A kétnapos látogatás alatt a küldöttség több vajdasági települést is felkeres annak érdekében, hogy tájékozódjon a vajdasági magyarság helyzetéről. Ezek a látogatások rendszeresek, és a bizottság fontosnak tartja, hogy Erdélybe, Kárpátaljára, Felvidékre és más, magyar nemzetiségűek által lakott területekre is eljussanak. A vajdasági látogatás első napján Szabadkán tartottak megbeszélést, áttekintették a vajdasági magyar közösség helyzetét a Vajdasági Magyar Szövetség vezetésével. Pásztor Bálinton, a VMSZ elnökén kívül jelen volt még Juhász Bálint, a tartományi parlament elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökei és tanácselnöke.

A megbeszélésen megállapították, hogy a vajdasági magyarság helyzete, illetve a szerb—magyar kapcsolatok olyanok, hogy mintául és példaként szolgálhatnak — emelte ki dr. Pásztor Bálint. A VMSZ elnöke a találkozó után megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy szó volt a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreiről, illetve szerepéről, valamint arról, hogy a tartományi autonómia milyen pluszlehetőségeket nyújt a vajdasági magyar közösség jogérvényesítéseinek szempontjából.

— Arról is véleményt cseréltünk, hogy milyen kihívások előtt állunk Magyarországon, illetve Vajdaságban, Szerbiában is ezekben a napokban, hetekben, amikor választások megtartására kerül sor. Egyrészt európai parlamenti választások megtartására kerül sor, amelyeket illetően a vajdasági magyarság is érdekelt, hiszen kettős állampolgárként szavazhatunk, valamint mi érdekeltek vagyunk abban, hogy az Európai Parlamentnek minél több nemzetben gondolkodó és hagyományos értékeket valló képviselője legyen a jövőben, ami pedig a szerbiai önkormányzati választásokat illeti, az a fontos, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek minél több polgármestere legyen a június 2-ai választásokat követően, illetve minél több önkormányzati képviselővel rendelkezzünk mind a 23 önkormányzat területén, amelyekben a Vajdasági Magyar Szövetség önállóan indul.

A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága nemcsak azt a munkát végzi, mint a többi hagyományos parlamenti bizottság, hogy az Országház falai között megbújva a bizottsági teremben jogalkotási munkát lát el, hanem kapcsolatokat ápol és épít, és megnézi a nemzetpolitikai döntéseknek az eredményét, a hatásait a Kárpát-medencében, ahol őshonos magyar nemzeti közösségek élnek az elszakított országrészekben vagy éppen a diaszpórában — mutatott rá Pánczél Károly. A Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnöke hozzátette, hogy ez a látogatás nem egyedi eset, a bizottság ugyanis minden félévben tervezetten ellátogat különféle helyszínekre az országgyűlési parlamenti ciklus alatt. A látogatásokat a moldvai csángóknál indították, majd egy aktuális felvidéki önkormányzati választás kapcsán a felvidéki magyarokhoz látogattak el, legutóbb a muravidéki magyarok körében, Lendván és környékén jártak, most pedig a Délvidéket keresték fel. Látogatásukat a szabadkai temetőben Pásztor István sírjánál főhajtással, koszorúzással kezdték, megemlékezve a VMSZ elnökéről, akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, ami bő tíz évvel ezelőtt történt a szerb—magyar történelmi megbékélésben. Pánczél Károly arról is beszélt, hogy a vajdasági magyarság a decemberi választás után most újabb próbatétel előtt áll.

— Hatékony képviselet kell ahhoz, hogy itt a délvidéki magyarság megmaradjon. Mert ugyan jó az együttműködés, de nagyon fontos tudni, hogy mi, magyarok valójában csak egymásra számíthatunk és magunkra számíthatunk. Ebben az egyik legfontosabb közelgő dátum június 2-a, amikor is önkormányzati választások lesznek Szerbiában. Innen is biztatunk mindenkit, hogy a VMSZ és a magyar összefogás jelöltjeit támogassák. A másik fontos dátum június 9-e, ami Szerbiában nem választás napja, de egész Európában az. Jó szokásunkhoz híven — hiszen felelősséget viselünk a határon túli magyarságért — a magyar kormánypárt, a Fidesz—KDNP listáján ismét szerepel két képviselőjelölt, egy kárpátaljai és egy délvidéki, ahonnan nincs más mód az ottani magyarságnak a brüsszeli képviseletre. Vicsek Annamária Vajdaságból befutó helyen szerepel, aki képviselni tudja majd a jövőben a délvidéki magyarságot és Szerbiát is.

A küldöttség a látogatás alkalmával számos olyan beruházást néz meg, amely magyarországi támogatásból valósult meg. Pánczél ezekről a támogatásokról úgy nyilatkozott, hogy ezekkel nem büszkélkedni kell.

— Ez a kötelességünk, mert az a célunk, hogy a nemzet megmaradjon. És az teljesen mindegy, hogy a határnak a röszkei vagy a kelebiai oldalán él a nemzet. Az a legfőbb célunk, hogy a nemzet megmaradjon, és hogy az őshonos nemzeti közösség önazonosságát, identitását meg tudjuk védeni. Lehessen megörökölni a kultúrát, a nyelvet, a hagyományokat továbbadni gyerekeinknek, unokáinknak, és ami nagyon fontos, lehessen dolgozni, boldogulni, gyarapodni itt a szülőföldön.

Pásztor Bálint elmondta, hogy a Vajdaságban tett látogatás során a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságát elkísérte Alexov Lyubomir is, aki a magyarországi szerbek vezetője és nemzetiségi szószólója a Magyar Országgyűlésben. A VMSZ elnöke korábban már egyeztetett vele, és megállapították, hogy a magyarországi szerbek és a szerbiai magyarok szoros együttműködése elengedhetetlen, mivel e két közösség a legnagyobb haszonélvezője azoknak a kapcsolatoknak, amelyeket az elmúlt tíz évben sikerült kiépíteni Magyarország és Szerbia között. Alexov Lyubomir a sajtótájékoztatón felszólalva kiemelte, hogy a magyar nemzetpolitika egyedülálló a világon, és szeretnék ezt a tapasztalatot a szerb oldallal is megosztani. Mint mondta, az együttműködés segíti mind a vajdasági magyarok, mind a magyarországi szerbek identitásának, nyelvének és kultúrájának megőrzését, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a két ország jószomszédi viszonya, mely az elmúlt tíz évben jelentősen javult, továbbra is fennmarad.