A közös munka során a szakemberek felkutatták és bemutatták a dél-alföldi régiónak a XIX. század végéről, illetve a XX. század elejéről származó azon ipari és agrártörténeti értékeit, amelyekre eddig nem irányult kellő figyelem. Az együttműködés könyvek kiadását, vándorkiállítást, interaktív web-oldal és adatbázis létrehozását, gyermek- és ifjúsági táborok életre hívását, helytörténeti pályázat kiírását, régi mezőgazdasági gépek helyreállítását tartalmazta.

 Az összejövetelen elsőként Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója szólt az egybegyűltekhez.

— 2018 elején kettős céllal fogtunk hozzá a projekt megvalósításához: egyrészt az átfogó levéltári kutatás végére létre akartunk hozni egy adatbázist, amely a 19. század végén és a 20. század elején a Tisza mentén létező cégek adatait tartalmazza Adától Hódmezővásárhelyig, másrészt az együttműködés hozadékaként azt kívántuk ellesni a partnerüktől, miként lehet a tudományos munkából olyan idegenforgalmi tartalmat kialakítani, ami a szélesebb nyilvánosság számára is vonzó. Úgy gondolom, mindkét célt sikerült realizálni, hiszen a projekt honlapján, illetve hamarosan az intézményünk honlapján is elérhető a cégadatbázis, amely jelenleg közel 2000 korabeli cég adatait tartalmazza, emellett kiadtunk négy kötetet, könyvbemutatókat, konferenciákat, nyári táborokat szerveztünk, valamint bepillantást nyerhettünk Magyarország egyik leglátogatottabb közgyűjteményének a működésébe is, aminek köszönhetően sok hasznos információval gazdagodtunk.

Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója kifejtette, két évvel ezelőtt még csak álmaik voltak, mostanra azonban ezek valósággá váltak. A két intézménynek a projektet oly módon sikerült lezárnia, hogy az ne csak a száraz tényanyagon és kutatási adatokon alapuljon, hanem egy olyan turisztikai látványosság is létrejöhessen, amely azokat az embereket is megérinti, akik az agrárium után érdeklődnek, vagy maguk is egy-egy agrárközösség tagjai.

— Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban már korábban létezett egy gyűjtemény a 19. század végén, illetve a 20. század elején használt gépekből és mezőgazdasági eszközökből, de sajnos nem kapott megfelelő épületet, és a darabjai a 2000-es években raktárba kerültek. A programnak köszönhetően ezeket újra kiállíthattuk egy megfelelő helyen, amelynek a megtervezése sem volt kis munka, hiszen úgy kellett megvalósulnia, hogy beilleszthető legyen a környezetbe. Nagy szerencsénkre, előkerült egy fénykép a Pallavici uradalom gépszínéről, amely alapot adott a tervezőknek a munkához – hallottuk az igazgató úrtól, aki leszögezte: a projektnek köszönhetően nem csak egy egyszerű múzeumi kiállítás és levéltári kutatás született, hanem egy olyan együttműködés és együttgondolkodás is, amely a jövőbe mutat. Éppen ezért a kutatás folytatására már be is adtak egy újabb közös pályázatot. Remélik, a vég egyben újabb kezdetet is jelent, amikor majd ismét együttműködhetnek Zenta városával és a zentai levéltárral.

Perpauer Attila, a zentai községi tanács oktatással és művelődéssel megbízott tagja elfoglaltsága miatt levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Ebben kiemelte, az új ismeretanyag felszínre hozása és tudatosítása mellett a projekt nemcsak országokat kötött össze, hanem generációkat is, hiszen a szakemberek mellett az általános iskolás diákokat és a középiskolás fiatalokat is bekapcsolta a tevékenységekbe, valamint ráirányította a figyelmet Zentára, amiért a község önkormányzata nevében külön köszönetet mondott a résztvevőknek.

A konferencia Gál László etnográfus, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark munkatársa elnökletével folytatódott. Pópity Dániel, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze és történésze Régészeti feltárás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, Máté Tamás, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark építészmérnöke pedig Épülettervezés és a gépszín építése címmel tartott előadást. Mivel dr. Szabó József, a gödöllői Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum muzeológusa, kiállítás-rendezője nem volt jelen, A mezőgazdasági gépek restaurálása és kiállítása című összefoglalóját Gál László, Kertész Péter és Máté Tamás ismertette. A Szegeden és Szabadkán lezajlott levéltári kutatásról Molnár Tibor főlevéltáros beszélt, a projekt honlapját és a kutatás eredményeként létrejött cégadatbázist Szűgyi Ferenc levéltáros mutatta be, aki beszélt a nyílt napról, a helytörténeti pályázatról, az ifjúsági- és gyerektáborról is.

A díszterem előtti kerengőben megnyílt az Elfelejtett múlt című vándorkiállítás, amely Ópusztaszer és Szeged után érkezett Zentára.

A szerző felvételei