Egyre kifinomultabb módszerekkel és egyre rafináltabb eszközökkel igyekeznek pénzhez vagy értékekhez jutni a bűnözők. Ez vonatkozik az egész országra, de a dél-alföldi régióra különösképpen. Lapunkban több ízben írtunk arról, hogy Csongrád, Békés, Bács-Kiskun megyében Románia EU-csatlakozása óta egyre gyakoribbak a betörések, a rablások, újabban pedig az ''átverés” jellegű bűncselekmények is. Részletesen foglalkoztunk például a csanyteleki besurranókkal, akik Romániából érkeztek egy öreg Daciával, határozott szándékkal: pénzt akartak lopni vagy rabolni. Ez csak részben sikerült nekik, hiszen a szebb napokat látott járműre sokan felfigyeltek a faluban, és a rablást követő órában elfogták őket...
Napjainkban az úgynevezett trükkös lopások jöttek divatba, természetesen nemcsak a határon túlról érkezők jóvoltából, hanem hazai ''szaktársaik” részéről is. A minap számolt be a sajtónak Zelity László ezredes, szegedi rendőrkapitány arról a bravúros elfogásról, amelyet a Csongrád és Baranya megyei, valamint a szegedi nyomozók vittek véghez. Január elején ugyanis több olyan bejelentés érkezett a Szeged környéki Bordány, Üllés és Öttömös településekről, amelyek arról szóltak, hogy a fenti elkövetési módszer segítségével csaknem 1 millió forintos kárt okoztak ottani polgároknak. Mint kiderült, egy 31 éves pécsi illetőségű férfi 33 éves társával az említett községekben és a hozzájuk tartozó tanyavilágban rendőrnek, illetve polgárőrnek adta ki magát. Így jutottak be a lakásokba, a tanyákra és négy esetben vittek el jelentős összegű készpénzt, ékszereket és egyéb értékes tárgyakat. A nyomozók összehangolt munkájának köszönhető, hogy gyorsan elfogták a trükkös bűnözőket: a Baranya megyei székhelyen élő és ''dolgozó” 31 éves gyanúsított ugyanis már többször volt büntetve hasonló cselekmények miatt, a károsultak személyleírása tökéletesen ráillett, így gyorsan kattant a bilincs a kezén. Egy nappal később idősebb ''asszisztense” is rendőrkézre került, így most mindketten a szegedi előzetesben várhatják ügyük tárgyalását.
Egyébként a hasonló bűnügyek egyre gyakoribbak a Szeged környéki és a dél-alföldi településeken, de különösképpen a tanyavilágban. Az eléggé szétszórt tanyákon zömmel idősebb emberek élnek, gyakran olyan egyedül lakó, magukat ellátni sem tudó öregek, akik egyetlen kapcsolata a külvilággal az úgynevezett tanyagondnok, aki naponta vagy kétnaponta hozza számukra az ebédet, a postát, a gyógyszert, intézi a faluban az ügyes-bajos dolgaikat. åk szinte teljesen kiszolgáltatottak a fentebb említett bűnözőknek, hiszen az egyenruhás felbukkanása ebben a környezetben számukra a hatóság megtestesítőjét jelenti. Maradéktalanul hisznek neki, ''intézkedései”-nek is alávetik magukat. Az elkövetők pedig mindig párosával érkeznek, s míg az egyik szóval tartja a ház lakóját/lakóit, addig a másik begyűjti az értékeket. Zelity ezredes szerint az ilyen bűnözők elfogása különösen bonyolult feladat, hiszen kevés nyomot hagynak maguk után, gyorsan el is távoznak, és a legtöbbször lopott autóval követik el tettüket, így a rendszám alapján sem lehet őket rövid időn belül azonosítani.
A lerobbant autó és a hamis névjegykártya
A fenti cselekménnyel szinte azonos időben hajtottak végre egy másik bűntényt Szeged környékén. A Csongrád megyei székhely rendőrnyomozói két román férfit tartóztattak le, akik az elmúlt év novemberétől az idén január közepéig összesen hat bűncselekményt követtek el az M5-ös autópályán és az erre csatlakozó főutakon. Az ő módszerük már ismert, mégis sokan ''bedőltek” a két román bűnelkövető szövegének. Azzal állítottak le autósokat, hogy elfogyott a benzinjük, vagy a gyermekükhöz igyekeznek, aki magyarországi gyógykezelésen tartózkodik, és ehhez pénzre van szükségük. Persze, azonnal, gyorsan. A jóhiszemű (és naiv) magyar polgár pedig gyorsan a zsebébe nyúl, előveszi a pénztárcáját, és ad: a hat eset mindegyikében legalább 10-15 ezer forintot nyomtak a kezébe a szomszédos országból érkezett ''megszorultak”-nak, egy alkalommal pedig 300 euróval is megtoldották a gyengécske forintösszeget!
Ne képzelje a Kedves Olvasó, hogy mindezért cserébe a megrögzött román bűnelkövetők nem adtak semmilyen biztosítékot, kemény garanciát. Ellenkezőleg. Minden esetben átadtak egy Ali Ahmed director személyre szóló névjegykártyát, azon persze (hamis) cím és telefonszám is volt, s határozott ígéret: ezen a telefonszámon keresik majd a későbbi károsultakat -- pénzük visszajuttatása érdekében. De ezzel még nem merült ki a ravaszkodások hosszú sora. A románok -- hitelességüket bizonyítandó -- három darab aranynak látszó ékszert is átadtak a hiszékeny segítőknek, mondván, ezeket is csak akkor kell visszaadni, amikor ők a pénzt visszajuttatják. Nos, azt hiszem, a legtöbben már sejtjük az igazságot: az ékszerek rézből készült utánzatok voltak! A két szélhámost most a sitten őrzik, remélhetőleg jó ideig, csak azért, hogy az M5-ös autópálya megtisztuljon az ilyen és hasonló bűnelkövetőktől.
Egyébként a tömegtájékoztatási eszközök, szórólapok, tájékoztató füzetek által a bűnüldöző szervek gyakran hívják fel a figyelmet az ilyen és hasonló cselekményekre, a besurranásos lopásokra, rablásokra (amelyeket nem egy esetben súlyos testi sértés vagy gyilkosság követ), a mind gyakoribb ''egyenruhás” fosztogatók megjelenésére. Ennek ellenére az emberek végtelen jóhiszeműsége, vagy inkább hiszékenysége, még mindig lehetőséget nyújt az általunk is leírt bűncselekményekre. S ez nyilván nemcsak Magyarországon van így, hanem a szomszédos országokban is. Tegyük azonnal hozzá: sajnos.