Ulmot a katedrális uralja. Az Ulmer Münster 130 éven át a világ legmagasabb temploma volt, de néhány évig a világ legmagasabb épülete címet is viselte. Építése félezer év után, 1890-ben fejeződött be, ekkor érte el a torony a 161,53 méteres magasságot. Ezt a világrekordot tavaly télig tartotta, amikor a barcelonai Sagrada Família központi tornya megelőzte bő 1 méterrel. A városnak nincs szüksége kilátóra, hiszen a dóm tornyánál nem lehet szebb panorámakilátót építeni. Több szinten alakítottak ki kilátóteraszokat. A legfelső 143 méteres magasságban van, ahova 768 lépcső megmászása után lehet feljutni. Ez a szint jelenleg zárva van, így a kíváncsi szemeknek be kell érniük a csupán 102 méteren lévő nézőplatformmal, ahová csak 560 lépcsőt kell legyőzni. A tériszonyosok 70 méterről pásztázhatják a várost, a Dunát és páramentes időben a távolban magasodó Alpok hófödte hegycsúcsait. A templomot a katolikusok kezdték építeni, de idővel a protestánsok többségbe kerültek a vidéken, így ma protestáns templom. A 125 méter hosszú épület befogadóképessége több mint kétezer fő. Fél évezred legjobb mesterembereinek keze munkája látható a templom minden darabján. A XV. században tölgyfából faragott kóruspadok a sok-sok gondosan megmunkált arcképpel a gótikus fafaragás remekművei. A fába vésett mellszobrok az egyház nagyjainak és a templomépítő mecénásoknak állítanak örök emléket. Szintén az ő nevüket nem engedi feledésbe merülni a falakat díszítő több tucat családi címer.

A Duna itt még jóval keskenyebb

A dóm előtti, hatalmas Münsterplatz az év minden napján benépesül. Hétvégenként piacokat és kirakodóvásárokat tartanak itt, esténként pedig koncerteket, felvonulásokat, de a környék fesztiváljait is ezen a helyszínen rendezik meg. Napközben nyüzsög a tér és környéke. Itt vannak a legfelkapottabb üzletek, butikok és bevásárlóközpontok. Nem múlt el úgy néhány perc a téren, hogy ne hallottam volna szerb, horvát, montenegrói vagy bosnyák beszédet. A legnagyobb exjugoszláv közösségek Köln–Dortmund és Stuttgart–Ulm környékén élnek. Néhány száz méterre a Münster tértől van a Bahnhofstrasse. Ennek az utcának a 10-es számú házában született 1879-ben Albert Einstein. Egy évvel később elköltöztek, de a zseni egész életében büszkén hirdette, hogy ő ulmi. Szülőháza helyén ma bevásárlóközpont áll.

Az Ulmer Münster

Ulm másik népszerű tere a Marktplatz. A városháza előtti tér ad helyet a kocsmáknak, kávézóknak és éttermeknek. Itt sütik a legfinomabb kolbászokat, melyeket mustárral árulnak egy maroknyi zsemlében. A néhány falat 10 euróba kerül, de a kávézókban is kb. ennyitől indulnak az árak. Az asztaloknak a reneszánsz stílusban épült városháza ad árnyékot a nap bizonyos időszakaiban. Az épületet a katedrálissal egy időben kezdték építeni. Közönséges polgárház lett volna, de többször bővítették és átépítették. Mai formáját ötszáz évvel ezelőtt kapta meg, külső díszítése a száz évvel ezelőtti felújítás eredménye. A külső falfestmények a parancsolatokra, erényekre és bűnökre emlékeztetnek. Díszítőelem még a hat választófejedelem szobra, a festett ablakok és a félezer éve kihelyezett csillagászati óra. A Rathaus belső díszítése még szebb. A tanácsterem freskóin megelevenednek a város történetének fontos pillanatai. Kisebb termei is ízlésesen vannak díszítve. Ezekben esküvőket, tanácskozásokat, konferenciákat tartanak. A városháza előtti téren áll sok száz éve a Halászláda. Neve nem utal ugyan rá, de ez egy szökőkút. Azért hívják Halászládának, mert a középkorban az eladásra szánt élő halakat tartották a szökőkút vizében. A halász- és tímárnegyed a város legromantikusabb része. Pici Velencének is becézik, mivel a Dunába ömlő Blau folyó utolsó néhány száz métere kis csatornákra ágazik, melyek a házak között csordogálnak. Gondolák és kis hajók nincsenek a vízen, de a hangulatot valóban feldobja a szokatlan környezet. Itt épültek Ulm első házai, ám a nedves, néhol mocsaras és üledékes talaj következtében hamar megsüllyedtek. A talaj szerkezete miatt nem volt egyenletes a süllyedés, hanem a házaknak csak az egyik oldaluk vagy sarkuk esett áldozatul a meglazult alapnak. Viszont a korabeli mesteremberek olyan fagerendás házakat építettek, amelyek több száz év elmúltával is állják a sarat. A megdőlt épületek tetejéről madzagon lelógatnak egy kalapácsot vagy kanalat, hogy látsszon, mennyire távolodik el a fal a függőleges síktól. Valamikor kézművesek, tímárok, hajóépítők és halászok éltek ezekben a házakba, illetve a városba érkező kereskedők is itt szálltak meg. A hangulatos, macskaköves utcákat ma minden, Ulmba érkező turista felkeresi. Az attraktív házak alagsorában éttermek üzemelnek, a felsőbb emeleteken kiadó vendégszobák vannak. A tímárnegyed leghíresebb háza a Schiefe Haus, vagyis a Ferde Ház. A műemlék épület bekerült a Guinness-rekordok Könyvébe mint a világ legferdébb szállodája. Az ötemeletes épületet 1406-ban kezdték építeni, néhány évtizedre rá már bővítették. A XVII. század óta dől, akkor támasztóoszlopokkal ugyan lelassították a süllyedést, de megállítani nem tudták. Statikailag ma is alkalmas lakhatásra. Dőlésszöge 10 fok. 5 emeletén 11 modern berendezésű szoba várja a vendégeket, már akiknek van 250 eurójuk egy éjszakázásra. A legextrémebb szobában 40 cm a szintkülönbség a szoba két szemközti fala között. A berendezéseket tartószerkezetekkel vízszintbe állították, amit a bútorokon lévő vízmérték bizonyít.

Az ulmi városháza

A Duna mindig meghatározó szerepet töltött be a helyiek életében. Ulmban napjainkban 170 000 ember él a folyó két partján. Nyugati oldalán terül el a régi városrész, mely a mai Németország Baden-Württemberg tartományához tartozik, a keleti oldalon fekvő Újulm pedig Bajorország része. Látszatra tehát a folyó elválaszt. De volt a városnak egy híres szülötte, Albrecht Ludwig Berblinger, ismertebb nevén az ulmi szabó. A feltaláló a repülés szerelmese és úttörője volt az 1700–1800-as évek fordulóján. Éveken át tanulmányozta a madarak mozgását. Varrodájában elkészített egy szerkezetet, mely a mai siklóernyőre hasonlított. Élete vágya volt, hogy átrepüljön a Duna felett, meghódítva ezzel a távoli vidéket. A király jelenlétében ezt meg is próbálta, de kísérlete kudarcba fulladt. Városában nevetség tárgyává vált, habár később modern modellek bebizonyították, hogy szerkezete repülőképes volt, csak a kedvezőtlen légáramlatok miatt nem sikerült átrepülnie a folyó felett. Ulm viszont azóta is szárnyal, ott, a kék Duna két partján.

A városban mindenki megtalálja a helyét

Mindig történik valami a városban