Az ünnepélyes megnyitó a magyarországi Vadászkamara Kürtegyüttes köszöntőjével kezdődött, majd elsőként Borsos Csaba, a Magyarkanizsa Vadásztársaság elnöke szólt a 81, Magyarországról és Vajdaságból érkezett főzőcsapathoz, melyek vaddisznó- és szarvaspörkölt főzésében mérték össze tudásukat. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere megnyitóbeszédében elmondta, hogy az önkormányzat számára a kezdetektől fontos ez a hiánypótló rendezvény, hiszen nem klasszikus értelemben vett főzőversenyről, hanem szakmai napról beszélhetünk, ahol mindazok, akiket érdekel a vadászat és a környezetvédelem, valamint szeretik a természetet, megtalálhatják a számukra leginkább vonzó tevékenységet.

A magyarországi Vadászkamara Kürtegyüttes

Ekkor a 81 bográcsban már javában főttek a vadas finomságok, melyek illata messze szállt. A magyarkanizsai Sándor Tibor és neje, a makói Sándor Gruber Mária egy-egy bográcsban vaddisznópörköltet készített. Az elmúlt évi Vadásznapon főztek először vadat, és azonnal megszerezték az aranyérmet, az idén pedig a nők és a férfiak külön-külön csapatban gyújtottak a bográcsok alá.

– Először egy kicsit megsütöttük a szalonnát, melynek megmaradt a zsírja, majd megpároltuk a hagymát. Hamarosan beletesszük a húst és a fűszereket, és addig főzzük, amíg a hús össze nem záródik. Vizet nem szabad hozzáadni, mert mindig annyi levet enged, amennyire szüksége van. Később zöldpaprikát és paradicsomot adunk hozzá, és a húst tovább rotyogtatjuk. A vége felé borókabogyót és szegfűborsot, majd fél deci vizet, másfél deci kékfrankos bort, vargánya gombát és két-három teáskanál pirospaprikát teszünk a bográcsba. Számításaim szerint a húsnak 3–3,5 órát kell főnie. Otthon főleg malacot sütünk, és agyagedényben káposztát főzünk, vadat ritkábban készítünk. Szeretjük a hasunkat és a jó ízeket – mondta Sándor Gruber Mária.

Az idén 81 csapat főzött a Vadásznapon

Férje, Sándor Tibor a mellette lévő bográcsban a férfiakkal szintén vaddisznópörköltet készített, azzal a különbséggel, hogy ők a paradicsom, a paprika, valamint a különféle fűszerek mellett sárgarépát is tettek a bográcsba.

– Remélem, az idén is jól sikerül az étel, és újra sikerül megvendégelnünk a társaságot, hiszen ez a mai nap lényege. Vadat csak ezen a rendezvényen főzünk, ezért is dicséret illeti a szervezőket, hogy évről évre megtartják a Vadásznapot. Odaát teljesen más szellemben élnek az emberek. A Maros partján minden megvan egy hasonló rendezvényhez, de néha egy-egy koncerten kívül nem történik semmi. Mindenki a saját udvarában süt-főz, és senki sem igényli a közösségi rendezvényeket – mondta Sándor.

A főzőktől nem messze a martonosi Dávid Zoltán és lánya, Kyra két Harris-héját tartott a kezén, ami sokak érdeklődését felkeltette az eseményre látogatók körében. Dávid Zoltán solymászata kiképzéssel, tenyésztéssel, biológiai védelemmel és madaras bemutatók szervezésével foglalkozik, emellett az óvodákban és az iskolákban interaktív biológiaórákat tartanak, és különféle rendezvényekre is elviszik madaraikat. Magyarkanizsára két Harris-héját hoztak.

Dávid Zoltán és lánya, Kyra a két Harris-héjával

– A Harris-héják alacsony röptű madarak. David Attenborough a levegő farkasainak nevezte őket, mivel a Harris-héja az egyetlen olyan ragadozó madár, amely falkában vadászik. Több generáció él együtt, és így vadásznak, illetve nevelik fiókáikat. Szelídek, így megsimogathatók, kesztyűre vehetők, és fényképezkedni is lehet velük. Mindkét madarat a legkisebb gyerekek kezére is nyugodt szívvel rá merem tenni, biztosan nem okoznak kárt bennük, hiszen már hozzászoktak a rendezvényekhez, az emberekhez és a zajhoz – mondta Dávid Zoltán, aki a rendezvény napján megjelent, A levegő farkasai című könyvét is megmutatta, melyben minden megtudható e különleges madarakról.

Lehet bárki bármennyire gyakorlott szakács, egy-egy jótanács mindig hasznosnak bizonyult a bográcsok között sétáló Ments Andrástól, a Fehérasztal Lovagrend kancellárjától. András a csapatoknak elmondta, min kellene javítaniuk, hol a hiba, a többi már a társaságtól függött.

– A vadhúsból készült pörköltnél a fűszerek zsírban oldódnak fel, majd a paprika és a paradicsom hozzáadása után a húst bepörköljük, tehát nem adunk hozzá vizet, így a hús a fűszereket szívja magába. Annyi levet enged, amennyiben megfő a pörkölt. Később fokhagymát, babérlevelet és borókabogyót teszünk hozzá, melyek jellegzetes ízvilágot adnak a vadnak. A vajdasági csapatok körében általában gondot okoz a vízben való főzés. Ezt nem szabad csinálni, mert ha a vadból főtt hús lesz, akkor elveszik a jellege. Amióta Vajdaságban zsűrizek, nagyon sokan elhagyták a vízben való főzést, és jelentősen javult a pörköltek minősége – mondta Ments András.

A Vadásznap hét év alatt jelentős eseménnyé fejlődött, hiszen amíg az első rendezvényen 20 csapat ragadott fakanalat, addig az idén már 81 társaság főzött szombat délelőtt. A főzéshez szükséges vaddisznó- és szarvashús nem a magyarkanizsai vadászterületről származik, mivel apróvadban bővelkedő területről beszélünk, ahol szarvas nincs, vaddisznót pedig időnként csak átmenőben látni.

Néhány vadásztrófea

– Mi is szenvedtünk az aszálytól, habár a vadászterületünkre nem kellett vizet hordanunk, a vadak találtak elegendő mennyiségűt. Az őzállományunk alaposan megcsappant, amiben több tényező is közrejátszott. Igyekszünk mindent megtenni, hogy újra bőséges vadállományunk legyen, hiszen Magyarkanizsa mindig előkelő helyet foglalt el az országban a kilövések száma és a trófeák minősége tekintetében. Szerettünk volna muflonokat hozni a rendezvényre, de a sertéspestis miatt ezt nem tehettük meg. Jelenleg tart a fürjszezon, így számos magyarországi és szlovákiai vadász tartózkodik nálunk – mondta Kovács Szilveszter, a Magyarkanizsa Vadásztársaság vadászmestere. Hozzátette, hogy a hús nagy részét támogatóiknak – főleg a Vajdaság Erdői Közvállalatnak – köszönhetően szerezték be.

A 7. Magyarkanizsai Vadásznap – melyet a Magyarkanizsa Vadásztársaság, Magyarkanizsa Helyi Közössége és a Generáció Civil Szervezet hívott életre – eredményhirdetéssel és tombolával ért véget.