* Folytatódik a magyar kormány támogatásával megvalósuló gazdaságfejlesztés Vajdaságban. 2019-től újabb, négyéves ciklus kezdődik, melyben jelentős források jutnak majd az idegenforgalom fejlesztésére.

* A mezőgazdasági és a házvásárlási pályázatokon kívül a turisztikai jellegűek kapnak prioritást.

* Elkészült a Vajdasági Magyar Közösséget Érintő Idegenforgalom Fejlesztési Stratégiája, melynek nyilvános vitája Szabadkán kezdődött, október 25-én pedig Újvidéken, illetve október 31-én Magyarkanizsán folytatódik.

* Az elképzelések szerint a kulturális, a gyógy-, a wellness-, az orvosi, az öko-, a zarándok-, a gasztro-, a lovas és a vadászturizmuson kívül a rendezvényturizmust is felkarolják.

* A turisztikaivonzerő-leltár is, és a fejlesztések operatív programjai is megtalálhatóak a Prosperitati Alapítvány honlapján olvasható dokumentumban.

— A mezőgazdasági tevékenység Vajdaságban és a magyar közösségen belül egy olyan ágazat, amely eddig is kiemelt szerepet kapott, viszont vannak olyan idegenforgalmi értékek és vonzerők, amelyek jelentős hatáslehetőséggel bírnak, csakhogy sosem fogtuk össze őket. Rengeteg olyan rendezvény van Vajdaságban, a magyar közösség területén, amely egyedülálló, de csak egy napig tart, ezeket térben és időben össze kell fogni, hogy idegenforgalmi szempontból minél jobban lehessen őket hasznosítani — magyarázza dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke. — A stratégia megpróbálja a magyar vonatkozású kultúrtörténeti értékeket, a természeti értékeket egy megfelelő desztinációmenedzsmenttel az idegenforgalom szolgálatába állítani. Szeretnénk, hogy ezek a fejlesztések itthon tartsák a fiatalokat, helyzetbe hozzák az ilyen típusú vállalkozásokat, és hogy faluhelyen, a tanyákon, kistelepüléseken is tudjanak az emberek erre építeni az idegenforgalmi szolgáltatások által. De nemcsak az épített örökséget szeretnénk kiaknázni, hanem a muzeális értékeket, gyűjteményeket, népviseleteket, valamint az ökoturisztikai értékeket, a falusi tájértékeket, és lehetőséget nyújtani például a gyümölcs- vagy a virágturizmusnak is. A Duna és a Tisza menti területeken rengeteg infrastrukturális beruházásra van szükség, mely közelebb hozhatja az idelátogató akár kerékpáros vagy autós turistát. Vagy itt van például a gyógyfürdőturizmus, mely egy külön fejlesztési ág. Arra azonban nagyon kell vigyázni, nehogy abba a hibába essünk, hogy minden településen, ahol van gyógyforrás, fürdőt építsünk, aztán pedig ne tudjuk kihasználni őket.

Komplex turisztikai fejlesztésben gondolkodnak — hangsúlyozza Nagy Imre. A vadászturizmus magához vonzza a borászatot, a gasztronómiai szolgáltatásokat is, s egyéb szolgáltatásokra, szórakoztatásra is szükség van. A rendezvényturizmus szálláskapacitást igényel, de csak abban az esetben, ha az esemény több napig tart, a többnapos tartózkodásra viszont számos más szolgáltatást, tartalmas programot kell kínálni, hogy a vendégek ne csak a szállásra költsenek — szemlélteti.

— Az idegenforgalom-fejlesztések, akár kis faluban, akár nagyvárosban vagy középtelepüléseken valósulnak meg, mindig több lábon állást igényelnek — hangsúlyozza. — Ha azt mondjuk, hogy valahol borturizmust vagy vadászturizmust fejlesztünk, az magával kell hogy húzzon más, egyrészt gazdasági ágazatok fejlődését, másrészt a komplementer turisztikai ágazatok fejlesztését. Nem szabad csak egy ágazatban gondolkodni, nagyon sok apró mozaikot kell összerakni a sikeres idegenforgalmi szolgáltatás nyújtásában.

A stratégia szerint egyaránt hangsúlyt kap a turisztikai termékfejlesztés és örökséggazdálkodás, a turisztikai infrastruktúra-fejlesztés, a térségi integráció és menedzsment, a brandépítés és a turisztikai marketing, valamint a szolgáltatásfejlesztés, azaz az inkubáció és a képzés.

