A szabadkai ferencesek monumentális betleheme nemcsak mérete miatt különleges, hanem azért is, mert egy több évszázados katolikus hagyomány helyi megjelenítője. A betlehem a karácsonyi kultúra egyik legfontosabb eleme, mely a magyar ünnepi hagyományokban is kiemelt szerepet tölt be: a Szent Családnak otthont adó istálló makettje jászollal, állatokkal, pásztorokkal és angyalokkal.

A Kárpát-medencében ma is élő hagyomány a betlehemezés, amikor jelmezbe öltözött gyerekek és fiatalok járnak házról házra, hogy karácsonyi énekekkel és a születéstörténet eljátszásával vigyék el a Megváltó születésének örömhírét. A betlehem — legyen kicsi vagy nagy, kézzel készített vagy megvásárolt — sok család otthonában a karácsonyfa alá kerül. Formája és anyaga szinte bármi lehet: fa, textil, kerámia, papír, szalma, sőt mézeskalács is lehet az alapja.

A karácsonyi kultúrában a betlehem egyszerre vallási jelkép, művészeti alkotás és népművészeti hagyomány. A betlehemezés pedig közösségépítő erő, alkalom arra, hogy generációk találkozzanak, és közösen idézzék fel Jézus születésének történetét.

A betlehem eredete

A betlehemállítás hagyománya a középkorig nyúlik vissza. A szokást Assisi Szent Ferenc tette világszerte ismertté 1223-ban, amikor elsőként mutatta be a Megváltó születését jászol, szalma és állatok segítségével. A ferences rend azóta is kiemelt szerepet tölt be a betlehemkultúra továbbadásában — ennek helyi példája a szabadkai ferences templom monumentális betleheme is, mely minden évben karácsony közeledtével újraépül. A hagyomány hamar meghonosodott Európában és a történelmi Magyarország területén is. A betlehem egyszerre vallási szimbólum, népművészeti alkotás és közösségformáló erejű ünnepi jelkép. A betlehem központi eleme mindenütt a Szent Család, melyet angyalok, pásztorok és háziállatok vesznek körül, akik a bibliai történet szerint elsőként értesültek Jézus születéséről. A nagyobb összeállításokban, így a szabadkai ferencesek több méter magas makettjében is, a napkeleti bölcsek vízkeresztkor kapnak helyet, követve az egyházi hagyományt. A templomok többsége karácsony előtt állítja fel saját betlehemét, és sok helyen ma is népszerű az élő betlehem szokása, ahol gyerekek vagy felnőttek adják elő a születés történetét. A betlehem ma is a család és az otthon melegségét, a reményt, az újjászületést és az összetartozást jelképezi, legyen szó egy egyszerű, kézzel készített makettről vagy a szabadkai ferencesek évről évre megújuló, aprólékosan kidolgozott kompozíciójáról.

A betlehem, mely családok ezreit vonzza

A szabadkai ferences kolostor és a Szent Mihály Arkangyal-templom a város legrégebbi fennmaradt épülete, melyet 1736-ban szenteltek fel a régi vár alapjain. A ferencesek ma is élő közössége magyar és horvát nyelven mutat be szentmiséket, a templom pedig évről évre különleges látnivalóval várja a híveket és az érdeklődőket: itt tekinthető meg Vajdaság legnagyobb és legimpozánsabb beltéri betleheme.

A látványos, csaknem 7 méter széles, 4 méter mély és 5 méter magas betlehemet Ivo Krznar ferences szerzetes álmodta meg és készítette el 1953-ban. Ő egyébként Jugoszlávia több pontján épített betlehemi makettet. A monumentális összeállítás eredetileg mintegy száz figurából állt — közülük több már százévesnél is idősebb, némelyiket apácák formálták meg aprólékos kézi munkával —, mára azonban néhány darab az idő múlásával elveszett vagy megsérült. A makett egy gondosan kialakított terepasztalon kapott helyet, ahol a domborzatot, a fákat és a bokrokat is részletekig menően kidolgozták: a jelenetet csobogó patak, apró mesterséges tó és parázsló tűz teszi még élethűbbé.

A szabadkai betlehem központi eleme a barlang, ahol a szalmával bélelt jászolban fekszik az újszülött Jézus Krisztus, mellette Szűz Mária és Szent József. A kisdedet a háziállatok lehelete melengeti. Az egyszerű, kis épületet legelők veszik körül, ahol pásztorok őrzik a nyájat. Felettük a csillagos égbolt. A makett minden évben január 6-án, vízkereszt napján válik teljessé, ekkor kerülnek helyükre a napkeleti bölcsek, hogy a háromkirályok megérkezését is bemutassák, akik ajándékot hoztak a Megváltónak.

A betlehemet 2024-ben kiszélesítették, meghosszabbították, és néhány figurát is kicseréltek. Mária, József és a pásztorok is megújultak. Az égboltot ábrázoló háttérvásznat pedig teljes egészében kicserélték — tudtuk meg Dezső Péter apatini származású ferences szerzetestől.

A kolostor 2017-ben ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját. Az épület és a monumentális betlehemi makett nagyon sok hívőt vonz. Vajdaság más településeiről, valamint külföldről is érkeznek családok, hogy megtekintsék, lefényképezzék a tartomány legnagyobb betlehemét, elcsendesedjenek az ünnepi készülődés közepette, és elmondjanak egy imát. A betlehem egészen január 13-áig, Remete Szent Antal napjáig látogatható.