Valamikor régen az élet normális és megkérdőjelezhetetlen része volt, hogy az emberek levadásztak egy szarvast vagy mamutot, és elfogyasztották az egész közösséggel együtt. Mára azonban a dolgok teljesen megváltoztak, a húsipar az első számú közellenséggé vált. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásáról van szó, legegyszerűbb az élelmiszer-termelésre és a tehenekre mutogatni, mert a tehénszellentés és -böfögés a legszennyezőbb a világon.
Nem egy óceánjáró hajó, mely 150—250 tonna üzemanyagot éget el naponta, az óriási konténerszállító hajókról ne is beszéljünk, melyeknél egyetlenegy hajó szennyezése 50 millió autóéval ér fel. Vagyis egy tucat ilyen hajó annyit szennyez, mint a világ összes autója együtt. Ez nem elírás, a világ 15 legnagyobb teherhajója több káros anyagot bocsát ki, mint a világ 760 millió kocsija együtt.
Persze érthető, hogy az árut transzportálni kell, és még így is a vízi szállítás a legkevésbé szennyező. No meg hogy is bírnánk ki, ha nem ehetnénk télen-nyáron olyan epret, amelyet a világ másik feléről hoznak? A személyautók lassan ivóvizet fognak kipufogni, annyira szabályozva vannak, a növények között nagyítóval kell keresni a nem génmódosítottat, így már várható is volt, hogy az állatok kerülnek sorra.
A Washingtoni Állami Egyetem tudósai a múlt hónapban történelmet írtak a grillsütés kapcsán. Sajnos még nem a karbonsemleges tehenet sikerült kikísérletezniük (mert ez is folyamatban van), hanem elsőként sütöttek olyan kolbászt, amely génmódosított sertések húsából készült. A német stílusú kolbászokat a génkezelt sertések húsából állították elő — ilyet eddig még nem engedélyeztek emberi fogyasztásra. Jon Oatley, a WSU Állatorvostudományi Főiskola Molekuláris Biotudományok Iskolájának professzora szerint „ez létfontosságú lépés a húsfogyasztás jövője szempontjából, nemcsak technológiai, hanem bürokratikus szempontból is. Eredetileg az volt a szándékunk, hogy megpróbáljuk javítani az emberek táplálásának módját”.
A nagyközönség azonban valószínűleg nem fog egyhamar ilyen sertéshúshoz jutni. Jelenleg az FDA (Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) engedélye a húsra csak „vizsgálati célú”, vagyis a szervezet meggyőződése hiába az, hogy a hús nem hordoz nagyobb egészségügyi kockázatot, és kitalálták, hogyan kezeljék az esetlegesen felmerülő problémákat, a génmódosított hús nagyüzemi gyártására vagy értékesítésére még biztosan nem kapják meg az aláírást. Csak az a néhány malac tartozik a kiválasztottak közé, amelyik a kolbászokba került. De az sem kis teljesítmény, hogy a felszolgált kolbászok egy olyan, évekig tartó projektum eredményei, amely csaknem negyedmillió dollárba került.
Valójában a génszerkesztett hús már létezik, eddig azonban még nem került szó szerint a tányérunkra. Tavaly az Acceligen vállalat kapta meg az első FDA-engedélyt a génszerkesztett marhahús forgalmazására. A hivatal kijelentette, a cég génmódosított szarvasmarháiból és utódaikból származó marhahús biztonságosan fogyasztható, így néhány éven belül akár forgalomba is kerülhet.
Igaz, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek gondolata sosem volt igazán népszerű a közvélemény körében, az a marha- és sertéshús, amely átjutott az FDA buktatóin, a CRISPR néven ismert különleges technológia eredménye. Alapjában véve ez nem más, mint a szelektív tenyésztés egy nagyon csúcstechnológiás formája. A CRISPR génalkotó eljárás segítségével laboratóriumi körülmények között szarvasmarha-embriókban módosították a pigmentációs gént, hogy rövidebb és világosabb szőrzetet növesszenek, és jobban tűrjék a hőséget, ami hatékonyabbá teszi őket a melegebb éghajlaton.
