A 17. Dél-bácskai tökfesztivált megnyitó ünnepségen elsőként Sneijder Sándor, a száznyolcvan tagot számláló temerini Kertbarátkör elnöke szólt a jelenlévőkhöz, majd Đuro Žiga, Temerin polgármestere fordult az egybegyűltekhez, a rendezvényt pedig Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára nyitotta meg.

— Külön öröm számomra, hogy ennyi gyermeket és fiatalt látok itt, hiszen így a mezőgazdaság iránt érdeklődők, a jövő nemzedéke ízelítőt kaphat ebből az ágazatból. A Kertbarátkör és a mezőgazdasági minisztérium között kiváló az együttműködés, és ez a jövőben is így lesz. Fontos, hogy elbeszélgessünk a gazdákkal a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést érintő gondokról és a lehetőségekről. Így tudunk a leginkább segíteni a gazdáknak, és közösen tenni azért, hogy olyan mezőgazdasági programok jöjjenek létre, amelyek szavatolják a fejlődést — mondta az államtitkár.

A megszólított termelők nagy része a kevés esőre panaszkodott, hiszen a tök szereti a vizet. Néhányan mesterséges öntözőrendszert használtak ugyan, de elmondásuk szerint vagy nem locsoltak eleget, vagy a növény jobban növekszik a természetes esővíz hatására. A töktermeléssel tizenöt éve foglalkozó temerini Kocsicska István sült tökmagot árult az utca elején, mögötte egy szekér tele volt a narancssárga, olinka fajtájú tökterméssel.

— Nagyon rossz év végéhez közeledünk, hiszen összesen 43 napon át a hőmérő higanyszála nem süllyedt 37 ºC alá. A kabakok kifejlődtek, magot is szépen tartalmaznak, de nagyon hamar le kellett szüretelni őket. Mi csak a mag miatt termeljük ezt a fajta tököt. A héjával nem tudunk mit kezdeni. Kilencven százaléka víz, szörpnek, lekvárnak való sűrítményt lehetne belőle készíteni, de a mi országunkban ilyen apróságokra nem figyelnek. A munka nagy részét kézi erővel végezzük, a szántást, a vetést és a vegyszermentesítést gépek segítségével oldjuk meg. Az összes költséget nem számoljuk, csináljuk a dolgunkat, és azért valamennyi pénz befolyik a töktermelésből. Nem pörköljük, hanem sütjük a magot, ettől lesz olyan igazi temerini íze — mondta, majd erről én is meggyőződhettem, hiszen tökmagot törögetve siettem a színpad elé, melyen a bírálóbizottság tagjai már javában mérlegelték az óriástököket. Az óriástökök kategóriájában egy 274 kg-os példány vitte el a pálmát, mely a torzsai Milan Desnica munkáját dicséri. Második a szenttamási Miloš Dinjaški lett a 160 kg-os, harmadik pedig a szintén szenttamási Horváth Andor a 121,7 kg-os termésével. A fehértökök kategóriájában a temerini Jánosi Márton diadalmaskodott (23,9 kg), a kolbásztökök versengéséből pedig a temerini Varga József (219 cm) került ki győztesen, megelőzve Varga Tibort (198 cm) és Pece Évát (194 cm).

— 2002 óta termesztek kolbásztököt, Temerinben hetedik alkalommal nyertem, a nagykikindai országos versenyen pedig háromszor. A töktermesztés sok szeretetet és munkát igényel, illetve még néhány titkos „hozzávalót”. Ősszel fészket kell készíteni a növénynek, műtrágyát és istállótrágyát kell adagolni, és bőségesen öntözni — osztotta meg velünk a termesztés néhány fogását Varga.

A legszebb tökből készített kompozíció díjazása után (a nyertes Faragó Radmila és Attila volt), a legszebb konyhakertek tulajdonosai is elismerést vehettek át. A legidősebb termelő Kovács Ilona volt, az egyedülálló férfi kategóriában pedig Kajner István vehetett át elismerést. A mini kategóriában (50 négyzetméternél kisebb konyhakertek) Darázs Erzsébet, a normál kategóriában (50 négyzetméter felett) Robotka Angéla, a zártkertek vegyes kategóriájában Kocsmáros Aranka, a zöldségeskertek tulajdonosai között Örlés Erzsébet és Sándor, a gyümölcsöskertek kategóriában pedig Faragó Radmila érdemelte ki az első helyezést.

Az óriásgörhe felvágása után művelődési műsorral ért véget a tökfesztivál hivatalos része, de a termelők, kiállítók a sörsátorban folytatták az eszmecserét, a töktermeléssel kapcsolatos tapasztalatok megosztását.

Tekontse meg a cikkhez kapcsolódó képgalériát is!