Az ukrán fegyveres erők hétfő délelőtt Odesszában tüzérségi tüzet jelentettek, közösségi oldalukon egy rövid videót tettek közzé, mely egy sor robbanást mutat be a part mentén. Odessza az utolsó olyan jelentős ukrajnai város a Fekete-tenger partvidékén, amelyet eddig nem támadott és nem vett be az orosz haderő.
Verascsuk: Mariupolban az ukrán katonák nem fogják letenni a fegyvert és nem fogják elhagyni a várost — jelentette ki hétfőre virradóra Irina Verascsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. „Szó sem lehet semmiféle magadásról vagy fegyverletételről. Erről már tájékoztattuk az orosz felet” — hangsúlyozta az ukrán politikus az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva.
Fotó: AP Photo/ Mstyslav Chernov
Verascsuk Mihail Mizincev orosz vezérezredes szombati felhívására reagált ezzel. A humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője közölte, hogy Mariupolnál hétfő reggel, közép-európai idő szerint 8 órától humanitárius folyosó nyílik meg keleti és nyugati irányban, s az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre kivétel nélkül minden ukrán fegyveres alakulat tagjai és velük együtt a külföldi zsoldosok is távozhatnak, ha leteszik a fegyvert.
 Igor Konasenkov (fotó: Wikipedia) |
Sikerekről számolt be az orosz katonai szóvivő. A befejezéséhez közeledik a Donbasz ukrán nacionalista zászlóaljnak az orosz hadsereg általi felszámolása, az orosz egységek a nap folyamán 12 kilométert nyomultak előre — jelentette ki vasárnap esti hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 214 drónt, 1483 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 150 rakéta-sorozatvetőt, 584 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1279 különleges katonai járművet veszítettek.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője közölte, hogy Mariupolnál hétfő reggel, közép-európai idő szerint 8 órától humanitárius folyosó nyílik keleti és nyugati irányba. A tábornok szerint az ukrán „nacionalisták” a városban még mindig mintegy 130 000 civilt, köztük 184 külföldit „tartanak túszként fogva”.
A vezérezredes azzal vádolta meg az ukrán nacionalistákat, hogy „tömeges terrort” alkalmaznak a lakossággal szemben a még a kezükön maradt három mariupoli negyedben. Azt mondta, hogy a naponta megnyíló humanitárius folyosók ellenére az ukrán „neonácik” továbbra is több mint 4,5 millió civilt élő pajzsként tartanak fogva Kijevben, Harkivban, Csernyihivben, Szumiban és más körülvett városokban, köztük 6838 külföldi állampolgárt is 18 országból.
Beszámolója szerint az elmúlt 24 órában 16 434 embert, köztük 2389 gyermeket evakuáltak Oroszországba Ukrajna, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaság” veszélyeztetett területeiről a kijevi hatóságok közreműködése nélkül. A háború kezdete óta összesen 330 686 embert, köztük 68 983 gyermeket evakuáltak. Mizincev szerint az orosz hadsereg adatbázisa 2 716 436 olyan embert tart számom 2095 ukrajnai településről, aki Oroszországba kíván távozni.
Volodimir Zelenszkij (fotó: Tanjug/ AP/ Ukrainian Presidential Press Office)
Zelenszkij katonai és gazdasági segítséget kért Izraeltől. Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédében vasárnap este. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együtt élnie döntésével, hogy segíti-e a vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben.
Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, miközben számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.
Új szankciókat sürget az ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba Facebook-videójában úgy fogalmazott, „új szankciókra van szükség, és ezek a jövő héten meg is fognak születni. Különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy fellépjünk azokkal az oroszországi nemzetközi vállalatokkal szemben, amelyek még nem értették meg, hogy cselekedniük kell. Nemcsak néhány élelmiszeripari vállalatról van szó, mint a Nestlé vagy a Danone, hanem olyan cégekről is, amelyek nélkül Oroszország nem lesz képes rakétákat építeni” — idézi a külügyminisztert az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
Kuleba arról is beszélt, hogy „néhányan kritizálnak bennünket, mert nyomást gyakorolunk rájuk, de most ennek nincs itt az ideje. Most mindenkinek döntenie kell, hogy a jó vagy a gonosz oldalán áll-e”.
A miniszter azt mondta, kollégáinak átadott egy listát azokról a konkrét szankciókról, amelyekre Ukrajnának szüksége van.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Aleksandar Vučić szerb államfő találkozója Belgrádban 2022. március 19-én. A megbeszélésen az orosz ukrán háborúról, Európa biztonsági helyzetéről, a Nyugat-Balkán uniós perspektíváiról valamint a szerb-magyar gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről volt szó. Balról Ana Brnabic szerb miniszterelnök. (Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Benko Vivien Cher)
Magyarország és Szerbia békét akar. Belgrádban tárgyalt Aleksandar Vučić szerb államfővel Orbán Viktor miniszterelnök szombat reggel — tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
A megbeszélésen, melyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, az orosz—ukrán háborúról, Európa biztonsági helyzetéről, a Nyugat-Balkán uniós perspektíváiról, valamint a szerb—magyar gazdasági együttműködés aktuális kérdéseiről volt szó.
Orbán Viktor és Aleksandar Vučić leszögezte: „Magyarország és Szerbia is békét szeretne. Országaink érdeke, hogy kimaradjunk a háborúból, mert háborúban nem lehetséges a gazdasági fejlődés.”
A két vezető szombaton közösen részt vett a Budapest—Belgrád vasútvonal Belgrád—Újvidék szakaszának ünnepélyes átadásán, Újvidéken.
BRFK: 1871 menekültet fogadtak vasárnap a fővárosi pályaudvarokon. Az ukrajnai háború elől menekülve 1871 ember, köztük 717 gyermek érkezett vonattal a fővárosba vasárnap — közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn a www.police.hu oldalon.
Azt írták, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 20 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg — tették hozzá.
Emlékeztettek: a BRFK és a Készenléti Rendőrség a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága, valamint a segélyszervezetek munkatársaival — áll a közleményben.
Összefoglalta: Tancsik Richárd
Források: MTI, Hirado.hu, Szerbiai RTV, Tanjug