— A stratégia két alapfejlesztésből indul ki, az egyik a szálláskapacitás, a másik az idegenforgalmi vonzerő növelése. Egyik a másik nélkül nem mehet. Ezt jól összehangolt fejlesztési tevékenységek során kellene megtenni, így történt ez az unióhoz csatlakozott kelet-közép-európai államokban is. Számos innovációt szükséges belevinni a fejlesztésekbe, egy kastély idegenforgalmi objektummá való kialakításában annak az imázsát, látványát kell kiépíteni, s a megoldandó szálláskapacitás-fejlesztéseken kívül oda kell vinni a rekreációs lehetőségeket, a gasztronómiai sajátosságokat, felsorakoztatni a vidék borkülönlegességeit. 

A Róka-tanya
 

* Egy 10-es skálán hányasról indulva kell megkezdeni a fejlesztést?

— A 2-3-4-ről kellene indulni. Az idegenforgalmi szálláskapacitások és vendégéjszakák alapján azt tapasztaljuk, hogy Újvidék, Szabadka, illetve valamennyire még Nagybecskerek is növekvő tendenciát mutat az utóbbi években, de másutt nem ez a helyzet. 

* Mikortól indulnának a fejlesztések? A stratégia most nyilvános vitán van, mely bő egy hónapon belül lezárul.

— Ezt a gazdaságfejlesztési ciklust most fejezzük be, december 31-én. Az elkövetkező januártól indulna, erre nagyon kell hogy készüljünk, illetve eldöntsük, melyik pályázatokkal kezdjünk, melyek lesznek a pályázati prioritások — és most nem a stratégiai prioritásokra gondolok —, tehát kit kell először megszólítani, kik legyenek azok, akiket először helyzetbe hozunk. 

* Tehát az ütemterv még nem készült el?

— Nem, de már tudjuk, hogy nagyon szükséges a falvakban azoknak a képzése, akik erre igényt tartanak. Rengeteg érdeklődővel beszéltem a terepen, akik azt mondták, van szálláskapacitásuk, viszont szeretnék megtanulni, hogyan lehetne három-négy napraforgós (három- vagy négycsillagos — a szerző megj.) szállást kialakítani, működtetését elindítani. Ez is szerepel a dokumentumban. Ha már a humán erőforrás fejlesztéséről beszélünk, hozzátenném, hogy elegendő magyar hallgatónk van az egyetemeken, aki turizmust, szállodaipart, gasztronómiát tanul, sokan közülük diplomáztak is ezeken a szakokon, őket is helyzetbe kellene hozni. Itt a lehetőség, hogy bekapcsolódjanak ezekbe a tevékenységekbe. A magyar kormány által támogatott, jelenleg futó gazdaságfejlesztési ciklusban is jelentek meg idegenforgalmi pályázatok: egyéni vállalkozók, valamint mikro- és kisvállalkozások, illetve magánszállásadók, egyesületek, nem kormányzati szervezetek élhettek a támogatási lehetőséggel, turisztikai fejlesztési céllal. A következő ciklusban a turizmus hangsúlyosan nagyobb szerepet kap, az idegenforgalomra fordítható konkrét keretösszeg még nem ismert.

* A stratégia három forrással számol — szerbiaival, unióssal és magyarországival. Milyen arányokban?

— Az INTERREG—IPA-forrásokkal kapcsolatban nem tudunk becslésekbe bocsátkozni, hiszen a támogatások mértéke attól függ, ki nyer. Hogy hányan és mire pályáznak, az egy dolog. Könnyebben meghatározható a magyar állam támogatási kerete, a szerbiai források tekintetében pedig vannak országos és tartományi pályázatok, ez is attól függ, hányan jelentkeznek a magyar közösségből. Az lenne a jó, ha minél többen pályáznának. 

* Ezúttal is lesznek kis és nagy léptékű támogatások?

— Ezt szeretnénk, ez lenne az igazi. Erre van igény. Az érdeklődőkkel beszélgetve ilyen javaslatokat fogalmaztak meg felénk. 

* A szabadkai nyilvános vitán hangzottak el érdemi hozzászólások?

— Hangzottak el kérdések, egyelőre még mindenki tapogatózik. A jelenlevők részvételéből meg a hivatalos vita utáni beszélgetésekből látszott, hogy mindenki nagyon várja a támogatást. 

* Az első pályázatok mikor jelenhetnek meg?

— Akár január végén, februárban. Ez a pénzügyi keretektől is függ. Amint zöld fényt kapunk, rögtön kiírjuk a pályázatot.

A turisztikai stratégia szövege elérhető a Prosperitati Alapítvány honlapján