Közös sajtótájékoztatójukon mindkét államfő támogatásáról biztosította Ukrajna, Moldova és Georgia európai integrációs törekvéseit. Úgy értékelték, az EU-nak tagjelölti státust és minden segítséget meg kell adnia ennek a három országnak.

Iohannis elmondta: Lengyelország és Románia kölcsönösen küld katonákat az országaik területén szervezett NATO-missziókba, de a román elnök szerint a Fekete-tenger térségében fokozni kell a NATO katonai jelenlétét „szigorúan defenzív válaszlépésként” Oroszország agressziójára, mielőbb meg kell alakítani a NATO romániai harccsoportját — egyebek mellett ezt az álláspontot akarja képviselni a csütörtöki brüsszeli rendkívüli NATO-csúcson is, melyen Joe Biden amerikai elnök is részt vesz.

Az ukrán fegyveres erők szerda reggel közzétették napi műveleti jelentésüket, melyben azt állítják, hogy a hadsereg továbbra is védi a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárost, valamint Csernyihivet, hogy elrettentse Oroszországot a Kijev felé történő előrenyomulástól. A tisztviselők szerint az orosz—ukrán háború ellen tevékenykedők részben megszüntették a Fehéroroszország és Ukrajna közötti vasúti összeköttetést: „Fehéroroszország területén az ellenzéki erők képviselői, akik elítélik az ország hozzájárulását az Ukrajna elleni háborúhoz, részben eltávolították a Belarusz Köztársaság és Ukrajna közötti vasúti összeköttetést. Az információt pontosítják” — olvasható az ukrán védelmi minisztérium által közzétett jelentésben.

A tisztviselők hozzátették, hogy az elmúlt 24 órában 17 orosz légi célpontot semmisítettek meg, köztük 6 repülőgépet, 5 pilóta nélküli repülőgépet, 1 helikoptert és 5 szárnyas rakétát.

Megsemmisítettek egy laboratóriumot az oroszok Csernobilban. Az orosz erők „kifosztottak és megsemmisítettek” egy laboratóriumot a csernobili atomerőmű területén — közölték a The Guardian által idézett ukrán tisztviselők.

„Az orosz megszállók törvénytelenül lefoglalták a legújabb laboratóriumot” — számolt be késő este közleményében az ukrán elzárt zóna kezelésével foglalkozó állami ügynökség. A laboratórium radioaktív hulladékot dolgoz fel, és „nagy aktivitású mintákat és radionuklidokat tartalmazó mintákat” tartalmaz, melyek most „az ellenség kezében vannak” — tette hozzá az ügynökség.

A laboratóriumot „egyedülálló komplexumként” jellemezték, amely „olyan erőteljes analitikai képességekkel rendelkezik”, amelyek Európában máshol nem állnak rendelkezésre. Az oroszok a háború első napjaiban foglalták el az üzemet, és hetekig túszként tartották fogva az ott dolgozókat, mielőtt néhányukat szabadon engedték — emlékeztet a brit lap.

Tovább tartanak a harcok Ukrajnában. Ádáz küzdelem folyik Mariupol kikötővárosért, az Azovi-tenger partján fekvő település stratégiai jelentőségű Moszkva számára. A Fekete-tenger partján fekvő Mikolajivban rendszeresek a bombázások, hiszen a város az utolsó nagyobb akadály az orosz csapatok előtt Odessza felé — számolt be róla az M1 Híradó.

Szijjártó Péter (fotó: Facebook)

Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra — tette világossá Olaf Scholz kancellár kedden. A kormányfő a berlini hivatalában az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával tartott tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy elfogadható kompromisszumnak tartaná-e a csütörtökön kezdődő uniós csúcson az energiaembargóról folytatandó vitában az orosz szén- és olajimport leállítását, kijelentette, hogy a német álláspont változatlan.

Az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el „sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben”, és „senkit nem szabad magára hagyni” — tette hozzá Olaf Scholz.

Roberta Metsola kiemelte: az EP kezdettől azt vallja, hogy az EU-nak függetlenné kell válnia Oroszországtól, mert „a barátainktól kell energiát vásárolni, és nem az ellenségeinktől”, de tekintettel kell lenni a tagországok helyzetére, így azokéra is, amelyek gázellátása egyelőre 100 százalékban az orosz szállításoktól függ.

A külgazdasági és külügyminiszter ma az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén képviseli Magyarország álláspontját. Szijjártó Péter elmondta, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy békében és biztonságban éljen a saját hazájában.

Varga Judit (fotó: Facebook)

Az uniós szolidaritás jegyében Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását kéri az Európai Bizottságtól — jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben, az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülése után kedden. Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden levélben tájékoztatta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormány döntéséről, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól ennek a hitelkeretnek a lehívását.

Az igazságügyi miniszter azt mondta: az ukrajnai háború elől menekültek, a konfliktus, valamint a szankciók gazdasági hatásai súlyos terhet rónak Magyaroroszágra. Kijelentette: nem engedhető meg, hogy a háborúnak a frontországokra gyakorolt hatásait ne vegye figyelembe az Európai Bizottság. Ezért az uniós alap forrásainak lehívását lehetővé tevő magyar program mielőbbi elfogadására van szükség — emelte ki Varga Judit.

Szükség van továbbá az alap felhasználásának rugalmasságára is, hiszen az uniós pénznek lehetővé kell tennie a menekültek befogadására történő felhasználását is — tette hozzá Varga Judit.

Orbán Viktor miniszterelnök ellátogatott a budapesti BOK csarnokban létesített humanitárius tranzitpontra, melyet a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve nyitott meg hétfőn az ukrajnai menekültek számára — tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára hétfőn közölte, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezután csak információs pontok működnek, a háború elől menekülőket pedig buszokkal szállítják át a két pályaudvarról, illetve Kőbánya felső vasútállomásról a BOK csarnokba, ahol kulturált körülményeket alakítottak ki. A csarnokban a többi közt étel, ital, orvosi ellátás, tisztálkodási lehetőség várja a menekülteket, a kisgyermekes anyák számára baba-mama sarkot, a gyermekeknek játszósarkot alakítottak ki, valamint az emberek információt kaphatnak a szállás- és további utazási lehetőségekről — tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök látogatást tesz a budapesti BOK csarnokban létesített humanitárius tranzitponton 2022. március 22-én. A tranzitpontot a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve nyitotta meg az előző napon az ukrajnai menekültek számára. Jobbról Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Fischer Zoltán)

Összeállította: Tancsik Richárd

Források: MTI, Hirado.hu, Szerbiai RTV, Tanjug