Utazás Szabadka múltjába
Bíró Tímea
2021.01.04.
LXXV. évf. 53. szám
Utazás Szabadka múltjába

A Szabadkai Történelmi Levéltár folyóirata, az Ex Pannonia 24. számában a gazdag helytörténeti kutatások mellett olyan érdekes témák is helyet kaptak, mint egy könyvismertető a rockkultúra szabadkai megjelenése kapcsán vagy a városbeli utcanevek változásai.

A kiadvány egy rendkívül érdekes témával kezdődik, hiszen dr. Petar Stojković életével és munkásságával foglalkozik a szerző, Emil Libman. Stojković jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a palicsi gyógyfürdő népszerű egészségügyi és nyári üdülőhellyé váljon, emellett pedig számos oktatási és kulturális intézmény fejlődését segítette elő. Aki fellapozza a lapszámot, ezekből a helytörténeti tanulmányokból is szemezgethet: Dejan Mrkić: Boza Šarčević mellszobrának felállítása (egy szabadkai terecske egykori kinézete), Halász Tibor: A Szabadkai Lóverseny Egyesület és az 1907. évi verseny, Jovana Kalinić: A két világháború közötti divat és annak hatása Szabadkára, Karlo Slavić: A Szabadkai Városi Gyümölcsfaiskola története, különös tekintettel a kínálatra, Csúszó Dezső: Új és régi szakrális kisemlékeink a Csantavéri úton és a településen, Negyela László Márk: A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagóga ikonográfiája.

Karlo Slavić kutatásaiból megtudjuk, hogy 1847-ben kezdeményezték a szabadkai gyümölcsfaiskola létrehozását, viszont csak 1860-ban alakult meg. A munkálatok a Zentai és a Szegedi kapu közelében folytak, ám a vasútállomás kibővítése miatt az egyik faiskola Palicsra költözött. A faiskolát megszüntették, de a Palics Mezőgazdasági Iskola részeként egy új épült, mely szőlővesszőkkel is foglalkozott.

Dijana Borenović munkája, melynek címe Gyermekfelügyeleti és Gondozási Társaságok Önkormányzati Szövetsége Szabadka (1954) 1960—1990, az Archivisztika címszó alatt kapott helyet.

A levéltári anyagok között Az iskolai napló mint az elmúlt idő tanúja címmel megjelent írásban arról is olvashatunk, hogy az oktatásban használatos eszköz tartalma egészen egyedülálló, hiszen általa a nemzeti, a vallási, a politikai és a társadalmi helyzet is elemezhető, rekonstruálható. A szerző, Tatjana Segedinčev a zsidók múltjának és történelmének kutatása kapcsán készítette el a munkát. Emellett Stevan Mačković Tomandl Otto / Tomanić mérnök meglátásai a Németország és Szabadka között tátongó „közüzemi szakadékról” 1930-ban című szövege, Zoran Vukelić Utcanév-változtatások, valamint Mészáros Zoltán Adalékok Balint Vujkov életrajzához című írása kapott helyet a levéltári anyagoknak szánt fejezetben.

A folytatásban Papdi Izabella a Szabadkai Történelmi Levéltár kiadványainak bibliográfiájával foglalkozik, azon belül pedig a monografikus kiadványok és az elektronikus források 1947-től 2019-ig tartó időszakát mutatja be.

A levéltári tevékenységről Tamara Petković ír a Szabadkai Történelmi Levéltár 2019. évi Évkönyve kapcsán.

A kiadvány Dragan Rokvić könyvismertetőjével fejeződik be, melyben Tihomir Mišić A szabadkai popzene fél évszázada (Szabadkai Történelmi Levéltár, Szabadka, 2020) című művét mutatja be.  

A szerkesztőség megemlékezik a szeptemberben elhunyt Branislav Egićről, aki a Szabadkai Történelmi Levéltár munkatársa volt.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..