyönyörűnek szokás tartani. Kicipzározza, matat a testben, fölfelé, egészen addig, ahonnan a másik ered. Megmetélnek egy farkat, akkora lesz, mint a lovaké. Ebben a világban a reggeli pisilés a Muszáj Herkules. Ez itt nem spoiler. A könyv versei színes, erős szövegek. Mindkét irányból átütnek minden paravánon. (Szilasi László)

Papp Katalin: Kés a párna alatt (versek)

Nem marad a kés a párna alatt. Betölti funkcióját: vág, szúr, sebet ejt, boncol — kegyetlenül és kéjesen. Csontig hatol, a végletekig kiélezve az érzékeket. Szenvedélyes, kitárulkozó verseket gyűjtött első kötetébe Papp Katalin, melyek tobzódó színvilágukkal, érzékiségükkel, máskor naturalisztikus képiségükkel taglózzák le az olvasót, hogy akkor se feledje, milyen élni (álmodni, szeretni, baszni, szenvedni), amikor a kés a párna rejtekében lapul. (Pressburger Csaba)

Cirok Szabó István: Agancspark (versek)

Cirok Szabó István szelíd hangú költő. Nem fedezhető fel benne az elsőkötetesek becsvágya. Az az érzésünk, hogy a szerzőnek egyáltalán nem is állt szándékában költőnek lenni, egyszerűen csak nem volt más választása. (Celler Kiss Tamás)

Patócs László: Vezeti a népet (kisregény)

Odabent az általános bizonytalanság az egyedüli biztosnak mondható fogódzó, a főhőst hol így hívják, hol úgy, az antihősnőt szintúgy, a tér-idő koordináták cseppfolyósabbak, mint azt egy Dalí-festmény sejtetni tudná, és a többség jóhiszeműen életnek véli a rá osztott marionettszerepet. Mintha egy képernyők pulzálásától elgyötört, vizuális és virtuális hazugságoktól telített szem süvítene végig a városon, akár az éjszakába vaktában kilőtt golyó, de a későbbiekben tempót váltó, helyenként akciófilmes, máskor kémdrámákat idéző zsánerelemekbe torkolló szöveget is ennek a sodrása tartja meg medrében. (Bakos Petra)
 

Gerold László: Színházi jövés-menés (tanulmányok, esszék)

Gerold László ebben a posztumusz megjelenő kötetében a XX. század második felének magyar, de egész közép-európai drámaírási és színházi kultúráját vizsgálja, s innen eredezteti a vajdasági magyar drámaformák megjelenését. (Bordás Győző)

Horváth Márk — Losoncz Márk — Lovász Ádám: A valóság visszatérése. Spekulatív realizmusok és újrealizmusok a kortárs filozófiában

A három fiatal magyar filozófus, Horváth Márk, Losoncz Márk és Lovász Ádám hazánkban elsőként vállalkozott arra, hogy átfogó képet nyújtson a kortárs filozófiai realizmus programjáról. Könyvükben megszólal a realizmus szinte minden jelentős képviselője, a kontinentális gondolkodók ugyanúgy, mint a tengerentúliak. A szerzők nemcsak rekapitulálják, de ütköztetik is az egymással versengő álláspontokat, illetve kritikai megjegyzésekkel fűszerezik a mindig tárgyszerű és a nemzetközi szakirodalom legismertebb munkáival alátámasztott interpretációjukat. (Kiss Lajos András)

A zEtna Kiadó öt új kiadványát tarthatja a kezében az olvasó:

Vasagyi Mária: Cézár (regény)

A regény cselekménye kettős időben bonyolódik. Az egyik az ITT, a 2116-os esztendő, helye szerint az anyagi világon túli Nihil, a másik az OTT, a XVI. századi Európa. Ami a kettőt összeköti: a hájszentlőrinci orgonista végtelen vágyódásának története. 

Géczi János — Ladik Katalin: Lösz (képek, versek)

A két művész története találkozik itt, Paphalom löszfalánál, vele a magyar és a jugoszláviai magyar avantgárd is, és hoz létre az anyagelvű valóság és a lebegő fikció határán, a vidékek vidékén, a semmi peremén egy saját világot.

Sinkovits Péter: A hologram hintóján (regény)

A regény főszereplője, Bertold, eseménytelen életét éli egy hivatalban, mígnem egy nap különös felkérést kap. Feladata ezentúl elvegyülni a különféle társaságokban, és megfigyeléseiről jegyzeteket készíteni...

Beszédes István: Vagy lenolaj (tipográfiai gyakorlat)

Az ember rajzolta vagy emberrajzolatú betűk a lét szűkösségét/belakhatatlanságát írják körül: kirajzolódik a külső végtelen által határolt „belsővégtelen-kereskedés / betérő szegény, kis ördögöknek”… 

Szegedi-Szabó Béla: Homokmű

A Homokmű mikrotörténetek sora. Szegedi-Szabó szavakkal komponál, olajfestékkel ír, ekfrázisokat és élő képeket halmoz… Versei séták és megtorpanások a tájban, a rajongás többéletnyi galériájában.

Az Életjel Kiadó kiadványa a 90. Ünnepi Könyvhétre Boja Patyi Sarolta A pipicslámpa fényénél című munkája.

Boja Patyi Sarolta a szabadkai Rehák Kollégiumban egyetemista korában jegyezte el magát a népi hagyományok gyűjtésével. Amikor befejezte tanulmányait, óvónőként is folytatta ezt a munkát. Folyamatosan részt vett a Kálmány Lajos népmesemondó versenyen a néprajzi kategóriában, a kötet anyaga részben ezért is készült. A verseny kapcsán, amikor csak volt ideje, gyűjtötte a szülőfaluja prózai epikai hagyományát. Ennek a kitartó munkának az lett az eredménye, hogy 14 adatközlőtől 181 szöveget jegyzett le. A moholi gyűjtés kétségtelenül a zentai Kálmány Lajos népmesemondó verseny ösztönzésére jött létre, sok eredménye közül Toldi Istvánnak, a Népművészet Mesterének a kitüntetése mellett ez a gyűjtemény a legfontosabb hozadéka a megméretésnek. A folklórtudomány számára esemény Boja Patyi Sarolta könyve. Az új évezredben olyan értékes anyagot gyűjtött össze, amely annak a bizonyítéka, hogy a népköltészet megszűnésével — mellyel annyiszor riogatnak bennünket a szakemberek — mégsem kell számolnunk.

A VMMI kiadványa:

Roginer Oszkár: A jugoszláviai magyar irodalom terei

A (poszt)jugoszláv magyar irodalom és a téralapú közösségi identitáskonstrukciók viszonya a sajtóban (1945—2010)

A kötet az irodalom- és a sajtótörténet alternatív oldalára összpontosítva azokat a folyamatokat elemzi, ahogy az új, 1945 után formálódó elitek érvényt szereztek a Jugoszláviával való azonosulásnak, valamint ahogy ez az irodalomban megnyilvánult. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy miként módosult ez a reprezentáció a társadalmi nyilvánosság liberalizálódásával, a politikai és a kulturális elit belső elkülönülésével, valamint a szocialista realizmusból a neoavantgárdba való művészeti váltás során a korai ’60-as években. A kutatás az 1945 és 2010 között megjelentetett jugoszláviai, majd a széttagolódás után horvátországi, szerbiai és szlovéniai magyar irodalmi folyóiratokon, valamint szépirodalmi szövegeket is közlő heti- és napisajtón alapszik.